Ediția 2013

Pagina 20

1.3. A tervezés módszertana, műfaja és funkciója

A tervezést megalapozó helyzetértékelés (SWOT) másodlagos forrásokon alap- szik, a tervezésben részt vevő szakértők és kutatók ismeretei azonban garanciát jelentenek a kitörési pontok helyes meghatározására.

A terv műfaja és funkciója: A Mikó Imre Terv alulról építkező gazdaságstratégiát kíván megfogalmazni, amely illeszkedve az európai uniós tervezési ciklusokhoz, az erdélyi magyarság által lakott térségek gazdasági helyzetéből, problémáiból, kihasználatlan lehetőségeiből kiin- dulva kitörési pontokat azonosít az erdélyi magyarság gazdasági helyzetének javí- tása, továbbá az élhető, fenntartható, fejlődő Erdély megteremtése érdekében.

• • A Mikó Imre Terv nem politikai dokumentum, hanem felhívás az erdélyi gazda-

sági élet minden felelős szereplőjéhez a pozitív és elérhető jövőkép megvalósítá- sára.

• • Az erdélyi magyarok által irányított önálló tervezési folyamat, amely egyaránt

kapcsolódik magyarországi, romániai és uniós tervezésekhez, azokkal harmó- niára törekszik.

• • A terv éppen ennek érdekében minden érintettet felhív a közös megvalósításra:

a kormányokat, az önkormányzatokat, a vállalkozókat, a civileket és az állam- polgárokat egyaránt.

• • Legfontosabb feladata, hogy összegyűjtse az erdélyi magyar gazdaságfejlesztési

elképzeléseket, azonosítsa az általuk kijelölt legígéretesebb fejlesztési irányo- kat, vagyis az erdélyi magyarság gazdasági kitörési pontjait.

• • A jelen tervezési szakasz célja nem a végrehajtandó feladatokat részletesen be-

mutató program kidolgozása, hiszen csak iránytűként szolgál a további konkrét intézkedések kidolgozásához. Voltaképpen újabb tervezési fázisok követik majd.

• • A jelen vitairatot első lépésben széles körben egyeztetett, műfajában koncepci-

ónak tekinthető tervdokumentummá kívánjuk fejleszteni, amely – nagy hangsúlyt fektet a jövőkép kialakítására és az ezt elősegítő stratégiai ter- vezési célkitűzések azonosítására, – meghatározza a végrehajtás peremfeltételeit, a rendelkezésre álló fejlesztési források eredetét és nagyságát, továbbá a felelősségi, valamint a döntéshoza- tali rendszert, – illetve azonosítja a lehetséges beavatkozások teljes körét. (Ezen belül lehet majd a tervezés későbbi fázisaiban egyértelműen kijelölni a valóban megvaló- sításra érdemes, illetve az aktuális gazdasági és politikai környezetben meg- valósítható konkrét beavatkozásokat.)

• • A tervezés sajátos feltételei miatt a koncepció kidolgozását – több lehetséges

közbülső fázist (mint például a stratégiaépítést és a programozást) kihagyva – az akcióterv megalkotása követi majd a jelenlegi elképzelések szerint. Az ak- ciótervben már csak a rövid távon, 2012–13-ban valóban megvalósítható, to- vábbá rendelkezésre álló fejlesztési forrással bíró beavatkozások kerülnek rög- zítésre és részletes kidolgozásra.

• • A koncepció, illetve kapcsolódó akciótervének a megvalósítása elsősorban a

rendelkezésre álló forrásoktól függ. Elképzeléseink szerint a megvalósítás több forrásra is építhet: – román kormányzati és romániai uniós forrásokra;

19

Pagina 21

1. BEVEZETÉS

– magyar kormányzati forrásokra; – határ menti, transznacionális és központi európai uniós forrásokra; – erdélyi megyei és önkormányzati forrásokra; – erdélyi civil és vállalkozói forrásokra.

• • A Mikó Imre Terv további funkciója lehet, hogy jelzéseket adjon a 2014–2020

közötti romániai és magyarországi uniós finanszírozású tervek, valamint határ menti programok kialakításához, illetve segítse a két ország közös érdekérvé- nyesítését az EU eljövendő fejlesztéspolitikájának kialakításakor.

1.4. A TERVEZÉS LEHETSÉGES ALAPELVEI ÉS TÁRGYKÖRE

Javasolt tervezési alapelvek: A fejlesztések: 1. Szolgálják a magyar nemzeti érdekeket és a magyarok szülőföldön való ma- radását. 2. Támogassák és szolgálják a nemzetek közötti békés egymás mellett élést. 3. Szolgálják a magyar gazdasági és társadalmi autonómiát, a magyar kkv- szektor megerősödését, hálózatosodását, valamint az erdélyi magyarok jólét- ben, boldogságban való gyarapodását. 4. Alapozzanak a régió természeti erőforrásaira és adottságaira (víz, termőföld, erdők, nyersanyagok, illetve tájjelleg), továbbá fenntartható módon használ- ják ki azokat. 5. Illeszkedjenek a Kárpát-medencei régió jövőképéhez, és szolgálják annak

megvalósulását. 6. Legyenek stratégiailag és területileg fókuszáltak, menedzseltek, de több ipar- ágat és területet is rugalmasan integráljanak. 7. Növeljék a foglalkoztatottságot. 8. Legyenek iránytű az önkormányzati stratégiai fejlesztések és a napi gazda- sági döntések számára. 9. Magas hozzáadott értéket követeljenek meg, kiemelten szolgálják a verseny- képességet, továbbá növeljék a képzettséget, a gyakorlati ismeretek és a tu- dás szintjét. 10. Támogassák a nemzeti értékek megőrzését s azok turisztikai és kulturális fejlesztési erőforrásként való hasznosítását. 11. Teremtsék meg és biztosítsák az erdélyi gazdaságfejlesztés stabil szervezeti,

személyi és működési kereteit, feltételeit. 12. Célzottan ösztönözzék és támogassák Erdély meg a Székelyföld elérhetősé- gét, a gazdasági és közjavakhoz, illetve az információkhoz való hozzáférést. 13. Szolgálják az erdélyi város-vidéki vonzáskörzetek hatékony együttműködé- sét, integrált fejlesztését, továbbá kezeljék a vidéki lakosság megélhetési és társadalmi problémáit, illetve növeljék a települések meg térségek önfenn- tartó, öngondoskodó képességét.

20

Pagina 22

1.4. A tervezés lehetséges alapelvei és tárgyköre

14. A magyar gazdasági és társadalmi szereplők, szervezetek a fejlesztések révén: – Legyenek önszerveződésre képesek, és sajátos erőforrásaikat feltárva tud- ják kialakítani saját jövőképüket, megtervezni közösségi cselekvéseiket; – Legyenek közvetítők a két állam közötti kapcsolatokban, vállalják a híd- szerepet; – Ne szenvedő alanyai, hanem aktív cselekvő partnerei legyenek a politikai, gazdasági és társadalmi folyamatoknak, tudják hozzáigazítani tevékenysé- geiket a változó külső gazdasági, társadalmi vagy környezeti feltételekhez, legyenek képesek folyamatosan megújítani önmagukat; – (A szervezetek) tagjai legyenek egymás iránt szolidárisak, kooperánsak és toleránsak, harmonikus kapcsolatokra, illetve együttműködésre töreked- jenek a befogadó és az anyaország társadalmaival, kisebbségeivel, az azo-

nos nyelvi és nemzeti-kulturális közösségekkel.

A tervezés lehetséges tárgyköre: Az előzőekben javasolt tervezési alapelvek kijelölik a Mikó Imre Terv tárgykörét is. A Mikó Imre Terv önmagában nem vállalhatja fel, hogy Erdély és a romániai magyarlakta térségek fejlődését minden téren biztosítsa. Erre sem keretei, sem forrásai nem alkalmasak. Azonban ahhoz, hogy más területeken is eredményes lehessen a kibontakozás, szilárd és fejlődőképes gazdasági alapokat kell teremteni. Ez a jelenlegi dokumentum fő célkitűzése. A terv feladata tehát azoknak a gazdasági alapoknak a lefektetése, amelyekre biztosan és fenntarthatóan épülhet a romániai magyarság jövője. Ennek érde- kében a terv a gazdaságfejlesztés azon területeivel foglalkozik, amelyeknek nemze- ti jellege van, illetve amelyek az erdélyi magyarság megmaradása és gyarapodása szempontjából fontosak, megkerülhetetlenek.

FONTOS HANGSÚLYOZNI, hogy nem maradhatnak el a társadalom megújítását, a magyarság képességeit, készségeit gyarapító és a szellemi örökségének megőrzését szolgáló fejlesztések sem. A romániai magyarság esetében kiemelten fontos, hogy a fejlődés a gazdasági mellett társadalmi, környezeti és kulturális szempontból is egyaránt fenn- tartható legyen. Ezért a Mikó Imre Terv mellett egy vele harmonizáló társadalomfejlesztési tervnek is létre kell jönnie. A két terv jövőképének, célkitűzéseinek összhangban kell állni- uk, közös erdélyi magyar víziót kell megcélozniuk.

A terv időhorizontja a 2020. év. Ez egyrészt kellőképpen hosszú idő a valóban stratégiai célok megfogalmazására, másrészt elég rövid is ahhoz, hogy az eredmé- nyek értékelhetőek, mérhetőek legyenek, a stratégia célkitűzései pedig ne lépjék túl a realitás kereteit. A 2020-as időhorizont ezenkívül egybeesik az Európai Unió stra- tégiai tervezési időhorizontjával is. A terv földrajzi szempontból Erdélyre korlátozódik. (De a moldvai csángó ma- gyar településterületek miatt a Kárpátokon túlra is kitekint.) A tervben szorgalma- zott gazdasági kapcsolatok azonban fennállhatnak Erdély határain kívüli románi- ai, magyarországi és más európai szereplők irányában is.

21

Pagina 23

1. BEVEZETÉS

1.5. A TERVEZÉS KAPCSOLATAI MÁS TERVEZÉSEKKEL ÉS

FEJLESZTÉSEKKEL

Az erdélyi magyarság mai napig nem készített ilyen átfogó, hosszú távú jövőkép- re épített fejlesztési tervet. A Mikó Imre Terv az erdélyi magyaroknak szóló, illetve az erdélyi magyarok által irányított önálló tervezési folyamat, amely szervesen kap- csolódik magyarországi, romániai és uniós tervezésekhez. Ezekkel a legteljesebb harmóniára törekszik. Az alábbi tervezési kapcsolatok jelzik az erdélyi magyarság, az anyaország és a többségi nemzet közötti együttműködés fontosságát a gazdaságfejlesztés sikere ér- dekében. E kapcsolatok biztosítják egyúttal az erdélyi gazdaságfejlesztésre rendel- kezésre álló források lehető leghatékonyabb és legeredményesebb felhasználását, továbbá a gazdaságfejlesztési törekvések sikerét.

• • Az európai uniós tervezési-fejlesztési alapelvekre épül a kezdeményezés, így

harmonizál minden tagállami (román és magyar), illetve határon átnyúló uniós kezdeményezéssel.

• • Fontos a Mikó Imre Terv összehangolása Románia gazdaságpolitikai straté-

giai tervezési folyamataival, illetve gazdaságstratégiai terveivel, hiszen egy- részt Erdély gazdaságának erősödése Románia gazdaságának erősödését is je- lenti, másrészt Románia gazdasági fejlődése fontos feltétele Erdély és az erdélyi magyarság gazdasági fejlődésének is.

• • A Mikó Imre Terv másik hasonló támogató folyamata a magyarországi gazda-

ságpolitikai stratégiaépítés. A magyar gazdaságstratégiát az Új Széchenyi Terv fogalmazza meg, amelyben kiemelt fejlesztési feladatként jelenik meg a Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztése. Az erre vonatkozó magyar kor- mányzati stratégiai elképzeléseket részletesebben megfogalmazó Wekerle Terv jelenleg a kidolgozás fázisában van. Annak érdekében, hogy Magyarország Er- déllyel kapcsolatos gazdaságfejlesztési elképzelései és az erdélyi magyarság gazdaságfejlesztési törekvései egymást erősítsék, a két terv kidolgozói töreked- nek a tervezési folyamat, illetve a tervek tartalmának harmonizálására, össze- hangolására.

• • A tervezés kapcsolódik az erdélyi megyék és települések gazdaságfejlesztési

elképzeléseihez is: azokat támogatja, illetve azok számára mintát jelenthet, és közös irányokat jelölhet ki. A fentieken túlmenően nagyon fontos kiemelni, hogy a Mikó Imre Terv üzenete- ket hordoz a 2014–2020 közötti európai uniós programciklus tervezése számára is. Segítségével a gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztési tárgyú magyarországi és ro- mániai operatív programok, valamint a két ország határ menti operatív programjai az EU fejlesztési prioritásaival összhangban álló, értékes meg legitim tartalmakkal gazdagodhatnak. A Mikó Imre Terv továbbá hozzásegíthet az eredményesebb közös magyar–román érdekképviselethez a következő ciklus uniós fejlesztéspolitikájának kialakítása során. (A Mikó Imre Terv lehetséges célkitűzéseit érintő legfontosabb európai, magyaror- szági és romániai tervek részletes koherenciavizsgálata a célrendszer leírásában

olvasható.)

22

Pagina 24

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

2. HELYZETELEMZÉS

2.1. A MIKÓ IMRE TERV CÉLTERÜLETÉNEK FÖLDRAJZI ÉS

KÖRNYEZETI JELLEMZŐI

2.1.1. A CÉLTERÜLET ELHELYEZÉSE AZ EURÓPAI TÉRBEN

Erdély, Erdélyország nem határozható meg egyszerűen természet- és társada- lom-földrajzi, történelmi, közigazgatás-történeti, politikai fogalomként. Több mint pusztán országrész, sőt a magyar nemzet számára a második haza, az erdőkön túli terület, a menedék. Történeti fogalomként országrészként, tartományként, fejede- lemségként, kormányzóságként beszélhetünk róla, de mindig is jellemezte valami- féle különállóság. Ez a XVI–XVII. században csúcsosodott ki, amikor önálló állami léttel rendelkezett. Ország méretű terület, amely önálló politikai entitásként a világ országainak sorában a középmezőnyben szerepelne (a maga feltételes 108. pozíciójával közvet- lenül megelőzve Dél-Koreát és Magyarországot), önálló államként Európában pedig a 15. hely illetné meg. A mai szóhasználat szerint már a Partium és a Bánság terü- leteit is magában foglalja. Sajátos, változatos és mégis koherens vidék. Más Belső-

Erdély, más a Partium, és megint más a Bánság. És ezek alkotórészei, mint a Szé- kelyföld, a Kalotaszeg, a Mezőség, a Barcaság, vagy éppen a Szilágyság, az Érmel- lék és Máramaros, megannyi külön világ. Továbbmenve, ezeken belül is önálló ka- raktere van Széknek, Krasznának, Illyefalvának és minden kis- és nagyközségnek, városnak. A közös bennük – s ami a táj képén túl ezt a sajátos hangulatot adja –, hogy az itt élő emberek nyelvüktől, nemzetiségüktől, vallásuktól függetlenül ma is büszkék szülőföldjükre, ragaszkodnak e vidékhez. Erdély természetföldrajzi fogalomként a Kárpátokhoz köthető a legszorosabban. A Kárpátok koszorújának keleti, kisebbik medencéjét foglalja el. Sokak szerint a Kárpát-medence a legtökéletesebb természetföldrajzi téregység. Ha ez igaz, akkor ennek is a legtökéletesebb része Erdély. Olyan, mint egy hatalmas erődít- mény belső vára, melyet a Kárpátok három markáns vonulata zár közre. Fő karak-

terét a hegyek és erdők jelenléte adja, ami kiegészül az izoláltsággal, a medencejel- leggel, a hármasosztatúsággal és – a területet a mai keretekkel értelmezve – az al- földperemi jelleggel is. Természetföldrajzi értelemben Közép-Európa része, ellentétben a két szom- szédos romániai vidékkel: a Kelet-Európához sorolható Moldvával és a részben dél- európai vonásokat mutató Havasalfölddel. Természetes kapcsolatai nyugati irá- nyúak, tehát a Kárpát-medence központi része felé mutatnak. A természetföld- rajzi akadályok is ebben az irányban a legkevésbé kontrasztosak, míg a legmarkán- sabb izoláció paradox módon a jelenlegi romániai centrumtérség, Munténia irányá- ba mutatkozik.

23

Pagina 25

2. HELYZETELEMZÉS

Geopolitikai értelemben önálló téregység – országszerű képződmény, amelyre kifelé a kevés kapcsolódási pont, sőt bizonyos irányokban (például északon) ma is az izoláció jellemző. Legintenzívebb kapcsolódásra a Maros völgye alkalmas, s a Maros vonaláig (Észak-Erdély vonatkozásában mindenképpen) a jelenlegi infra- strukturális feltételek között is nagyobb a nyugati integráció esélye, mint a délke- letié. A szűkebb értelemben vett regionális gazdasági integráció fő keretét szintén a Kárpát-medence adhatja (lásd a készülő Wekerle Tervet). A természet a terület társadalmi viszonyaira is rányomta a bélyegét, ami a lelki- ségben, az identitásban mutatkozik meg. Három történelmi (a magyar, a székely és a szász), valamint három modern (a magyar, a román és a német) nemzet hazája, és számos kisebb népcsoport szülőföldje. Többezres számban élnek itt ma is romák, ru- tének, szlovákok, csehek, bolgárok, örmények, zsidók, szerbek, horvátok. Ezen túl a

vallási türelem hazája és élenjárója, gondoljunk csak az 1568. évi tordai országgyű- lésen meghirdetett vallásszabadságra, továbbá a tradíció és a modernitás keveréke.

1. térkép: Magyarország területi integrálódása

24

Pagina 26

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

A XX. század erőltetett, önkényuralmi jellegű gazdaságpolitikája sem tudta Er- dély területét egyértelműen integrálni valamilyen egységes román gazdasági térbe. Ez a tér máig is heterogén és többpólusú maradt, mint ahogyan Erdély gazdasága maga is térben szaggatott, multipoláris. Ebben a térben sem alakult ki abszo- lút domináns centrum: Erdély „fővárosa”, Kolozsvár, továbbá Temesvár és Brassó állnak a városi és gazdasági hierarchia csúcsán. A jelenlegi relatív izoláció hosszú távon fennmarad, csak a nyugati vásárvonal nagy központjainak (Temesvár és Nagyvárad) van komoly esélye szorosabb integrációra külső területekkel, közpon- tokkal, főleg amennyiben a Kárpát-medencei HUB1, valamint az ehhez kapcsolódó növekedési zóna víziója beteljesül (lásd a Magyar növekedési tervet). Erdélynek tehát a maga útját kell járnia gazdasági szempontból is – ez az út azonban csatlakozik mind a román, mind a magyar gazdasági erővonalakhoz. A cél Ke-

let Svájcának a megteremtése.

2.1.2. TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

Az Európai Unió éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoportja is megerősítette, hogy az éghajlatváltozás valós jelenség, amelyért nagymértékben az emberi tevékenység, az ehhez szükséges energiafelhasználás a felelős. Az EU 2007- ben elfogadta az energiapolitikáról szóló jogszabálycsomagot, amivel egyoldalúan elkötelezte magát az energiahatékonyság növelése, a károsanyag-kibocsátás (tulaj- donképpen a szén-dioxid kibocsátásának) csökkentése és a megújuló energiafor- rások nagyobb arányú alkalmazása mellett. Mindezzel összhangban az EU közép- távú (2020) energetikai politikája három fontos célkitűzést tartalmaz: az energiael- látás biztonságának, valamint az energiaszektor versenyképességének a növelését és a környezeti károk csökkentését. Ebből a célból az EU több fontos irányelvet fo- gadott el (például a megújulóenergia-irányelvet, a bioüzemanyag-irányelvet és az energiahatékonyságra vonatkozó irányelvtervezetet), amelyek közül talán kiemel-

kedik a 2009-ben született Megújuló energiaforrásokból előállított energia irányelve. Ennek fő célkitűzése az, hogy 2020-ig az EU által előállított teljes energiamennyi- ség 20%-ának megújuló energiaforrásból kell származnia. Mindezek értelmében az egyes tagállamok elkészítették nemzeti cselekvési terve- iket, amelyeknek fontos szempontjaik a finanszírozási kérdések. E tekintetben ki- emelt szerep jut a zöld igazolványok rendszerének (ETS – Emissziókereskedelmi Rendszer), a Strukturális Alapok forrásainak, az Európai Befektetési Bank prog- ramjainak, illetve a különböző K+F programoknak. Fontos cél az EU kohéziós poli- tikájának megfelelő összehangolása az EU2020 célkitűzéseivel, illetve a források magas hatékonyságú felhasználásának az elérése. Az európai finanszírozás mellett a tagállamok által alkalmazandó stimulációs eszközök (pénzügyi és befektetési facilitások, támogatások, ösztönző árak, infrastrukturális beruházások-fejleszté-

sek, együttműködési mechanizmusok stb.) bevezetése is kiemelt jelentőségű.

1 Olyan szervezet vagy terület, amely összefogja a kapcsolati és az információs rendszereket, il- letve közvetít közöttük. Más megfogalmazásban: az információs és koordinációs központ szerepét tölti be.

25

Pagina 27

2. HELYZETELEMZÉS

Romániában, így Erdélyben is, az európai finanszírozású programok az alábbia- kon keresztül valósulnak meg:

• • POS CCE (Gazdasági Versenyképesség Operatív Program), amelynek fő beavat-

kozási területei az energiahatékonyság, illetve az ellátás biztonsága a klímavál- tozás megelőzésének kontextusában, vagyis a zöldenergia ösztönzése;

• • POS Mediu (Környezetvédelmi Operatív Program), amelynek fókuszában a kör-

nyezetszennyezés csökkentése, a fűtési rendszerek korszerűsítése és az ener- giahatékonyság növelése áll;

• • POS Regional (Regionális Operatív Program), amely a városok fenntartható fej-

lődését célozza;

• • POS DRU (Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program), amely mindezen célok

érdekében és főképp a megújuló energiaforrások hasznosítása érdekében meg- valósuló oktatási, szakmai képzési programokat támogat. Románia energiahordozó-tartalékai bár jelentősek, de kimerülőben vannak. Az ország fő energiaforrásai a szénfélék, illetve a kőolaj és a földgáz. A kőolajbányászat és a vegyipar központja Ploieşti, azonban kiterjedt földgáztelepek húzódnak az Er- délyi-medence alatt is. A földgázt jellemzően Marosvásárhely és Kolozsvár vegyipa- ri üzemei dolgozzák fel. Igazodva az EU2020 céljaihoz a román kormányzat számol az ország megújulóenergia-potenciáljával. A legfontosabb e téren a várható éves energiapo- tenciál, amelynek előirányzatai a következőek: a napenergia esetében 1200 GWh, a szélenergia esetében 23 000 GWh, a vízi energia esetében 40 000 GWh, a biomasz- sza és a biogáz esetében 300 GWh. Ennek a potenciálnak mintegy 50–60%-a gaz-

daságosan hasznosítható lehet, s ez egyúttal az ország EU-szintű céljai teljesítésé- nek az eszköze is.

2. térkép: Románia tartalékai a megújuló energiaforrások terén

26