Ediția 2012

Pagina 2

Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt

AZ ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT

KERETPROGRAMJA

A MEGTALÁLT ÚT

ESÉLYT ÉS SZABADSÁGOT ERDÉLYNEK

I. ALAPVETÉS – az erdélyi rendszerváltás megújított terve Az erdélyi magyar politika közel két évtizede kényszerhelyzetek foglya, az ezekből való kitörési törekvések pedig folyamatosan zsákutcába torkolltak. Mindeközben az erdélyi magyarság lélekszáma közel egynegyedével megfogyatkozott, gazdaságilag is teret veszítettünk. Ám nem lenne helyes, ha köldöknéző önsajnálatba menekülnénk. Mi továbbra is abban bízunk, hogy képesek vagyunk saját sorsunk alakítására – és akarjuk ezt.

Az Erdélyi Magyar Néppárt az erdélyi rendszerváltás megújított tervét állítja a politika középpontjába:

• • Temesvár szabadságvágyó szellemiségét tekintjük kiindulópontnak, elvetjük

az elmúlt húsz esztendő posztkommunista érdekhálóinak intézményesüléseit és illúziókon alapuló rossz kompromisszumait.

• • Romániai politikai pártként az országban húsz év alatt kialakult, központi

érdekkoalíciókra alapozódó, folyamatos demokráciadeficitet és magas szintű korrupciót fenntartó politikai rendszerét kívánjuk megváltoztatni. A nemzetállami kormánynak való szolgai kiszolgáltatottság helyett Erdély-központú politizálást akarunk folytatni.

• • Magyar politikai képviseletként az erdélyi magyarság jövőjét biztosító közjogi

kereteket – a belső önrendelkezés elvén alapuló közösségi autonómiaformák törvény általi szavatolását – akarjuk megteremteni. Szakítunk az elmúlt két évtized felemás, bizonytalan és visszavonható döntéseket eredményező gyakorlatával, és nem tartjuk jónak a bukaresti irányítású politikai monopóliumokat fenntartó intézményépítést.

• • Alapozunk hagyományainkra és értékeinkre, de elvetjük mindazt, ami

közösségünk jövőjét nem szolgálja.

• • Az erdélyi magyarságot az önmegújító, versenyképes és a hagyományainkra

építő modernizáció útját járó közösségként fogjuk fel.

• • Az erdélyi magyar politikában az értékek egyensúlyát kifejező verseny és az

érdekérvényesítő együttműködés helyes arányát akarjuk megteremteni.

1

Pagina 3

Erdélyi Magyar Néppárt Politikai keretprogram

• • Átláthatóbbá akarjuk tenni az erdélyi magyar civil társadalom, kultúra és

nyilvánosság fenntartását, a támogatáspolitikát. Új társadalmi szerződést akarunk, amely alapján a politika visszavonul az őt megillető helyre, és az erdélyi magyar társadalom intézményei egyenrangú partnerekként közösen munkálkodnak a szülőföldünkön való boldogulásunkon. Számítunk közösségünk erőforrásaira.

• • Románia államszerkezeti reformjában azokat a megoldásokat szorgalmazzuk és

támogatjuk, amelyek a közösségi integráció és az önkormányzatiság elvén alapszanak.

• • Európát elsődleges civilizációnak tekintjük, és olyan Európai Uniót akarunk, mely

e civilizációs alapra és a keresztény kultúra alapértékeire épül.

• • Támogatjuk a határokon átívelő nemzetegyesítési törekvéseket és a Kárpát-

medencei magyar szolidaritás intézményesítését a nemzeti együttműködés rendszerének keretén belül.

II. HAGYOMÁNY ÉS ÚJÍTÁS – politikánk értékfundamentuma Az ERDÉLYI MAGYAR NÉPPÁRT romániai néppárt, amely politikai irányvonalát az európai jobbközép pártok családján belül alakítja, elődjének pedig a két világháború közötti Országos Magyar Pártot tekinti. Alapoz a magyar politika azon konzervatív és szabadelvű hagyományaira, amelyek Kemény Zsigmond, Deák Ferenc, Tisza István és Bethlen István, továbbá Jakabffy Elemér és Kós Károly politikai gondolkodásában megjelentek.

Értékeink: a szabadság, a család, az erdélyiség, a nemzet, és a kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia.

Szabadság A szabadság számunkra az emberi létmód legalapvetőbb és helyettesíthetetlen dimenziója. A szabadság magában foglalja a felelős cselekvés képességét, forrása a közéleti hitelességnek, és nem zárja ki az elszámoltathatóságot. Szabadságunk nem korlátlanság, közösségeink és intézményeink autoritása jelöli ki terét. Szabadság tehát nincs rend nélkül, de a szabadság tartalmazza azt a jogunkat is, hogy megkérdőjelezzük a létező rend értelmét, jogosságát és jóra való alkalmasságát. Ugyanakkor számunkra a szabadság fogalma a jogainkkal való élés lehetőségét és szabadságát is jelenti.

Család A család az élet legtermészetesebb közössége, az értékek átadásának és a szabadságra nevelésnek első és legfontosabb közege, amely magában hordja mind célját, mind annak igazolását. Ezért nem fokozható le puszta szerződéses társulásformára vagy egyéb közösségformáknak alávetett egységre.

2

Pagina 4

Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt

Erdélyiség Az erdélyiség a Néppárt számára egyszerre jelenti a sajátos magyar hagyományok szintézisét és az együttélés olyan mintáit, amelyet az itt élő népek közösen alakítottak ki századok során. Hisszük, hogy ez a hagyomány korszerű demokratikus formákba önthető, amelyek nélkül nem képzelhető el számunkra elfogadható államszerkezeti reform Romániában.

Nemzet A magyar nemzethez tartozás politikánk legátfogóbb horizontját jelöli ki. Magyarságunk azonban nem csupán érték, hanem olyan formaadó kerete is közösségünknek, amelynek ‒ igényeink és jogtudatunk szerint ‒ az ország közjogi rendszerében is meg kell jelennie.

A kereszténység morális értékeire alapozó demokrácia A kereszténység morális értékeit magába foglaló demokráciát nem csupán politikai berendezkedésnek, hanem értéknek is tekintjük. Fenntartjuk és védelmezzük az állam semlegességét, de meggyőződésünk, hogy az európai demokrácia nem tartható fenn azon morális értékek nélkül, amelyek a kereszténységből erednek. Ugyanakkor, az egyházak közösségformáló és közösségmegtartó szerepéből kiindulva, a politika szempontjából a vallást olyan társadalmi igénynek tekintjük, amelynek az egyházak zavartalan működése mellett kell teret és kifejeződést nyernie.

III. A XXI. SZÁZADI ROMÁNIA – közösségek szövetségén alapuló köztársaság A Néppárt olyan államreformot indítványoz és szorgalmaz, amely a politikai célok középpontjába az állampolgári közösségeket, azok szolidaritását és nem a túlsúlyos bürokratikus államot állítja. Az állampolgári közösségek elsősorban területi-politikai közösségek, amelyeket a hosszas együttélés, a közös célkitűzések hagyománya, történelmi tradíciók, kultúra és identitás tart össze. E közösségek sorába tartoznak a számbeli kisebbségben élő nyelvi és nemzeti közösségek is, amelyek sajátos identitással rendelkeznek. Az államszerkezet átalakításának célja a területi-politikai és nyelvi-kisebbségi közösségek jogállásának olyan összehangolt rendezése a szubszidiaritás elve alapján, amelynek alkotmányos rendelkezésekben kell megfogalmazódnia.

Az új Románia alapja: az alkotmányos régiók szolidaritása Az új Romániában a régiók adják a politikai közösség legfontosabb szerveződési kereteit. Ezek a régiók:

• • választott regionális döntéshozó és végrehajtó testületeik által politikai-

közigazgatási önkormányzattal vannak felruházva;

• • jogállásukat, szervezeti struktúrájukat az alkotmány és törvények garantálják;

3

Pagina 5

Erdélyi Magyar Néppárt Politikai keretprogram

• • státusuk nem változtatható meg egyoldalúan anélkül, hogy az ott élőkkel ne

konzultáljanak; jogállásuk módosításához mind a regionális, mind az országos törvényalkotó testületek beleegyezése szükséges;

• • saját önkormányzati hatáskörben jogszabályokat alkothatnak, amelyek az állam

törvényes rendjének részét képezik;

• • maguk döntenek adminisztrációjuk szervezeti keretéről, a személyzeti

kérdésekről, a források igénybevételéről és saját szimbólumaikról.

A központi kormányzat feladata a legfontosabb kerettörvények kidolgozása és életbeléptetése elsősorban a közösnek tekintett hadügy, külügy, pénzügy és nemzetbiztonság területén. A központi kormányzat és a régiók közötti törvényhozói és végrehajtói jogkörök megosztása többlépcsős folyamat, amelyben a régiók közötti szabályozott együttműködésre, az elmaradottabb régiók támogatására a kiegyensúlyozás elve alapján, a régiók között konszenzussal kialakított módon kerül sor.

A közigazgatás reformja: aszimmetrikus regionalizmus Az Erdélyi Magyar Néppárt a régiók kialakítását az önkormányzati társulásokban és mozgalmakban is megjelenő törekvések figyelembe vételével, az aszimmetrikus regionalizmus elvei alapján képzeli el. A régiók – az adott alkotmányos keretek között – saját adottságaik, hagyományaik és identitásuk alapján, szabályozott törvényalkotási folyamatban szerzik meg azokat a hatásköröket, amelyekkel a politikai-közigazgatási önkormányzást gyakorolják. Az állam kötelező módon és kizárólagosan ellátja a hadügy, a külügy, a pénzügy, a nemzetbiztonság terén adódó feladatokat, minden egyéb területen pedig annyi hatáskört ad át a régióknak, amennyit az illető területi-politikai közösség jóléte szempontjából szükségesnek tekint. Mindazonáltal szükséges egy kerettörvényben szabályozni a hatás- és feladatköröknek azt a minimumát, amelyet minden régió önkormányzatának meg kell kapnia, illetve el kell látnia.

A régiókat politikai egyeztetéssel, népszavazások útján történő konzultációval, a létező történeti, nyelvi, kulturális és nemzeti kisebbségi identitások tiszteletben tartásával, valamint az Európai Unió regionális politikáinak figyelembe vételével kell kialakítani. Biztosítani kell ugyanakkor azokat az alkotmányos mechanizmusokat is, amelyek – bizonyos feltételek mellett ‒ lehetővé teszik a már létrejött régiók határainak a kiigazítását az érintett lakosság ‒ helyi közösségek ‒ megkérdezése mellett.

Új köztársaság – belső egyensúly és stabil politikai intézmények Az elmúlt két évtizedben kialakult, folyamatos demokráciadeficittel küszködő, kartellesedő romániai politikai rendszert egy új köztársaság létrehozásával tartjuk megváltoztathatónak.

4

Pagina 6

Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt

Új alkotmányt vagy átfogó alkotmánymódosítást kezdeményezünk. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint Románia hosszú távú érdekeinek, a politikai stabilitás megteremtésének és a közép-európai országok közé történő felzárkózásának a parlamentáris köztársasági államberendezkedés felel meg leginkább. A romániai politikai kultúra adottságai mellett a parlamentáris köztársaság keretei között teremthető meg leginkább az az egyensúly, amelyre az államfő és a kormányfő végrehajtó jogosítványai között szükség van. Az államfő parlament általi megválasztását ezért az új alkotmány egyik sarkalatos pontjának tekintjük.

A regionális közigazgatási szerkezet kialakítása nyomán értelemszerűen szükségessé válik a jelenlegi kétkamarás parlament átalakítása is.

Az új felsőháznak a regionális-területi és a korporatív képviseleti elvet kell ötvöznie: e testületben a régiók képviselői a területi elv, a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek pedig a korporatív elv alapján jutnának képviselethez. A korporatív szenátusi képviseletnek kell felváltania a kilencvenes évek elején kialakult, mára sok anomáliával terhelt – sokszor a legitim közösségi érdekképviseletet közönséges etnobiznisszé silányító – képviselőházi kisebbségi képviseletet. A parlament alsóházában pedig csak politikai pártok szerezhetnek mandátumot, köztük természetesen regionális pártok is, amelyek részvételét a politikai versenyben törvényi- adminisztratív eszközökkel nem korlátozni, hanem bátorítani kell. Hasonló módon kell érvényesíteni a politikai pluralizmushoz való jogot a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek esetében az etnikai arányosság elvének alkalmazásával, amely úgy biztosítja az arányos politikai képviseletet a Parlament alsóházában, hogy ezen közösségek politikai

pártjai egymással és ne a többség pártjaival versenyezzenek a közösségnek számaránya alapján kijáró elkülönített parlamenti mandátumok megszerzéséért.

Románia párttörvénye az Európai Unión belül a legszigorúbb, legkorlátozóbb; a minél szélesebb politikai részvétel érdekében ezt meg kell szüntetni. Alapvetően könnyíteni kell a kisebbségi és regionális politikai pártok bejegyzését is.

Új, mind az arányosság, mind az egyéni felelősség elvét figyelembe vevő vegyes választási rendszer kialakítására van szükség. A régiók eltérő státusa a regionális választások régióról régióra változó rendszereit is megköveteli.

Az új alkotmányban garanciákat kell beépíteni a települési önkormányzatok autonómiájához. Biztosítani kell a lehetőséget, hogy az önkormányzatok is az alkotmánybírósághoz fordulhassanak, amennyiben a parlament valamilyen jogszabálya vagy a kormány valamilyen intézkedése csorbítja autonómiájukat. A jogállam megerősítése érdekében szükséges az alkotmánybíróság jogkörének bővítése, presztízsének növelése. Az alkotmányban is rögzíteni

5

Pagina 7

Erdélyi Magyar Néppárt Politikai keretprogram

kell, hogy az alkotmánybíróság önálló, a többi hatalmi ágnak mellérendelt szerv, működésében nem függ más hatalmi ágtól. Az alkotmánybíróság hatáskörét ki kell egészíteni az utólagos absztrakt normakontroll lehetőségével és szigorúbb szakmai feltételeket kell teremteni az alkotmánybíróság tagjainak kinevezésekor.

IV. AZ ERDÉLYI RÉGIÓK – új hazák építése történelmünk földjén A régiók és a társulásos demokrácia intézményei Erdélyben Az erdélyi régiók és a kulturális autonómia Erdély régióira nézve ‒ tekintettel e tartomány jóval erőteljesebb tagoltságára ‒ különösképpen fontos, hogy saját adottságaik, hagyományaik és identitásuk alapján hozzák létre politikai-közigazgatási önkormányzatukat. Az Erdélyi Magyar Néppárt nem Bukarestre, hanem a megerősödő erdélyi régiókra alapozza az erdélyi magyarság majdani közjogi kereteinek kialakítását. E keretek a következő elemekből, illetve ezek kombinációjából épülhetnek fel: a) a számbeli kisebbségben élő nemzeti közösségek kulturális autonómiája a régiók szintjén; b) a régiószintű társulásos demokráciaformák, melyek az egyes régiókon belül a

regionális kormányzat valamilyen megosztását jelentik az etnikai és nyelvi közösségek között; c) az egyes régiók autonómiájának külön hatáskörökben testet öltő elmélyítése, vagyis az aszimmetrikus regionalizmus.

Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint a kulturális autonómiát elsősorban a régiók keretén belül kell kialakítani olyan közjogi intézményként, amely közvetlen választásokkal, a kisebbségi közösség tagjaiból – a szabad identitásvállalás jogát tiszteletben tartó – választói névjegyzék alapján jön létre. A lehetőségeket az egyes régiókon belül, az illető régió politikai közösségének kell kimunkálnia, a régión belüli adottságokra és az európai példákra alapozva. Mindehhez a kiindulópontot az országos parlament által elfogadott, a kulturális autonómiákról szóló kerettörvénynek kell adnia, amelynek regionális alkalmazásáról – intézményi és hatásköri kimunkálásáról – a régiók szintjén kell a megfelelő, a helyi adottságokat tükröző döntéseket meghozni.

Székelyföld – sajátos jogállású régió Székelyföld sajátos jogállású régióvá alakítása az erdélyi magyarság jövőjének legfontosabb kérdése. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint Székelyföld rendelkezik azokkal az adottságokkal, hogy önálló történelme, külön intézményi-jogtörténeti hagyományai, kulturális-nyelvi

6

Pagina 8

Politikai keretprogram Erdélyi Magyar Néppárt

karaktere, valamint a humán tőke és az innovációs potenciálja alapján sikeres régióvá váljon. A sajátos jogállásnak biztosítania kell ‒ többek között ‒ a következő többlethatásköröket: a) a régió polgárainak, illetve etnikai-nyelvi közösségeinek egyenlőségét; b) a etnikai-nyelvi közösségek arányos képviseletét a régió szerveiben (az ennek megfelelő regionális választási törvény kidolgozását, névjegyzékek vezetését stb.); c) a magyar és a román nyelv egyenrangú használatát a régión belül; d) a régió altalajkincseinek önkormányzati tulajdonba vételét.

E hatáskörök révén kell biztosítania Székelyföld régió önkormányzatának a régióban helyi kisebbséget alkotó románság számára a kulturális autonómiát.

A Székelyföld szimbolikus megjelenítésében eddig elért eredményeket az önkormányzati politika és városfejlesztés tudatos összehangolásával, a közös urbanisztikai-arculati elemek kidolgozásával, valamint a régiómárkázás eszközeivel kell továbbfejleszteni.

Székelyföld gazdasági és társadalmi fejlődésében az Erdélyi Magyar Néppárt azon stratégiák kidolgozását szorgalmazza, amelyek: a) a szerves fejlődést a székelyföldi életmódközösség igényeire alapozzák; b) tekintetbe veszik a családi gazdálkodás hagyományait; c) a hálózati gazdálkodás koncepciójára is alapoznak; d) az innovációs „kitörési pontokat” keresik.

Az innovációs lehetőségek megteremtése és fenntartása érdekében az Erdélyi Magyar Néppárt kiemelten fontosnak tartja a saját térségi szereppel és hivatással rendelkező felsőoktatási intézményrendszer – a Székelyföldi Egyetem – erkölcsi és szakmai megerősítését, mind az infrastruktúra, mind a humánerőforrások tekintetében.

Kolozsvár – Erdély fővárosa Az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozsvárt nem csupán az egyik (közép-erdélyi) régió székhelyének, hanem Erdély fővárosának tekinti, amelynek az egész nagyrégió multikulturalizmusát és többnyelvűségét szimbolikusan is megjelenítő sajátos jogállás jár.

Kolozsvárt Közép-Európa meghatározó kulturális és innovációs központjává kell tenni. Ez hosszabb távú, stratégiai egyezséget igényel az erdélyi román és magyar kulturális elit között. Kolozsvár magyar kulturális szerepét is újrafogalmazandónak tartjuk. Kolozsvárnak a magyar régiók – elsősorban a Székelyföld és a Partium – közötti találkozások és érintkezések, a termékeny régióközi kulturális szintézisek helyévé kell válnia. Ezért a kolozsvári egyetemi központnak olyan magyar nyelvű felsőoktatást kell megvalósítania, amely a tudomány fejlődése tekintetében az erdélyi magyar magaskultúrát az európai szellemi

7

Pagina 9

Erdélyi Magyar Néppárt Politikai keretprogram

és tudományos értékek vérkeringésében tartja, miközben a régiók (Székelyföld, Partium) magyar felsőoktatásának elsődlegesen a regionális hivatás nézőpontjából kell megfogalmaznia céljait.

Partium – kapu és híd a Kárpát-medencében A Partium történelmileg kialakult szerepe, melyet térszerkezeti kapcsolatai, természeti adottságai is támogattak, hozzájárult ahhoz, hogy a történelmi Erdély külső peremén a nyugati integrációt támogassa.

Az Erdélyi Magyar Néppárt ennek a történelmi szerepnek akar új tartalmat adni a határmentiség újrafogalmazásával, amelyben az Európai Unió kooperatív gyakorlata és a tradicionális kis vonzáskörzetek területi kohéziója jelentik a kiindulópontokat.

A cél olyan, a határ mindkét oldalát átfogó kulturális és gazdasági tér megteremtése, amelyben a magyarság nem számbeli kisebbséget, hanem többséget alkot és ezáltal meghatározó tényező, ugyanakkor a Temesvár-Szeged, Arad-Békéscsaba, Nagyvárad- Debrecen és Szatmárnémeti-Nyíregyháza tengelyek mentén kialakított, de a határ mindkét oldalán a kistelepülések és mikrorégiók szintjén elmélyített közigazgatási, gazdasági és kulturális együttműködés a Kárpát-medencei makrogazdasági régió létrejöttét is segíti. Ugyanakkor a Partium tömb-magyar vidéke – az Érmellék és a Hegyköz – közigazgatási képességével összhangban levő sajátos jogállást igényel, mint ahogy a régió erős magyar közösségekkel rendelkező, de már nem magyar többségű nagyvárosainak is kijár a sajátos jogállású önkormányzás, amelynek csak egyik eleme a hivatalosított két- vagy többnyelvűség.

V. ERDÉLYI TÁRSADALOM – erdélyi közpolitikák Az Erdélyi Magyar Néppárt ágazati-szakpolitikai programjai a közös erdélyi térség felemelkedését és fejlesztését és azon belül az erdélyi magyarság közvetlen gyarapodását szolgálja. Meggyőződésünk, hogy Erdély felemelkedésének titka az egykor sikeres közép- európai gazdálkodási hagyományokban keresendő, természetesen figyelembe véve azokat az új termelési szerkezeteket, amelyeket az Európai Unió a hagyományos kis-régiók mikrotársadalmainak megőrzése érdekében támogat.

Oktatás- és ifjúságpolitika Az oktatás-nevelés az identitás megőrzése, új értékekkel való gazdagítása és a jövő nemzedékek felé történő átörökítése szempontjából stratégiai fontosságú, ezért az Erdélyi Magyar Néppárt közpolitikái között az oktatáspolitikának kiemelt figyelmet szentelünk.

8