Ediția 2013

Pagina 36

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

2.1.2.4. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG (BIODIVERZITÁS)

A biodiverzitás a fajok sokféleségét jelenti, és az élet sokféleségének a teljességét írja le, hiszen egyrészt az élet minden megjelenési formáját (állatok, növények, gom- bák, mikroorganizmusok stb.), másrészt a hierarchikus biológiai szerveződés min- den egyed feletti és alatti szintjének sokféleségét foglalja magában (Standovár és Primack, 2001). Így gondolhatunk valamely területre vonatkozóan a madarak vagy az erdőt alkotó fafajok sokféleségére, de gondolhatunk egyetlen fajon, illetve popu- láción belüli genetikai diverzitásra vagy akár a társulásban előforduló fajok szá- mosságára, esetleg egy nagyobb régió esetén a társulások sokféleségében megjele- nő diverzitásra is. Románia számos természeti adottsága és viszonylag jó állapotban megőrzött ter- mészeti értékei miatt nagymértékben hozzájárulhat az Európai Unió biodiverzitá- sának megőrzéséhez.

Erdélyben három biogeográfiai régió található meg: a kontinentális, az alpesi és a pannon régió. A változatos domborzati formáknak köszönhetően számos termé- szetes, valamint féltermészetes élőhely megtalálható: például a különböző gyepes és cserjés élőhelyek, az erdei élőhelyek, a mocsaras és lápos élőhelyek, a sziklák és barlangok élőhelyei, illetve az édesvízi élőhelyek. A Kárpátok az alpesi régió szerves részét képezik, élőviláguk számos hasonlatos- ságot mutat az európai hegyvidékek élővilágával, és természetvédelmi problémáik is többnyire hasonlóak az utóbbiakéhoz. Az Alpokhoz képest azonban a Kárpátok térsége számos sajátos jellemvonással rendelkezik, keresztezve a nagy flóra- és fa- unavándorlások útvonalait. Élővilága szerkezetében fellelhető Európa szinte vala- mennyi biogeográfiai eleme, az előbbit igen sajátossá éppen a bennszülött fajok sokasága teszi.

Európa növény- és állatvilágát a negyedkorban bekövetkező többszöri jelentős klímaingadozás nagymértékben átalakította. A helyi növény- és állatvilág kénytelen volt a kontinens déli területein keresni menedéket, ahol átvészelhették a kedvezőt- len periódusokat, majd azok megszűnte után fokozatosan északra terjedve újra benépesíthették eredeti élőhelyeiket. Másoknak éppen kedvezett a hideg klíma, ők északról délre terjeszkedve foglalták el a jégárak körüli területeket, majd a felmele- gedés során újra északra húzódtak vissza, esetenként kisebb populációkat hagyva hátra a magasabb hegységekben. A Kárpátokban fellelhető növény- és állatfajok populációi elszigetelődve a törzsi formától új fajokká fejlődhettek, vagy az elszigetelődés folyamán sajátos genetikai struktúrákat fejlesztettek ki, jelentősen növelve az európai populációk genetikai komplexitását és életképességét. A Kárpátokban azonosított növényfajok 12%-a

bennszülött, de a hideg hegyi patakokban előforduló vízi rovarok esetében ez a szá- zalék akár a 20–30%-ot is eléri, megközelítve ezáltal a szigetekre jellemző magas endémizmust. Az itt található – Európában a legkiterjedtebb – érintetlen hegység az európai nagyragadozók (a medve, a farkas és a hiúz) állományának több mint felét megőrizte. Tehát a Kárpátoknak kimagasló szerepe van Európa biodiverzitásának a megőrzésében. A biodiverzitást legjobban az élőhelyek pusztulása, fragmentálódása és leromlá- sa, a környezet (a levegő, a víz és a talaj) szennyezése, a klíma globális változásai, valamint az erőforrások túlzott kitermelése és felhasználása veszélyeztetik, így a

35

Pagina 37

2. HELYZETELEMZÉS

kárpáti sajátosságok megmentésében fontos szerepet játszanak a természetvédelmi területek.

2.1.2.5. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

Az evolúcióképes populációkat és a működő társulásokat csak az in situ védelem képes megmenteni. Ennek érdekében elsősorban törvény által védett területeket kell létrehozni, ahol megengedettek bizonyos gazdasági és rekreációs tevékenységek. A romániai természetvédelem története a XVII–XVIII. században kezdődött, ami- kor tilalmas kerteket, vadaskerteket jelöltek ki. A XVIII. század elejétől a mai Retyezát-hegység területén fekvő Kendeffy-vadaskert fő funkciója a természetes vadállománnyal való fenntartható gazdálkodás volt. A terület számos természeti értékének köszönhetően megőrizte eredeti funkcióját a birtokosváltás után is. 1935-ben itt hozták létre az ország első nemzeti parkját, a Retyezát Nemzeti Parkot, 13 ezer hektáron. Ugyancsak itt, a Retyezát Nemzeti Park szívében találjuk az or- szág legszigorúbban védett természeti területét, a Gemenele Tudományos Rezervá- tumot, amely a Román Tudományos Akadémia védnöksége alatt működik, és csak

különleges engedéllyel lehet látogatni. A védett területek osztályozására a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1994-ben kidolgozott egy osztályozási-kategorizálási rendszert, amelynek tükrében a természetvédelmi területek megoszlása Erdélyben a következő:

2. táblázat: A természetvédelmi területek megoszlása Erdélyben

IUCN-kategória Védett területek száma I. Tudományos rezervátumok 7 II. Nemzeti parkok 10 III. Természeti emlékek 91 IV. Természetvédelmi rezervátumok 434 V. Tájvédelmi körzetek (natúrparkok) 10

Tudományos rezervátumok A tudományos rezervátumok az IUCN I. kategóriának felelnek meg. Ezek terüle- tén tudományos szempontból jellegzetes növénytani, állattani, geológiai, speológiai, paleontológiai, illetve talajtani értékek találhatóak. Ezért szigorúan védett terüle- tek, továbbá a nagyságukat a védendő terület integritásának biztosítása határozza meg. A tudományos rezervátumokban csak tudományos tevékenység folytatható, amely megőrzi az élőhelyek zavartalanságát. Erdélyben 7 tudományos rezervátum van, köztük a Gemenele Tudományos Rezervátum a Retyezát Nemzeti Parkban, a Pietrosu Mare és a Piatra Rea a Radnai-havasok Nemzeti Parkban, illetve a Medve- barlang az Erdélyi-szigethegység Natúrpark területén.

Nemzeti és natúrparkok Erdély területén jelenleg 10 nemzeti park (IUCN II. kategória) és 10 natúrpark (IUCN V. kategória) található. Vannak közöttük magashegységi legelők, folyóárte- rek, karsztképződmények, szurdokvölgyek és glaciális domborzatot védő parkok egyaránt.

36

Pagina 38

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

Sajátságosnak mondható a Hátszegi Dinoszaurusz Geopark, amely a Hátszegi- medence 36 települését felölelve igyekszik kellő védelmet biztosítani az Európa- szerte híres őslénylelőhelyeknek. Ugyancsak említésre méltó a Maros-ártér Natúrpark, amely az országhatárokon átnyúló, nemzetközi együttműködés részeként védi a Maros alsó folyásának vizes élőhelyeit, növény- és állatvilágát. A magyarországi oldalon közvetlen szomszédja a Körös–Maros Nemzeti Park. A dél-erdélyi és a bánsági régió országos szinten élen jár a természetvédelmi te- rületek összefüggő hálózatának fenntartásában, ugyanis a Bánsági-hegyekben ta- lálható a legnagyobb összefüggő (egymással szomszédos) nemzeti- és natúrpark- hálózat.

3. táblázat: Nemzeti parkok

Terület Nemzeti parkok Megye (ha) Zsil-szoros Nemzeti Park 11 135,0 Hunyad Szemenik és Krassó-szurdok Nemzeti 36 219,0 Krassó-Szörény Park Néra- és Beusnica-szoros Nemzeti Park 36 706,0 Krassó-Szörény Domogléd–Cserna Nemzeti Park 61 190,0 Krassó-Szörény Retyezát Nemzeti Park 38 117,0 Hunyad Királykő Nemzeti Park 14 781,0 Brassó Beszterce-Naszód és

Radnai-havasok Nemzeti Park 46 399,0 Máramaros Maros, Suceava, Hargita, Kelemen-havasok Nemzeti Park 24 041,0 Beszterce Csalhó Nemzeti Park 7 742,5 Neamţ Békás-szoros – Hagymás Nemzeti Park 6 575,0 Hargita és Neamţ

4. táblázat: Natúrparkok

Terület Natúrparkok Megye (ha) Vaskapu Natúrpark 128 196 Krassó-Szörény Csindrel Natúrpark 990 Szeben Alpesi-Fogaras Natúrpark 6 989 Szeben Dumbráva Natúrpark 904 Szeben Bucsecs Natúrpark 32 598 Brassó Erdélyi-szigethegység Natúrpark 76 022 Fehér Hátszegi Dinoszaurusz Geopark 100 486 Hunyad Gredistye Muncsel-Csoklovina 38 116 Hunyad

Natúrpark Maros-ártér Natúrpark 17 354 Arad és Temes Máramarosi-havasok Natúrpark 148 850 Máramaros

37

Pagina 39

2. HELYZETELEMZÉS

Természeti rezervátumok és emlékek A természetvédelmi rezervátumok különleges természeti értékekben gazdag, ki- sebb összefüggő területek. Elsődleges rendeltetésük egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének védelme. A kis területű rezervátumok (IUCN IV. kategória) és természeti emlékek (IUCN III.) jellegét a bennük jelen levő és védelmet igénylő természeti értékek adják. Ezek szerint a régióban megkülönböztetünk őslénytani, földtani, barlangtani, növényta- ni, madárvédelmi, talajvédelmi, erdészeti, tudományos, állatvédelmi, tájvédelmi, vizes élőhely és vegyes rezervátumokat, illetve természeti emlékeket. A kis időközökkel egymást követő törvények, az Európai Unió Natura 2000 háló- zatának követelményei, valamint az ország által aláírt számos nemzetközi termé- szetvédelmi egyezmény azt eredményezte, hogy egy terület több egyezmény alapján

élvez védelmet, így esetenként elég összetett állapotok uralkodnak. Mindezek mel- lett elmondható, hogy nincs megyei és országos természetvédelmi nyilvántartás.

Natura 2000 területek Az intenzív gazdasági fejlődés és a környezeti erőforrások fokozódó mértékű ki- használása jelentősen visszaszorította a jobbára érintetlen, természetes állapotú élőhelyeket, s ezzel együtt a bennük élő fajok diverzitása, illetve számos faj egyed- száma is drasztikusan lecsökkent. A természeti örökség megőrzésének igénye alap- ján kialakult természetvédelem végül felismerte, hogy a fajok hatékony védelme csupán élőhelyeikkel együtt, összetett ökológiai rendszerben történhet. E stratégia szellemében hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 természetvédelmi hálózatát. A Natura 2000 olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a biológiai sok- féleség megőrzését a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, illetve a va- don élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja, továbbá ily módon járul hozzá a felsoroltak kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, eseten-

ként helyreállításához. A Natura 2000 a fenntartható fejlődés alapelvét előtérbe helyezve összehangolja a tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődési igényeket a természetvédelem céljaival. Ugyanakkor a hálózat jelentős mértékben hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésé- hez, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtéséhez, a vidék turiszti- kai vonzerejének növeléséhez, a biotermékek kereskedelméhez és az agrár-környe- zetvédelmi intézkedések végrehajtásához. A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi hátterét az Európai Unió két termé- szetvédelmi irányelve képezi. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelvének és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtásaként kialakított területeket foglalja magában. A Natura 2000 hálózat persze csupán kiegészítő eszköz a hazai természetvédelem számára.

A hálózat területei nem helyettesítik a hazai védett természeti területek rendszerét, hanem kiegészítik azt. A Natura 2000 területek két különböző típusát különböztetjük meg: 1. A különleges természetmegőrzési területek, amelyeknek a kijelölését az Unió élőhelyvédelmi irányelve írja elő. A kijelölés célja a vadon élő növény- és állatfajok, illetve élőhelytípusok védelme. A közösségi szempontból jelentős fajok és élőhely- típusok képezik a területkijelölés alapját.

38

Pagina 40

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

2. A különleges madárvédelmi területek, amelyek kijelölésénél figyelembe vették a fontos madárélőhelyek hálózatát. A fontos madárélőhelyek azokat a nemzetközi- leg is kiemelkedő fontosságú területeket jelentik, amelyek kritikusak a vadon élő madárfajok populációinak fennmaradása szempontjából. Románia az európai uniós csatlakozásig kijelölt 273 különleges természetmegőr- zési területet (SCI), ami az ország összterületének a 13,21%-át, és 108 különleges madárvédelmi területet (SPA), ami az ország összterületének a 11,89%-át jelenti. Mivel a különleges természetmegőrzési területek és a különleges madárvédelmi te- rületek között átfedések vannak, ezért az ország összterületének 17,84%-át teszik ki a Natura 2000 természetvédelmi területek.

5. térkép: Románia különleges természetmegőrzési területeinek a térképe (2010)

39

Pagina 41

2. HELYZETELEMZÉS

6. térkép: Románia különleges madárvédelmi területeinek a térképe (2010)

A fenti térképeken jól látható, hogy a Natura 2000 természetvédelmi területek nagy része Erdélyben, illetve a Duna-deltában található. A Natura 2000 területekre vonatkozó adatbázis az ország egészére vonatkozik, Erdélyre leszűkítve hiányosak az információk.

2.1.2.6. EGYÉB VONZERŐK

A Gyilkos-tó A Gyilkos-tó (régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Har- gita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett, amikor egy közeli hegyről lecsúszó törmelék eltorlaszolta a völgyön át- folyó patak medrét. A tó visszahúzódóban van, a visszamara- dó kisebb tavak elláposodnak.

A Szent Anna-tó A Szent Anna-tó krátertó, amely Erdélyben, pontosabban Hargita megyében, található a Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdő közelében. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magában. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp talál-

40

Pagina 42

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

ható. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a he- lyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el, és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.

A Büdös-barlang A torjai Büdös-barlang természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Megjegyzendő, hogy Euró- pa legnagyobb működő mofettája. A barlang 1052 méter ma- gasságban található. Az üreg nem természetes módon jött lét- re: egy kénbánya elhagyott tárnája volt (a fejedelmi kiváltság- levelek szerint a kéntermelés itt valamikor Torja kiváltsága volt). A gázhozam a leg- konzervatívabb becslések szerint napi 3000 m3.

A Tordai-hasadék A Tordai-hasadék mészkőhasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. „A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymás- ba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtö- rései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuha- nyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok mint a gót építészet pillé- rei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.” (Jókai Mór: Egy az Isten)

A parajdi sóbánya A Parajd város határában kialakult sóhegy a legfontosabb helyi látványosság. A felszínen képződött sókristályok a nap- fény csillogásában lenyűgöző látványt nyújtanak. A sóbányá- szat messze a római időkbe nyúlik vissza: ebben az időben már bányák működtek Szovátán és Parajdon. A tényleges só- bánya 1792 körül létesült, addig csupán felszíni fejtéssel fog- lalkoztak, amelynek nyomai ma is látszanak a védett képződ- ménynek nyilvánított sóhegy oldalában. A bánya levegője szá- raz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat; hő- mérséklete pedig egyenletes, így kiváló kezelési lehetőséget jelent a légúti megbete- gedésben szenvedők számára. A 120 méteres mélységbe autóbusz szállítja a bete-

geket, illetve a látogatókat, ahol hatalmas föld alatti terem várja az érkezőket.

Gyógyvizek Az Apor-fürdő (vagy Timsós-fürdő) a Büdös-hegy délkeleti oldalán elhelyezkedő terület, amely a térség legritkább típusú ásványvizeit tartalmazza. Az itt található források és medencék Európában egyedülállónak tekinthetőek, mivel a timsón kí- vül kis mennyiségben szabad kénsavat (vitriolt) is tartalmaznak. Nagyon kevés eh-

41

Pagina 43

2. HELYZETELEMZÉS

hez hasonló jelenségről tudunk világszerte (például Észak-Amerikában, Jáva szige- tén stb.).

A Medve-tó (Szováta) A szovátai Medve-tó különleges természeti értékkel bír, ugyanis meleg vize heliotermikus tulajdonságú, s csodaszép, festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, öt- száz méterrel a tengerszint felett. Hossza 300, szélessége pe- dig közel 200 méter, vízfelülete bő 40 000 m2, legnagyobb mélysége 18 méter, végül sókoncentrációja 250‰.

A Pokolsár A Pokolsár egy iszapos, kénes-szén-dioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, a főtér keleti peremén, amelyet kez- detben fürdőkúrára használtak. A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár sze- szélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és ho- mokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart me- dencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A Pokolsár legutóbb 1984- ben tört ki, ma már teljesen ártalmatlan.

2.1.2.7. ERDÉLY GAZDASÁGI POTENCIÁLJA – AZ ÁSVÁNYI VAGYON

A területen három nagy tájegység határolható el: a Keleti- és a Déli-Kárpátok, az Erdélyi-medence és a Partium. 1. A Keleti- és a Déli-Kárpátok Ásványi nyersanyagokban elsősorban a Keleti-Kárpátok gazdag. 1.1. Nagybánya és Máramaros térségében a jellemző ás- ványkincsek a következők: a neogén vulkánossághoz kötődő hidrotermális ércesedések, színesfémek (főleg réz, arany, ezüst, ólom és cink). A bányák nagy része felszámolás alatt áll. A Transgold S.A. kitermelő vállalat ciántechnológiát alkalma- zott, ezért nagy cián- és nehézfémtartalmú zagytározók talál- hatók Nagybánya környékén. 1.2. A Kelemen–Hargita vulkáni vonulat:

A neogén vulkáni tevékenységhez kötődő ércesedések nem képeznek jelentősebb tartalékokat. A középkorban és a kora újkorban a Görgényi-havasokban és a Hargita déli részén ara- nyat termeltek ki. Vasérc: A Csíki-medencében több helyen (Madarason, Dán- falván, Ajnádon, Csíkszeredában és Csíkszentkirályon) szintén a középkorban és a kora újkorban (a XV–XVIII. században) a vulkánosságból származó vasércet bá- nyásztak. Ebben az időben a csíki vasérctermelés meghaladta a vajdahunyadi vas- bányászat volumenét. A lövétei és a szentkeresztbányai epi-hidrotermális eredetű vasérctelep szarmata üledékes rétegekbe települ; megjelenési formája lencsés, telé- res, éppen ezért bányászata körülményes. 1987-ben a bányákat be is zárták.

42