Consiliul Național Maghiar din Transilvania
Ediția 2013
Mikó Imre Terv: Az erdélyi gazdasági együttműködés programja
Despre această ediție
Program de cooperare economică transilvăneană, integral în limba maghiară, 193 pagini, publicat în arhiva oficială PPMT. Autorii nominalizați în document includ Consiliul Național Maghiar din Transilvania (EMNT), instituții de planificare din Ungaria și experți transilvăneni; nu este atribuit exclusiv PPMT. Anul de referință 2013 este anul ediției PDF, cu metadate de creare 18 iulie 2013 și modificare 18 septembrie 2013. Titlul în română, orientativ: Planul Mikó Imre: Programul cooperării economice transilvănene.
Conținutul ediției
Textul documentului
Această ediție nu are încă o structură pe capitole și propuneri. Textul extras poate conține diferențe de formatare față de documentul-sursă.
Pagina 4
AZ ERDÉLYI GAZDASÁGI
EGYÜTTMŰKÖDÉS PROGRAMJA
IRÁNYTŰ
(KONCEPCIÓ)
Pagina 5
Készült a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai támogatásával
Készítették: Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács A Nemzetgazdasági Minisztérium Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Főosztálya A Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal (NTH) A VÁTI Területi Tervezési és Értékelési Igazgatóság (TTÉI)
Erdélyi szakértők: Agyagási Ernő – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Nagyvárad Csata Zsombor – Babeş–Bolyai Tudományegyetem Dr. Elek Sándor – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Dr. Geréb László – Modern Üzleti Tudományok Főiskolája Dr. György Ottilia – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Dr. Juhász Jácint – Babeş–Bolyai Tudományegyetem Dr. Lázár Ede – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Dr. Péter E. Katalin – Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Dr. Szilágyi Ferenc – Partiumi Keresztény Egyetem Faludi Orsolya – független szakértő Ilyés Szabolcs – ERGO, Regio Consult
Imre Szabolcs – független szakértő Jakabos Janka – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Sepsiszentgyörgy Kállai Sándor – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Zilah László János – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Gazdasági Bizottság elnöke Mátis Jenő – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, gazdasági alelnök Orbán Miklós – LAM Alapítvány Para Zoltán – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Sepsiszentgyörgy Dr. Peti Lehel – független szakértő Pólik Levente – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Nagyvárad Szász Andrea Mónika – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Sepsiszentgyörgy Tamás László – Nagyküküllő Közbirtokossági Unió Tankó László – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Székelyudvarhely
Tiboldi László – Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Csíkszék Tókos Bethleni Pál – független szakértő
Magyarországi szakértő: Molnár György – Békéscsabai Regionális Képző Központ
Pagina 6
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE
Rövidítés Teljes név Corporate Social Responsibility – Vállalati társadalmi
CSR
felelősségvállalás EGFH (Erdélyi) Gazdaságfejlesztési Hálózat EGTC/ European Grouping of Territorial Cooperation / Európai Területi ETT Társulás(ok) EMIT (Erdélyi) Mikó Imre Terv EMNT Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ETE Európai Területi Együttműködés Operatív Program EU Európai Unió GDP Gross Domestic Product – bruttó hazai termék (BHT) K+F kutatás és fejlesztés K+F+I kutatás, fejlesztés és innováció KEOP Környezeti és Energetikai Operatív Program
KKV kis- és középvállalkozások OTK Országos Területfejlesztési Koncepció Planul Naţional de Dezvoltare – Románia európai uniós
PND
finanszírozású nemzeti fejlesztési terve Planul Naţional de Dezvoltare Rurală – Románia európai uniós
PNDR
finanszírozású vidékfejlesztési tervdokumentuma PR public relations – közönségkapcsolatok, közkapcsolatok Strengths, Weaknesses, Opportunities, Threats – Erősségek,
SWOT
Gyengeségek, Lehetőségek, Veszélyek TÁMOP Társadalmi Megújulás Operatív Program TDM Turizmus Desztináció Menedzsment ÚSZT Új Széchenyi Terv
Pagina 8
„Mit erőszakkal nem, csöndben és halkan munkálva véghezvihetünk.”
MIKÓ IMRE
Hidvégi gróf Mikó Imre (Zabola, 1805. szeptember 4. – Kolozsvár, 1876. szep- tember 16.) erdélyi magyar államférfi, művelődés- és gazdaságpolitikus, történész. A XIX. századi Erdély politikai életének meghatározó alakja, két ízben (1848 és 1860–61) Erdély főkormányzója. Mikó Imre 1867 és 1870 között Magyarország köz- munka- és közlekedésügyi minisztere volt. A közművelődés és közélet terén fárad- hatatlanul munkálkodott hazája gazdasági, kulturális és tudományos felemelkedé- sén, kiérdemelve ezzel az „Erdély Széchenyije” címet.
Pagina 9
TARTALOMJEGYZÉK
TARTALOMJEGYZÉK
Rövidítések jegyzéke ........................................................................................... 5
1. BEVEZETÉS ........................................................................................ 13 1.1. A tervezés előzményei és javasolt lépései .............................................. 13 1.2. A tervezés indokoltsága ....................................................................... 16 1.3. A tervezés módszertana, műfaja és funkciója ....................................... 18 1.4. A tervezés lehetséges alapelvei és tárgyköre ......................................... 20 1.5. A tervezés kapcsolatai más tervezésekkel és fejlesztésekkel .................. 22
2. HELYZETELEMZÉS ............................................................................. 23 2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői .......... 23 2.1.1. A célterület elhelyezése az európai térben ............................................ 23 2.1.2. Természeti erőforrások ........................................................................ 25 2.1.2.1. A napsugárzási adatok rövid bemutatása ............................................. 27 2.1.2.2. A szélsebességi adatok jellemzése ........................................................ 28 2.1.2.3. Románia vízrajzának és a vízi energia hasznosításának a rövid áttekintése .......................................................................................... 30 2.1.2.4. A biológiai sokféleség (biodiverzitás) ..................................................... 35 2.1.2.5. Természetvédelmi területek.................................................................. 36 2.1.2.6. Egyéb vonzerők ................................................................................... 40 2.1.2.7. Erdély gazdasági potenciálja – az ásványi vagyon ................................. 42
2.1.3. Környezetminőségi tényezők ................................................................ 45 2.1.3.1. A talaj minősége .................................................................................. 45 2.1.3.2. A levegő minősége................................................................................ 50 2.1.3.3. Az árvizek ............................................................................................ 52 2.1.4. A településrendszer és a településhálózat............................................. 53 2.1.4.1. A városhálózat ..................................................................................... 54 2.2. A Mikó Imre terv célterületének társadalmi jellemzői ............................ 57 2.2.1. A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai ............................................. 57 2.2.2. Kulturális és néprajzi jellegzetességek .................................................. 59 2.2.3. Az oktatás ........................................................................................... 61 2.2.3.1. A középiskolai oktatás ......................................................................... 61 2.2.3.2. A felsőoktatás ...................................................................................... 62
2.3. A Mikó Imre Terv célterületének általános gazdasági jellemzői.............. 68 2.3.1. Az agrárium és az élelmiszeripar .......................................................... 68 2.3.1.1. A román mezőgazdaság szerepe és tulajdonviszonyai ........................... 68 2.3.1.2. A növénytermesztés ............................................................................. 69 2.3.1.3. Az állattenyésztés ................................................................................ 69 2.3.1.4. Az élelmiszeripar ................................................................................. 69 2.3.1.5. A Székelyföld ....................................................................................... 70 2.3.2. Az erdő- és vadgazdálkodás ................................................................. 71
8
Pagina 10
2.3.2.1. Az erdőgazdálkodás ............................................................................. 71 2.3.2.2. A jogszabályi környezet ........................................................................ 72 2.3.2.3. Az erdészethez szorosan kapcsolódó iparágak ...................................... 74 2.3.2.4. A Székelyföld ....................................................................................... 75 2.3.2.5. A vadgazdálkodás ................................................................................ 76 2.3.2.6. A képzés és a tudástranszfer................................................................ 77 2.3.3. A vállalkozások és a működő tőke ........................................................ 77 2.3.3.1. A külföldi tőkebefektetések .................................................................. 77 2.3.3.2. A vállalkozássűrűség településszintű eltérései (Partium, Bánság és Erdély) ................................................................................................ 78 2.3.3.3. A vállalkozói hajlam ............................................................................. 80 2.3.3.4. Összegzés ............................................................................................ 81
2.3.4. Innováció és K+F ................................................................................. 81 2.3.4.1. Az innováció és a K+F romániai helyzete .............................................. 81 2.3.4.2. Az innováció jellege és dinamikája Észak-Erdély (az Északnyugat- romániai régió) példáján. ..................................................................... 84 2.3.5. Az ipar és az építőipar ......................................................................... 86 2.3.5.1. Az ipari foglalkoztatás .......................................................................... 86 2.3.5.2. Ipari térségek Erdélyben ...................................................................... 87 2.3.5.3. Az ipar területi-ágazati szerkezete ........................................................ 88 2.3.5.4. Az ipar mint fontos tőkevonzó tényező ................................................. 88 2.3.6. A közlekedés........................................................................................ 89 2.3.6.1. A közúti közlekedés ............................................................................. 89 2.3.6.2. A vasúti közlekedés ............................................................................. 90
2.3.6.3. A vízi közlekedés.................................................................................. 92 2.3.6.4. A légi közlekedés ................................................................................. 92 2.3.6.5. A tömegközlekedés .............................................................................. 92 2.3.7. Turizmus és szabadidő-gazdaság ......................................................... 92 2.3.7.1. Romániai turisztikai folyamatok a rendszerváltozás után ..................... 92 2.3.7.2. A Székelyföld ....................................................................................... 93 2.3.7.3. A Partium és a Bánság ........................................................................ 95 2.3.7.4. Belső-Erdély ........................................................................................ 95
3. HELYZETÉRTÉKELÉS ......................................................................... 97 3.1. Az erdélyi magyar gazdasági potenciál ................................................. 97 3.1.1. Erősségei ............................................................................................. 97 3.1.2. Gyengeségei......................................................................................... 98 3.2. Az erdélyi magyarság külső gazdasági hatótényezői ............................ 100 3.2.1. Lehetőségek....................................................................................... 100 3.2.2. Veszélyek .......................................................................................... 100 3.3. Helyzetértékelő gondolatok földrajzi egységenként .............................. 101 3.3.1. A Székelyföld és a Csángóföld ............................................................ 101 3.3.2. A Partium .......................................................................................... 102 3.3.3. A Bánság ........................................................................................... 103 3.3.4. Belső-Erdély ...................................................................................... 104
9
Pagina 11
TARTALOMJEGYZÉK
4. JÖVŐKÉP: A „KELET SVÁJCA” .......................................................... 105
5. A TERV CÉLRENDSZERE .................................................................. 107 5.1. Átfogó cél........................................................................................... 107 5.2. Stratégiai célok .................................................................................. 108 5.2.1. A versenyképes és megújuló erdélyi magyar gazdaság kiépítése.......... 108 5.2.2. Autonóm erdélyi magyar gazdasági közösségek létrehozása................ 108 5.2.3. Munkahely és hasznosítható tudás biztosítása minden magyar számára ............................................................................................ 109 5.2.4. Az összmagyar és a nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok megerősítése az erdélyi magyarság katalizátorszerepével .................... 110 5.2.5. Az erdélyi magyar társadalom megerősödése és megújulása ............... 110 5.3. A célrendszer területi sajátosságai ..................................................... 111 5.3.1. A Székelyföld – gazdasági egységben, csángóföldi kapcsolatokkal ....... 112
5.3.2. A Partium – határtalan lehetőségek ................................................... 112 5.3.3. Belső-Erdély – a gazdaságélénkítő szórvány ....................................... 113 5.4. Horizontális tematikus célok.............................................................. 113 5.4.1. Az erdélyi magyarság mint „képességmegtartó népesség” ................... 113 5.4.2. Vonzó erdélyi magyar üzleti környezet kialakítása .............................. 114 5.5. A célrendszer külső koherenciája ....................................................... 114 5.5.1. Koherencia az EU tervdokumentumaival............................................ 114 5.5.2. Mikó Imre Terv: Ötletek a romániai és a magyarországi 2014–2020 közötti uniós fejlesztésekhez .............................................................. 116 5.5.3. Koherencia a román gazdaságfejlesztési tervdokumentumokkal ......... 116 5.5.4. Koherencia az erdélyi térségek és települések tervdokumentumaival .. 117 5.5.5. Koherencia a magyarországi tervdokumentumokkal .......................... 118
6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK ............................. 121 6.1. „Összefogásban az erő: gazdasági csoda” Befektetésösztönzés, iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés ............................................ 122 6.2. „Infrastruktúra, ami összeköt” – Építőipar- és közlekedésfejlesztés..... 126 6.3. „Az erdélyi magyarság a román gazdasági innováció főszerepében” – Kreatív ipar, K+F és innováció ........................................................... 129 6.4. „Helyben helyit” – Autonóm helyi gazdaságfejlesztés.......................... 132 6.5. „Karakteres erőforrásunk: az erdőrengeteg” – Az erdő- és a vadgazdálkodás fejlesztése ................................................................. 137 6.6. „Erdély ízei közvetlenül a termelőktől” – Az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése .................................................................... 140 6.7. „Zöld és kék Erdély” – Megújuló energia, vízipar- és zöldgazdaság-
fejlesztés............................................................................................ 143 6.8. „Vendégváró Erdély: a magyarság úti célja” – A turizmus és a kulturális ipar fejlesztése ................................................................... 147 6.9. „Versenyképes erdélyi üzleti környezetet!” – A vállalkozás és az üzleti környezet, valamint az infrastruktúra fejlesztése................................ 153 6.10 „Minőségi erdélyi munkaadó és munkavállaló” – Humánerőforrás- fejlesztés és foglalkoztatásösztönzés ................................................... 156
10