Consiliul Național Maghiar din Transilvania

Ediția 2013

Mikó Imre Terv: Az erdélyi gazdasági együttműködés programja

2013 Program politicPDF
Document publicat de formațiunea politică Sursă verificată:

Despre această ediție

Program de cooperare economică transilvăneană, integral în limba maghiară, 193 pagini, publicat în arhiva oficială PPMT. Autorii nominalizați în document includ Consiliul Național Maghiar din Transilvania (EMNT), instituții de planificare din Ungaria și experți transilvăneni; nu este atribuit exclusiv PPMT. Anul de referință 2013 este anul ediției PDF, cu metadate de creare 18 iulie 2013 și modificare 18 septembrie 2013. Titlul în română, orientativ: Planul Mikó Imre: Programul cooperării economice transilvănene.

Conținutul ediției

Textul documentului

Această ediție nu are încă o structură pe capitole și propuneri. Textul extras poate conține diferențe de formatare față de documentul-sursă.

Pagina 36

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

2.1.2.4. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG (BIODIVERZITÁS)

A biodiverzitás a fajok sokféleségét jelenti, és az élet sokféleségének a teljességét írja le, hiszen egyrészt az élet minden megjelenési formáját (állatok, növények, gom- bák, mikroorganizmusok stb.), másrészt a hierarchikus biológiai szerveződés min- den egyed feletti és alatti szintjének sokféleségét foglalja magában (Standovár és Primack, 2001). Így gondolhatunk valamely területre vonatkozóan a madarak vagy az erdőt alkotó fafajok sokféleségére, de gondolhatunk egyetlen fajon, illetve popu- láción belüli genetikai diverzitásra vagy akár a társulásban előforduló fajok szá- mosságára, esetleg egy nagyobb régió esetén a társulások sokféleségében megjele- nő diverzitásra is. Románia számos természeti adottsága és viszonylag jó állapotban megőrzött ter- mészeti értékei miatt nagymértékben hozzájárulhat az Európai Unió biodiverzitá- sának megőrzéséhez.

Erdélyben három biogeográfiai régió található meg: a kontinentális, az alpesi és a pannon régió. A változatos domborzati formáknak köszönhetően számos termé- szetes, valamint féltermészetes élőhely megtalálható: például a különböző gyepes és cserjés élőhelyek, az erdei élőhelyek, a mocsaras és lápos élőhelyek, a sziklák és barlangok élőhelyei, illetve az édesvízi élőhelyek. A Kárpátok az alpesi régió szerves részét képezik, élőviláguk számos hasonlatos- ságot mutat az európai hegyvidékek élővilágával, és természetvédelmi problémáik is többnyire hasonlóak az utóbbiakéhoz. Az Alpokhoz képest azonban a Kárpátok térsége számos sajátos jellemvonással rendelkezik, keresztezve a nagy flóra- és fa- unavándorlások útvonalait. Élővilága szerkezetében fellelhető Európa szinte vala- mennyi biogeográfiai eleme, az előbbit igen sajátossá éppen a bennszülött fajok sokasága teszi.

Európa növény- és állatvilágát a negyedkorban bekövetkező többszöri jelentős klímaingadozás nagymértékben átalakította. A helyi növény- és állatvilág kénytelen volt a kontinens déli területein keresni menedéket, ahol átvészelhették a kedvezőt- len periódusokat, majd azok megszűnte után fokozatosan északra terjedve újra benépesíthették eredeti élőhelyeiket. Másoknak éppen kedvezett a hideg klíma, ők északról délre terjeszkedve foglalták el a jégárak körüli területeket, majd a felmele- gedés során újra északra húzódtak vissza, esetenként kisebb populációkat hagyva hátra a magasabb hegységekben. A Kárpátokban fellelhető növény- és állatfajok populációi elszigetelődve a törzsi formától új fajokká fejlődhettek, vagy az elszigetelődés folyamán sajátos genetikai struktúrákat fejlesztettek ki, jelentősen növelve az európai populációk genetikai komplexitását és életképességét. A Kárpátokban azonosított növényfajok 12%-a

bennszülött, de a hideg hegyi patakokban előforduló vízi rovarok esetében ez a szá- zalék akár a 20–30%-ot is eléri, megközelítve ezáltal a szigetekre jellemző magas endémizmust. Az itt található – Európában a legkiterjedtebb – érintetlen hegység az európai nagyragadozók (a medve, a farkas és a hiúz) állományának több mint felét megőrizte. Tehát a Kárpátoknak kimagasló szerepe van Európa biodiverzitásának a megőrzésében. A biodiverzitást legjobban az élőhelyek pusztulása, fragmentálódása és leromlá- sa, a környezet (a levegő, a víz és a talaj) szennyezése, a klíma globális változásai, valamint az erőforrások túlzott kitermelése és felhasználása veszélyeztetik, így a

35

Pagina 37

2. HELYZETELEMZÉS

kárpáti sajátosságok megmentésében fontos szerepet játszanak a természetvédelmi területek.

2.1.2.5. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK

Az evolúcióképes populációkat és a működő társulásokat csak az in situ védelem képes megmenteni. Ennek érdekében elsősorban törvény által védett területeket kell létrehozni, ahol megengedettek bizonyos gazdasági és rekreációs tevékenységek. A romániai természetvédelem története a XVII–XVIII. században kezdődött, ami- kor tilalmas kerteket, vadaskerteket jelöltek ki. A XVIII. század elejétől a mai Retyezát-hegység területén fekvő Kendeffy-vadaskert fő funkciója a természetes vadállománnyal való fenntartható gazdálkodás volt. A terület számos természeti értékének köszönhetően megőrizte eredeti funkcióját a birtokosváltás után is. 1935-ben itt hozták létre az ország első nemzeti parkját, a Retyezát Nemzeti Parkot, 13 ezer hektáron. Ugyancsak itt, a Retyezát Nemzeti Park szívében találjuk az or- szág legszigorúbban védett természeti területét, a Gemenele Tudományos Rezervá- tumot, amely a Román Tudományos Akadémia védnöksége alatt működik, és csak

különleges engedéllyel lehet látogatni. A védett területek osztályozására a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) 1994-ben kidolgozott egy osztályozási-kategorizálási rendszert, amelynek tükrében a természetvédelmi területek megoszlása Erdélyben a következő:

2. táblázat: A természetvédelmi területek megoszlása Erdélyben

IUCN-kategória Védett területek száma I. Tudományos rezervátumok 7 II. Nemzeti parkok 10 III. Természeti emlékek 91 IV. Természetvédelmi rezervátumok 434 V. Tájvédelmi körzetek (natúrparkok) 10

Tudományos rezervátumok A tudományos rezervátumok az IUCN I. kategóriának felelnek meg. Ezek terüle- tén tudományos szempontból jellegzetes növénytani, állattani, geológiai, speológiai, paleontológiai, illetve talajtani értékek találhatóak. Ezért szigorúan védett terüle- tek, továbbá a nagyságukat a védendő terület integritásának biztosítása határozza meg. A tudományos rezervátumokban csak tudományos tevékenység folytatható, amely megőrzi az élőhelyek zavartalanságát. Erdélyben 7 tudományos rezervátum van, köztük a Gemenele Tudományos Rezervátum a Retyezát Nemzeti Parkban, a Pietrosu Mare és a Piatra Rea a Radnai-havasok Nemzeti Parkban, illetve a Medve- barlang az Erdélyi-szigethegység Natúrpark területén.

Nemzeti és natúrparkok Erdély területén jelenleg 10 nemzeti park (IUCN II. kategória) és 10 natúrpark (IUCN V. kategória) található. Vannak közöttük magashegységi legelők, folyóárte- rek, karsztképződmények, szurdokvölgyek és glaciális domborzatot védő parkok egyaránt.

36

Pagina 38

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

Sajátságosnak mondható a Hátszegi Dinoszaurusz Geopark, amely a Hátszegi- medence 36 települését felölelve igyekszik kellő védelmet biztosítani az Európa- szerte híres őslénylelőhelyeknek. Ugyancsak említésre méltó a Maros-ártér Natúrpark, amely az országhatárokon átnyúló, nemzetközi együttműködés részeként védi a Maros alsó folyásának vizes élőhelyeit, növény- és állatvilágát. A magyarországi oldalon közvetlen szomszédja a Körös–Maros Nemzeti Park. A dél-erdélyi és a bánsági régió országos szinten élen jár a természetvédelmi te- rületek összefüggő hálózatának fenntartásában, ugyanis a Bánsági-hegyekben ta- lálható a legnagyobb összefüggő (egymással szomszédos) nemzeti- és natúrpark- hálózat.

3. táblázat: Nemzeti parkok

Terület Nemzeti parkok Megye (ha) Zsil-szoros Nemzeti Park 11 135,0 Hunyad Szemenik és Krassó-szurdok Nemzeti 36 219,0 Krassó-Szörény Park Néra- és Beusnica-szoros Nemzeti Park 36 706,0 Krassó-Szörény Domogléd–Cserna Nemzeti Park 61 190,0 Krassó-Szörény Retyezát Nemzeti Park 38 117,0 Hunyad Királykő Nemzeti Park 14 781,0 Brassó Beszterce-Naszód és

Radnai-havasok Nemzeti Park 46 399,0 Máramaros Maros, Suceava, Hargita, Kelemen-havasok Nemzeti Park 24 041,0 Beszterce Csalhó Nemzeti Park 7 742,5 Neamţ Békás-szoros – Hagymás Nemzeti Park 6 575,0 Hargita és Neamţ

4. táblázat: Natúrparkok

Terület Natúrparkok Megye (ha) Vaskapu Natúrpark 128 196 Krassó-Szörény Csindrel Natúrpark 990 Szeben Alpesi-Fogaras Natúrpark 6 989 Szeben Dumbráva Natúrpark 904 Szeben Bucsecs Natúrpark 32 598 Brassó Erdélyi-szigethegység Natúrpark 76 022 Fehér Hátszegi Dinoszaurusz Geopark 100 486 Hunyad Gredistye Muncsel-Csoklovina 38 116 Hunyad

Natúrpark Maros-ártér Natúrpark 17 354 Arad és Temes Máramarosi-havasok Natúrpark 148 850 Máramaros

37

Pagina 39

2. HELYZETELEMZÉS

Természeti rezervátumok és emlékek A természetvédelmi rezervátumok különleges természeti értékekben gazdag, ki- sebb összefüggő területek. Elsődleges rendeltetésük egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének védelme. A kis területű rezervátumok (IUCN IV. kategória) és természeti emlékek (IUCN III.) jellegét a bennük jelen levő és védelmet igénylő természeti értékek adják. Ezek szerint a régióban megkülönböztetünk őslénytani, földtani, barlangtani, növényta- ni, madárvédelmi, talajvédelmi, erdészeti, tudományos, állatvédelmi, tájvédelmi, vizes élőhely és vegyes rezervátumokat, illetve természeti emlékeket. A kis időközökkel egymást követő törvények, az Európai Unió Natura 2000 háló- zatának követelményei, valamint az ország által aláírt számos nemzetközi termé- szetvédelmi egyezmény azt eredményezte, hogy egy terület több egyezmény alapján

élvez védelmet, így esetenként elég összetett állapotok uralkodnak. Mindezek mel- lett elmondható, hogy nincs megyei és országos természetvédelmi nyilvántartás.

Natura 2000 területek Az intenzív gazdasági fejlődés és a környezeti erőforrások fokozódó mértékű ki- használása jelentősen visszaszorította a jobbára érintetlen, természetes állapotú élőhelyeket, s ezzel együtt a bennük élő fajok diverzitása, illetve számos faj egyed- száma is drasztikusan lecsökkent. A természeti örökség megőrzésének igénye alap- ján kialakult természetvédelem végül felismerte, hogy a fajok hatékony védelme csupán élőhelyeikkel együtt, összetett ökológiai rendszerben történhet. E stratégia szellemében hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 természetvédelmi hálózatát. A Natura 2000 olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a biológiai sok- féleség megőrzését a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, illetve a va- don élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja, továbbá ily módon járul hozzá a felsoroltak kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, eseten-

ként helyreállításához. A Natura 2000 a fenntartható fejlődés alapelvét előtérbe helyezve összehangolja a tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődési igényeket a természetvédelem céljaival. Ugyanakkor a hálózat jelentős mértékben hozzájárul a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésé- hez, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtéséhez, a vidék turiszti- kai vonzerejének növeléséhez, a biotermékek kereskedelméhez és az agrár-környe- zetvédelmi intézkedések végrehajtásához. A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi hátterét az Európai Unió két termé- szetvédelmi irányelve képezi. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben megalkotott madárvédelmi irányelvének és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi irányelvének végrehajtásaként kialakított területeket foglalja magában. A Natura 2000 hálózat persze csupán kiegészítő eszköz a hazai természetvédelem számára.

A hálózat területei nem helyettesítik a hazai védett természeti területek rendszerét, hanem kiegészítik azt. A Natura 2000 területek két különböző típusát különböztetjük meg: 1. A különleges természetmegőrzési területek, amelyeknek a kijelölését az Unió élőhelyvédelmi irányelve írja elő. A kijelölés célja a vadon élő növény- és állatfajok, illetve élőhelytípusok védelme. A közösségi szempontból jelentős fajok és élőhely- típusok képezik a területkijelölés alapját.

38

Pagina 40

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

2. A különleges madárvédelmi területek, amelyek kijelölésénél figyelembe vették a fontos madárélőhelyek hálózatát. A fontos madárélőhelyek azokat a nemzetközi- leg is kiemelkedő fontosságú területeket jelentik, amelyek kritikusak a vadon élő madárfajok populációinak fennmaradása szempontjából. Románia az európai uniós csatlakozásig kijelölt 273 különleges természetmegőr- zési területet (SCI), ami az ország összterületének a 13,21%-át, és 108 különleges madárvédelmi területet (SPA), ami az ország összterületének a 11,89%-át jelenti. Mivel a különleges természetmegőrzési területek és a különleges madárvédelmi te- rületek között átfedések vannak, ezért az ország összterületének 17,84%-át teszik ki a Natura 2000 természetvédelmi területek.

5. térkép: Románia különleges természetmegőrzési területeinek a térképe (2010)

39

Pagina 41

2. HELYZETELEMZÉS

6. térkép: Románia különleges madárvédelmi területeinek a térképe (2010)

A fenti térképeken jól látható, hogy a Natura 2000 természetvédelmi területek nagy része Erdélyben, illetve a Duna-deltában található. A Natura 2000 területekre vonatkozó adatbázis az ország egészére vonatkozik, Erdélyre leszűkítve hiányosak az információk.

2.1.2.6. EGYÉB VONZERŐK

A Gyilkos-tó A Gyilkos-tó (régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Har- gita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett, amikor egy közeli hegyről lecsúszó törmelék eltorlaszolta a völgyön át- folyó patak medrét. A tó visszahúzódóban van, a visszamara- dó kisebb tavak elláposodnak.

A Szent Anna-tó A Szent Anna-tó krátertó, amely Erdélyben, pontosabban Hargita megyében, található a Csomád-hegység egyik kialudt vulkáni kráterében, Tusnádfürdő közelében. Része a Mohos Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét foglalja magában. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp talál-

40

Pagina 42

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

ható. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a he- lyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a víz csak a földbe szivárog el, és bukkan fel később források formájában a vulkán külső részén.

A Büdös-barlang A torjai Büdös-barlang természetes mofetta a Büdös-hegy déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Megjegyzendő, hogy Euró- pa legnagyobb működő mofettája. A barlang 1052 méter ma- gasságban található. Az üreg nem természetes módon jött lét- re: egy kénbánya elhagyott tárnája volt (a fejedelmi kiváltság- levelek szerint a kéntermelés itt valamikor Torja kiváltsága volt). A gázhozam a leg- konzervatívabb becslések szerint napi 3000 m3.

A Tordai-hasadék A Tordai-hasadék mészkőhasadék a Torockói-hegységben, nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. „A tordai hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymás- ba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtö- rései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuha- nyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok mint a gót építészet pillé- rei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.” (Jókai Mór: Egy az Isten)

A parajdi sóbánya A Parajd város határában kialakult sóhegy a legfontosabb helyi látványosság. A felszínen képződött sókristályok a nap- fény csillogásában lenyűgöző látványt nyújtanak. A sóbányá- szat messze a római időkbe nyúlik vissza: ebben az időben már bányák működtek Szovátán és Parajdon. A tényleges só- bánya 1792 körül létesült, addig csupán felszíni fejtéssel fog- lalkoztak, amelynek nyomai ma is látszanak a védett képződ- ménynek nyilvánított sóhegy oldalában. A bánya levegője szá- raz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat; hő- mérséklete pedig egyenletes, így kiváló kezelési lehetőséget jelent a légúti megbete- gedésben szenvedők számára. A 120 méteres mélységbe autóbusz szállítja a bete-

geket, illetve a látogatókat, ahol hatalmas föld alatti terem várja az érkezőket.

Gyógyvizek Az Apor-fürdő (vagy Timsós-fürdő) a Büdös-hegy délkeleti oldalán elhelyezkedő terület, amely a térség legritkább típusú ásványvizeit tartalmazza. Az itt található források és medencék Európában egyedülállónak tekinthetőek, mivel a timsón kí- vül kis mennyiségben szabad kénsavat (vitriolt) is tartalmaznak. Nagyon kevés eh-

41

Pagina 43

2. HELYZETELEMZÉS

hez hasonló jelenségről tudunk világszerte (például Észak-Amerikában, Jáva szige- tén stb.).

A Medve-tó (Szováta) A szovátai Medve-tó különleges természeti értékkel bír, ugyanis meleg vize heliotermikus tulajdonságú, s csodaszép, festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, öt- száz méterrel a tengerszint felett. Hossza 300, szélessége pe- dig közel 200 méter, vízfelülete bő 40 000 m2, legnagyobb mélysége 18 méter, végül sókoncentrációja 250‰.

A Pokolsár A Pokolsár egy iszapos, kénes-szén-dioxidos gázkitörés Kovászna belvárosában, a főtér keleti peremén, amelyet kez- detben fürdőkúrára használtak. A Pokolsár vasas, káliumos és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár sze- szélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és ho- mokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart me- dencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A Pokolsár legutóbb 1984- ben tört ki, ma már teljesen ártalmatlan.

2.1.2.7. ERDÉLY GAZDASÁGI POTENCIÁLJA – AZ ÁSVÁNYI VAGYON

A területen három nagy tájegység határolható el: a Keleti- és a Déli-Kárpátok, az Erdélyi-medence és a Partium. 1. A Keleti- és a Déli-Kárpátok Ásványi nyersanyagokban elsősorban a Keleti-Kárpátok gazdag. 1.1. Nagybánya és Máramaros térségében a jellemző ás- ványkincsek a következők: a neogén vulkánossághoz kötődő hidrotermális ércesedések, színesfémek (főleg réz, arany, ezüst, ólom és cink). A bányák nagy része felszámolás alatt áll. A Transgold S.A. kitermelő vállalat ciántechnológiát alkalma- zott, ezért nagy cián- és nehézfémtartalmú zagytározók talál- hatók Nagybánya környékén. 1.2. A Kelemen–Hargita vulkáni vonulat:

A neogén vulkáni tevékenységhez kötődő ércesedések nem képeznek jelentősebb tartalékokat. A középkorban és a kora újkorban a Görgényi-havasokban és a Hargita déli részén ara- nyat termeltek ki. Vasérc: A Csíki-medencében több helyen (Madarason, Dán- falván, Ajnádon, Csíkszeredában és Csíkszentkirályon) szintén a középkorban és a kora újkorban (a XV–XVIII. században) a vulkánosságból származó vasércet bá- nyásztak. Ebben az időben a csíki vasérctermelés meghaladta a vajdahunyadi vas- bányászat volumenét. A lövétei és a szentkeresztbányai epi-hidrotermális eredetű vasérctelep szarmata üledékes rétegekbe települ; megjelenési formája lencsés, telé- res, éppen ezért bányászata körülményes. 1987-ben a bányákat be is zárták.

42