Ediția 2013

Pagina 12

6.11 „Szakmai és fejlesztési közösségek határok nélkül” – Fejlesztési és szakmai együttműködések ................................................................. 159

7. VÉGREHAJTÁS ................................................................................. 162 7.1. A végrehajtás intézményrendszere ..................................................... 164 7.1.1. Az intézményrendszer kialakításának legfontosabb elvei .................... 164 7.1.2. Az intézményrendszer alapjai ............................................................. 165 7.1.3. Az intézményrendszer felépítésének vázlata ....................................... 166 7.1.4. Az intézményrendszer egyes elemeinek bemutatása ........................... 167 7.2. 2012–2014-es lehetséges források és fejlesztések ............................... 176 7.2.1. A Mikó Imre Terv lehetséges megvalósítási forrásai ............................ 176 7.2.2. Jelzésértékű pályázati javaslatok a 2012–2014-es időszakra .............. 177 7.2.3. Jelzésértékű kiemelt fejlesztési projektek a 2012–2014-es időszakra........................................................................................... 177 7.2.4. 2014-re előkészítendő kiemelt projektek ............................................ 178

7.2.4.1. A helyi gazdaság fejlesztését támogató projektek (az EGFH lehetséges projektjei) .......................................................................................... 178 7.2.4.2. Az erdélyi turizmus fejlesztése ........................................................... 179 7.2.4.3. Az anyaország és Erdély közötti szakmai, kulturális és oktatási együttműködések .............................................................................. 180 7.2.5. 2014 után előkészítendő kiemelt projektek ........................................ 180 7.3. EMIT 2012–2013: a megvalósítás lépései ........................................... 181 7.3.1. A 2012. évi feladatok ......................................................................... 181 7.3.2. A 2013. évi feladatok ......................................................................... 182

8. MELLÉKLET ...................................................................................... 183 8.1. EMIT – Erdélyi Gazdaságfejlesztési Hálózat (EGFH) ............................ 183 8.1.1. A közösségi értékek meghatározása ................................................... 183 8.1.2. A jövőkép........................................................................................... 183 8.1.3. A misszió/küldetés ............................................................................ 183 8.1.4. Az EGHF működésével szemben támasztott követelmények ............... 184 8.1.5. Stratégia – hálózatosodás, helyi gazdaságfejlesztés............................. 184 8.1.6. A célcsoport lehetséges igényei .......................................................... 185 8.1.7. Feladatok és kapcsolati, együttműködési rendszer ............................. 186 8.1.8. Az EGFH lehetséges szervezeti alapjai ................................................ 187 8.1.9. Az EGFH eredményeinek nyomonkövetése és a visszacsatolás ........... 188

A térképek jegyzéke......................................................................................... 189 Az ábrák jegyzéke ........................................................................................... 189 A táblázatok jegyzéke ...................................................................................... 190 Irodalomjegyzék .............................................................................................. 191

11

Pagina 13

TARTALOMJEGYZÉK

12

Pagina 14

1.1. A tervezés előzményei és javasolt lépései

„Jézus, áldd meg Erdély földjét!”

1. BEVEZETÉS

1.1. A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI ÉS JAVASOLT LÉPÉSEI

A Mikó Imre Terv elkészítésének kezdeményezője az Erdélyi Magyar Nemzeti Ta- nács (EMNT). Ugyanis ez a civil szervezet látta 2010 őszén elérkezettnek az időt arra, hogy magához ragadja a vezető szerepet az erdélyi magyar nemzeti közösség úttörő, önálló, alulról építkező gazdaságfejlesztési terve kidolgozásának a terén. Az ilyen irányú erőfeszítésekre ösztönző hatással volt az a gazdaságpolitikai fordulat, amely a magyarországi politikai változást követően állt elő, és az Új Széchenyi Terv vitairatában fogalmazódott meg. A magyar gazdaság újjáépítésének programja, az Új Széchenyi Terv különös figyelmet fordít a Kárpát-medencére – mint gazdaságfej- lesztési övezetre –, továbbá célul tűzi ki az összmagyar kapcsolatrendszerben rejlő lehetőségeknek az eddiginél sokkal hatékonyabb kihasználását az egész térség fel- emelkedésének és versenyképessége javításának az érdekében. A Mikó Imre Terv a gazdasági szuverenitás eszközrendszerével nem rendelkező

nemzeti közösség fejlesztési javaslata. Ebből kifolyólag a kezdeményezők számára nyilvánvaló, hogy csak abban az esetben vihető sikerre, ha egyrészt a romániai ma- gyar nemzeti közösség körében összefogáson alapuló, egyöntetű szakmai és politi- kai támogatásnak örvend, másrészt sikerül elfogadtatni a többségi román társada- lom képviselőivel is. A Mikó Imre Terv tulajdonképpen a romániai magyar nemzeti közösség gazdaságfejlesztési ajánlata, amit partnerségben való megvalósításra ajánl fel a román, valamint a magyar kormányoknak, és kéri ahhoz az Európai Unió támogatását is. A terv kezdeményezői törekedtek arra, hogy már a kidolgozás koncepcionális szakaszában bevonják a munkába az erdélyi, illetőleg a romániai magyarság gaz- dasági szakértőinek és a velük kapcsolatban álló döntéshozóknak a lehető legtelje- sebb körét. Ők azok a személyek, akik részt vettek a Jövőkép című rész, valamint

a Vitairat megfogalmazásában. A jövőben még szélesebb körben kibontakozó társa- dalmi vitára van szükség azzal a céllal, hogy ebben az erdélyi magyarság jövője és megmaradása szempontjából sorsdöntő kérdésben minden érdekelt elmondhassa véleményét, megfogalmazhassa jobbító szándékú javaslatait.

13

Pagina 15

1. BEVEZETÉS

A kezdeményezők a tervezés következő szakaszát szeretnék megnyitni az erdélyi magyarság egésze számára. A továbbtervezést és a Mikó Imre Terv véglegesítését az erdélyi polgároknak, a fiataloknak, az értelmiségieknek, a tudományos és gazdasá- gi élet szereplőinek, a civil és szakmai szervezeteknek, illetve a fejlesztések érintett- jeinek és érdekeltjeinek a részvételével képzelik el. Fontos kiemelni, hogy e tervezés konszenzusra és kölcsönös előnyökre törekszik a többségi nemzettel. Ennek érdekében a többségi nemzettel való együttműködési lehetőségekre a lehető legnagyobb mértékben oda kell figyelni a tervezés során. A tervezésbe éppen ezért bevonhatók a többségi nemzet, valamint a romániai nemze- ti kisebbségek kezdeményezései is. Továbbá e tervezésnek szintén szereplői lehet- nek az Erdély iránt felelősséget érző magyarországi szereplők.

1. táblázat: A Mikó Imre Terv elkészítésének ütemterve

FELADATOK VÉGEREDMÉNY HATÁRIDŐ A Mikó Imre Terv koncepcionális Induló szakértői egyeztetés megalapozása 2011. 0.

• • erdélyi és magyarországi • ütemezés március 9.,

LÉPÉS szakértők bevonásával • szerkezet/struktúra Kolozsvár

• • a szakmai alapvetés tisztázása
• • a Jövőkép elfogadása 2011.

I.

Szakértői megbeszélés • a Vitairat előkészítése április 13., LÉPÉS • a munkacsoportok felállítása Kolozsvár

KIINDULÓ KONFERENCIA

ÉS MŰHELYTALÁLKOZÓ:

• • Megbeszélés magyarországi 2011.

II. és erdélyi szakértők bevo- Mikó Imre Terv június 21. LÉPÉS násával a Vitairat vázlata Székely-

• • A szerkesztési, tartalmi és udvarhely

tervezés-módszertani elvek kijelölése Mikó Imre Terv

VITAIRAT

Vitairat KÉSZÍTÉSE: 2011. III. • Szakértői anyagok összesí- Kiinduló javaslat a következőkre:

• • Helyzetértékelés július 19.

LÉPÉS tése

• • Előzetes egyeztetések, kon- • Jövőkép és célrendszer Tusványos

zultációk • Prioritások és kitörési pontok (a lehetsé- ges beavatkozások listájával)

VITA –

TÁRSADALMASÍTÁS:

• • Konzultáció szakmai, társa- 2011.

IV.

dalmi, politikai körben – november LÉPÉS • Tervezési szakértői egyezte- 30. tések (szerkesztés)

• • A forrásszerkezet feltárása

14

Pagina 16

1.1. A tervezés előzményei és javasolt lépései

FELADATOK VÉGEREDMÉNY HATÁRIDŐ Mikó Imre Terv Iránytű (Koncepció) 2012–2020 A koncepció az alábbi elemekkel egé- szül ki:

• • Helyzetelemzés és értékelés

IRÁNYTŰ (KONCEPCIÓ) • Jövőkép és célrendszer ELKÉSZÍTÉSE • Prioritások és kitörési pontok V. 2012.

• • A vita során beérkezett ja- • A lehetséges beavatkozások listája

LÉPÉS vaslatok feldolgozása • A végrehajtási alapparaméterek azonosí- január 3.

• • A tervdokumentum bővítése tása:

– Intézményrendszer – A források eredete és nagyságrendje – A rövid távon (2 éves) megvalósítha- tó beavatkozások kategorizálása: ki- emelt projektek és pályázati konst- rukciók

VITA –

TÁRSADALMASÍTÁS: 2012 VI. • Konzultáció széles szakmai, – májusának LÉPÉS társadalmi, politikai körben

• • A forrásszerkezet véglegesí- vége

tése A koncepció az alábbi elemekkel egé- szül ki:

• • A helyzetelemzés további szempontjai-

nak a kidolgozása

• • Monitoring és értékelési terv
• • Az indikátorrendszer továbbfejlesztése
• • A 2011. évi előzetes népszámlálási ada-

VII. IRÁNYTŰ (KONCEPCIÓ) tok beépítése 2012.

• • A pénzügyi tervek véglegesítése

LÉPÉS VÉGLEGESÍTÉSE november

• • A 2012-13-as munkaterv továbbfejlesz-

tése, részletezése

• • További projektötletek, illetve részletei-

ben jobban kidolgozott kiemelt projek- tek megjelenítése

• • A koncepció érintett részeinek a felül-

vizsgálata a beérkezett vélemények és javaslatok alapján Mikó Imre Terv Akcióterv 2012–2013 Az akcióterv a következő elemeket tar- AKCIÓTERVEZÉS: talmazza:

• • A rövid és a hosszú távon • A 2012–13-as időszakban megvalósítha-

megvalósítható beavatkozá- tó beavatkozások leírása, támogatási 2012. VIII. sok azonosításának aktua- konstrukciókba és projektekbe foglalva december / LÉPÉS lizálása az alábbi paraméterekkel: 2013.

• • A rövid távon megvalósítha- – Eljárásrendek, támogatási formák január

tó beavatkozások progra- – A felelősök, illetve a támogatások mozása akciótervi szinten nagysága és forrása – A végrehajtás intézményrendszere – Az adatszolgáltatás rendje és az értékelés

15

Pagina 17

1. BEVEZETÉS

1.2. A TERVEZÉS INDOKOLTSÁGA

Az erdélyi magyarság, Románia és Magyarország közös érdekei a gazda- ságfejlesztésben: Az erdélyi magyar közösség politikai és gazdasági képviselőinek elsődleges küldetése a nemzeti kisebbségek, különösen a romániai magyar közösség identi- tásának megtartása és elmélyítése demokratikus eszközökkel. Az identitás megőr- zésének egyik kiemelten fontos eszköze a közösségi autonómia, amely azonban nem valósulhat meg, illetve nem működhet szilárd gazdasági alapok nélkül. A Mikó Imre Terv egyik fontos alapelve, hogy nemzetiségi politizálás nem képzelhető el erős gazdasági háttér hiányában. Gazdasági érdekeink megfogalmazása és képviselete, valamint a közös fellépés az önrendelkezés jogos igényéből fakad, ugyanakkor illeszkedik az Európai Unió alapelveihez, továbbá megegyezést, párbe- szédet feltételez a többségi nemzettel is.

Az erdélyi magyarság nemcsak gyarapítja az ország kulturális örökségét, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt Románia számára. Többek között azáltal, hogy az ország gazdasági fejlődésének egyik potenciális motorja. Az is lényeges szempont, hogy Magyarország Kormánya megkülönböztetett figyelemmel kíséri a határon túli magyarság sorsát. Következésképpen hozzá szeretne járulni az erdélyi magyarok gazdasági helyzetének a javításához, erősíteni kívánja bennük a társadalmi össze- tartozás érzését, támogatja kulturális értékeik és nemzeti identitásuk megőrzését, valamint hagyományaik ápolását, továbbá az anyaországgal kialakított kapcsolata- ik erősödését.

A romániai és a magyarországi kormányzat, valamint az erdélyi magyarság szép- számú hasonló törekvése csakis együttes erőfeszítések árán lehet sikeres, ezeknek pedig a gazdaságfejlesztés az egyik kulcstényezője. A szándékok háromoldalú ösz- szehangolása kizárólag újszerű megközelítésben lehetséges. A Mikó Imre Terv ezt a gondolatot képviseli.

Az erdélyi magyarság sajátos és előnyös gazdaságfejlesztési pozíciója: Az erdélyi magyarság helyzete sajátos a gazdaságfejlesztés szempontjából. Erdély – s ennek részeként a Partium, Belső-Erdély és Székelyföld – magyarságá- nak gazdasági megerősödése egyrészt nem választható el az ország, illetve a több- ségi nemzet gyarapodásától, másrészt a romániai magyar kisebbség és az anyaor- szág közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése a két ország kölcsönös előnyére vá- lik, s így a magyar kisebbség fontos összekötő, azaz valódi híd, szerepet játszhat Magyarország és Románia gazdasági kapcsolatainak az élénkítésében. Különösen igaz ez Erdélyre, amely jól átgondolt gazdaságfejlesztési stratégia alapján végrehaj- tott fejlesztésekkel, gazdaságilag erős nemzetiségekkel és többségi nemzettel, gaz- dasági meg kulturális értelemben egyaránt a Kárpát-medencei makrorégió, illetve Románia dinamikus növekedési központja, továbbá Magyarország egyik legfonto-

sabb gazdasági partnere lehet. Románia csatlakozása az Európai Unióhoz új lehetőségeket teremtett a gaz- daságfejlesztés számára. Az erdélyi magyarság ugyanakkor a már meglevő lehető-

16

Pagina 18

1.2. A tervezés indokoltsága

ségeit sem használja ki megfelelően, nem lép fel egységes közösségként a gazdaság területén, nem rendelkezik vízióval a közösség tagjainak jobblétéről. A siker érdekében azonban ezekkel a lehetőségekkel Romániának és a ma- gyar kisebbségnek is élnie kell. Ehhez pedig átgondolt, összehangolt cselekvésre van szükség, amelynek kereteit a romániai magyarság sajátos szempontjait, lehe- tőségeit és érdekeit figyelembe vevő gazdaságfejlesztési stratégia szabhatja meg. A romániai magyar kisebbség, illetve az anyaország közötti, a két ország kölcsönös előnyére váló gazdasági kapcsolatok fejlesztésében a magyar kisebbség fontos ösz- szekötő szerepet játszhat.

Az erdélyi magyarság lehet a gazdasági híd, amely összeköti a romániai és a magyarországi gazdasági életet. E különleges pozíció mind a saját, mind a román, mind az anyaországi gazdaság gyarapodását szolgálja.

Az erdélyi magyarság küldetése: felelősen a közösségben és azon túl is: Románia legnagyobb nemzeti kisebbségeként a magyar közösségnek, ha lehet, a többségi nemzetnél is hatékonyabban kell sáfárkodnia gazdasági erőforrásaival, lehetőségeivel, hiszen javaiból mindennapi megélhetésén túl identitásának megőr- zésére is kell fordítania. Ez azonban nem jelent érdekellentétet a többségi nemzet- tel, hiszen a magyarság gazdasági megerősödése nem választható el az ország és a többségi nemzet gyarapodásától. A kisebbségek, köztük a magyarság gazdasági fejlődése viszont azért is előnyös Románia és a többségi nemzetgazdaság fejlődése számára, mert az ország gazdasá- gát a nemzeti és kulturális diverzitás sokrétűvé, rugalmassá, a világgazdaságban pedig időről időre előforduló válságokkal szemben ellenállóbbá teszi. A nemzetiségek békés együttélése, illetve együttműködése érdekében is

nagyon sokat tudna tenni a gazdaságfejlesztési tervezés. Ez segíthet áthidalni még a nemzetiségek évszázados egymás mellett élése során jelentkező etnikai-nem- zetiségi konfliktusokat is.

Erdély – a romániai magyarság szempontjából legfontosabb régió gazdaságilag erős nemzetiségekkel és többségi nemzettel – gazdasági, illetve kulturális értelemben egyaránt Kelet Svájca, Románia gazdaságának dinamikus motorja és Ma- gyarország egyik legfontosabb gazdasági partnere lehet.

Konkrét vízió és cselekvés szükséges: A sikeres gazdasági fejlődéshez átgondolt, összehangolt cselekvésre van szükség. Az erdélyi magyar közösségnek is tiszta és határozott célokkal kell rendelkeznie a jövőjével kapcsolatban. Meg kell fogalmaznia és képviselnie kell azokat a gazdaság- politikai célokat, amelyek számára különösen fontosak, illetve elősegítik a magyar- lakta területek gazdasági, valamint társadalmi megerősödését. Szükséges, hogy az erdélyi magyarság olyan gazdaságilag megkerülhetet- len, összetartó közösséggé és tényezővé váljék, amelyik bármilyen gazdasági meg politikai helyzetben ki tudja fejezni érdekeit, illetve ezek előmozdításáért egy emberként fel tud lépni. A kisebbség sorsa összefonódik az ország sorsával, de még így is körvonalazni kell az erdélyi magyarság gazdasági sajátosságain alapuló Jövő-

17

Pagina 19

1. BEVEZETÉS

képet, összefoglalva azokat a lehetőségeket és kitörési pontokat, amelyek lehetővé teszik az erdélyi magyar közösség által lakott térségek gazdasági megerősödését. Nem elég csak álmokat megfogalmazni. Első lépésben ki kell jelölni a fejlesz- tés mozgásterét és konkrét céljait. Ezt követően pedig olyan beavatkozásokat kell meghatározni, amelyek a jelenlegi gazdasági környezetben elérhetőek, s illeszked- nek az Európai Unióban, valamint a Romániában fellelhető forrásokhoz, továbbá közös fellépésre sarkallják az erdélyi magyar közösség fontosabb szereplőit.

Meg kell fogalmazni a gazdaságfejlesztés lehetséges irányait és emellett azokat az elérhető, közös munkával, illetve felelősségvállalással megvalósítható lépéseket, amelyek megerősítik, továbbá hosszú távon fenntarthatóvá teszik az erdélyi magyar közösség létét Romániában, a Kárpát-medencében és az Európai Unióban.

Rég várt üzenetek beépítése a tervezés fázisába: A Mikó Imre Terv közösségteremtő erővel az erdélyi magyar közösség gazda- sági szereplőit egységes fellépésre szeretné buzdítani, és folytatni akarja azt a fejlő- dést, ami az elmúlt időszakban beindult. A Mikó Imre Terv nem politikai dokumentum, üzenetei az erdélyi gazdasá- gi élet minden felelős szereplőjéhez szólnak. Annak az útnak a kijelölésére szó- lít fel, amely elvezet közös céljainkhoz. Ily módon az is tudatosulhat, hogy az erdé- lyi magyar közösség felelős saját sorsa iránt. Az erdélyi magyarságnak olyan gazda- sági erőt kell felmutatnia, amely alapján a romániai gazdasági élet egyik tényezője lehet. Fontos, hogy ezt az erőt a jövőben ne csak az egyének, hanem a közösség érdekében is kamatoztassuk.

A Mikó Imre Terv felhívás a gazdasági összefogásra, annak felismerésére, hogy vannak megvalósítható közös érdekek, amelyek a jelenlegi keretek jobb kihasználá- sával megerősítik társadalmunkat, célokat tűznek ki minden réteg számára, továbbá fenntartható jövőképet mutatnak fel az erdélyi magyarságnak.

1.3. A TERVEZÉS MÓDSZERTANA, MŰFAJA ÉS FUNKCIÓJA

Tervezésmódszertan: Az erdélyi magyarság összetett, soktényezős gazdasági térben tevékenykedik, amelynek tervezése különleges körültekintést igényel. A helyi, térségi problémák és lehetőségek feltárása felkészült, helyismerettel rendelkező szakemberek bevonását igényli. Ezért a tervezés kiindulópontjául szolgáló jelen vitairatot átfogó – székely- földi, erdélyi, partiumi és magyarországi munkatársak bevonásával kialakult – szakértői kör fogalmazta meg egy műhelytalálkozón (Székelyudvarhely, 2011. júni- us 20–21.). A továbbtervezés a reálisan megvalósítható célok és az ezekhez kapcso- lódó prioritások, valamint kitörési pontok azonosítását feltételezi. Mindez a korábbinál még teljesebb társadalmi és szakmai részvételt kíván.

18