Conținutul ediției
Textul documentului
Această ediție nu are încă o structură pe capitole și propuneri. Textul extras poate conține diferențe de formatare față de documentul-sursă.
Pagina 36
2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői
2.1.2.4. A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG (BIODIVERZITÁS)
A biodiverzitás a fajok sokféleségét jelenti, és az élet sokféleségének a teljességét
írja le, hiszen egyrészt az élet minden megjelenési formáját (állatok, növények, gom-
bák, mikroorganizmusok stb.), másrészt a hierarchikus biológiai szerveződés min-
den egyed feletti és alatti szintjének sokféleségét foglalja magában (Standovár és
Primack, 2001). Így gondolhatunk valamely területre vonatkozóan a madarak vagy
az erdőt alkotó fafajok sokféleségére, de gondolhatunk egyetlen fajon, illetve popu-
láción belüli genetikai diverzitásra vagy akár a társulásban előforduló fajok szá-
mosságára, esetleg egy nagyobb régió esetén a társulások sokféleségében megjele-
nő diverzitásra is.
Románia számos természeti adottsága és viszonylag jó állapotban megőrzött ter-
mészeti értékei miatt nagymértékben hozzájárulhat az Európai Unió biodiverzitá-
sának megőrzéséhez.
Erdélyben három biogeográfiai régió található meg: a kontinentális, az alpesi és
a pannon régió. A változatos domborzati formáknak köszönhetően számos termé-
szetes, valamint féltermészetes élőhely megtalálható: például a különböző gyepes
és cserjés élőhelyek, az erdei élőhelyek, a mocsaras és lápos élőhelyek, a sziklák és
barlangok élőhelyei, illetve az édesvízi élőhelyek.
A Kárpátok az alpesi régió szerves részét képezik, élőviláguk számos hasonlatos-
ságot mutat az európai hegyvidékek élővilágával, és természetvédelmi problémáik
is többnyire hasonlóak az utóbbiakéhoz. Az Alpokhoz képest azonban a Kárpátok
térsége számos sajátos jellemvonással rendelkezik, keresztezve a nagy flóra- és fa-
unavándorlások útvonalait. Élővilága szerkezetében fellelhető Európa szinte vala-
mennyi biogeográfiai eleme, az előbbit igen sajátossá éppen a bennszülött fajok
sokasága teszi.
Európa növény- és állatvilágát a negyedkorban bekövetkező többszöri jelentős
klímaingadozás nagymértékben átalakította. A helyi növény- és állatvilág kénytelen
volt a kontinens déli területein keresni menedéket, ahol átvészelhették a kedvezőt-
len periódusokat, majd azok megszűnte után fokozatosan északra terjedve újra
benépesíthették eredeti élőhelyeiket. Másoknak éppen kedvezett a hideg klíma, ők
északról délre terjeszkedve foglalták el a jégárak körüli területeket, majd a felmele-
gedés során újra északra húzódtak vissza, esetenként kisebb populációkat hagyva
hátra a magasabb hegységekben.
A Kárpátokban fellelhető növény- és állatfajok populációi elszigetelődve a törzsi
formától új fajokká fejlődhettek, vagy az elszigetelődés folyamán sajátos genetikai
struktúrákat fejlesztettek ki, jelentősen növelve az európai populációk genetikai
komplexitását és életképességét. A Kárpátokban azonosított növényfajok 12%-a
bennszülött, de a hideg hegyi patakokban előforduló vízi rovarok esetében ez a szá-
zalék akár a 20–30%-ot is eléri, megközelítve ezáltal a szigetekre jellemző magas
endémizmust. Az itt található – Európában a legkiterjedtebb – érintetlen hegység az
európai nagyragadozók (a medve, a farkas és a hiúz) állományának több mint felét
megőrizte. Tehát a Kárpátoknak kimagasló szerepe van Európa biodiverzitásának
a megőrzésében.
A biodiverzitást legjobban az élőhelyek pusztulása, fragmentálódása és leromlá-
sa, a környezet (a levegő, a víz és a talaj) szennyezése, a klíma globális változásai,
valamint az erőforrások túlzott kitermelése és felhasználása veszélyeztetik, így a
35
Pagina 37
2. HELYZETELEMZÉS
kárpáti sajátosságok megmentésében fontos szerepet játszanak a természetvédelmi
területek.
2.1.2.5. TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK
Az evolúcióképes populációkat és a működő társulásokat csak az in situ védelem
képes megmenteni. Ennek érdekében elsősorban törvény által védett területeket kell
létrehozni, ahol megengedettek bizonyos gazdasági és rekreációs tevékenységek.
A romániai természetvédelem története a XVII–XVIII. században kezdődött, ami-
kor tilalmas kerteket, vadaskerteket jelöltek ki. A XVIII. század elejétől a mai
Retyezát-hegység területén fekvő Kendeffy-vadaskert fő funkciója a természetes
vadállománnyal való fenntartható gazdálkodás volt. A terület számos természeti
értékének köszönhetően megőrizte eredeti funkcióját a birtokosváltás után is.
1935-ben itt hozták létre az ország első nemzeti parkját, a Retyezát Nemzeti Parkot,
13 ezer hektáron. Ugyancsak itt, a Retyezát Nemzeti Park szívében találjuk az or-
szág legszigorúbban védett természeti területét, a Gemenele Tudományos Rezervá-
tumot, amely a Román Tudományos Akadémia védnöksége alatt működik, és csak
különleges engedéllyel lehet látogatni.
A védett területek osztályozására a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN)
1994-ben kidolgozott egy osztályozási-kategorizálási rendszert, amelynek tükrében
a természetvédelmi területek megoszlása Erdélyben a következő:
2. táblázat: A természetvédelmi területek megoszlása Erdélyben
IUCN-kategória Védett területek száma
I. Tudományos rezervátumok 7
II. Nemzeti parkok 10
III. Természeti emlékek 91
IV. Természetvédelmi rezervátumok 434
V. Tájvédelmi körzetek (natúrparkok) 10
Tudományos rezervátumok
A tudományos rezervátumok az IUCN I. kategóriának felelnek meg. Ezek terüle-
tén tudományos szempontból jellegzetes növénytani, állattani, geológiai, speológiai,
paleontológiai, illetve talajtani értékek találhatóak. Ezért szigorúan védett terüle-
tek, továbbá a nagyságukat a védendő terület integritásának biztosítása határozza
meg. A tudományos rezervátumokban csak tudományos tevékenység folytatható,
amely megőrzi az élőhelyek zavartalanságát. Erdélyben 7 tudományos rezervátum
van, köztük a Gemenele Tudományos Rezervátum a Retyezát Nemzeti Parkban, a
Pietrosu Mare és a Piatra Rea a Radnai-havasok Nemzeti Parkban, illetve a Medve-
barlang az Erdélyi-szigethegység Natúrpark területén.
Nemzeti és natúrparkok
Erdély területén jelenleg 10 nemzeti park (IUCN II. kategória) és 10 natúrpark
(IUCN V. kategória) található. Vannak közöttük magashegységi legelők, folyóárte-
rek, karsztképződmények, szurdokvölgyek és glaciális domborzatot védő parkok
egyaránt.
36
Pagina 38
2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői
Sajátságosnak mondható a Hátszegi Dinoszaurusz Geopark, amely a Hátszegi-
medence 36 települését felölelve igyekszik kellő védelmet biztosítani az Európa-
szerte híres őslénylelőhelyeknek.
Ugyancsak említésre méltó a Maros-ártér Natúrpark, amely az országhatárokon
átnyúló, nemzetközi együttműködés részeként védi a Maros alsó folyásának vizes
élőhelyeit, növény- és állatvilágát. A magyarországi oldalon közvetlen szomszédja a
Körös–Maros Nemzeti Park.
A dél-erdélyi és a bánsági régió országos szinten élen jár a természetvédelmi te-
rületek összefüggő hálózatának fenntartásában, ugyanis a Bánsági-hegyekben ta-
lálható a legnagyobb összefüggő (egymással szomszédos) nemzeti- és natúrpark-
hálózat.
3. táblázat: Nemzeti parkok
Terület
Nemzeti parkok Megye
(ha)
Zsil-szoros Nemzeti Park 11 135,0 Hunyad
Szemenik és Krassó-szurdok Nemzeti
36 219,0 Krassó-Szörény
Park
Néra- és Beusnica-szoros Nemzeti Park 36 706,0 Krassó-Szörény
Domogléd–Cserna Nemzeti Park 61 190,0 Krassó-Szörény
Retyezát Nemzeti Park 38 117,0 Hunyad
Királykő Nemzeti Park 14 781,0 Brassó
Beszterce-Naszód és
Radnai-havasok Nemzeti Park 46 399,0
Máramaros
Maros, Suceava, Hargita,
Kelemen-havasok Nemzeti Park 24 041,0
Beszterce
Csalhó Nemzeti Park 7 742,5 Neamţ
Békás-szoros – Hagymás Nemzeti Park 6 575,0 Hargita és Neamţ
4. táblázat: Natúrparkok
Terület
Natúrparkok Megye
(ha)
Vaskapu Natúrpark 128 196 Krassó-Szörény
Csindrel Natúrpark 990 Szeben
Alpesi-Fogaras Natúrpark 6 989 Szeben
Dumbráva Natúrpark 904 Szeben
Bucsecs Natúrpark 32 598 Brassó
Erdélyi-szigethegység Natúrpark 76 022 Fehér
Hátszegi Dinoszaurusz Geopark 100 486 Hunyad
Gredistye Muncsel-Csoklovina
38 116 Hunyad
Natúrpark
Maros-ártér Natúrpark 17 354 Arad és Temes
Máramarosi-havasok Natúrpark 148 850 Máramaros
37
Pagina 39
2. HELYZETELEMZÉS
Természeti rezervátumok és emlékek
A természetvédelmi rezervátumok különleges természeti értékekben gazdag, ki-
sebb összefüggő területek. Elsődleges rendeltetésük egy vagy több természeti érték,
illetve ezek összefüggő rendszerének védelme.
A kis területű rezervátumok (IUCN IV. kategória) és természeti emlékek (IUCN
III.) jellegét a bennük jelen levő és védelmet igénylő természeti értékek adják. Ezek
szerint a régióban megkülönböztetünk őslénytani, földtani, barlangtani, növényta-
ni, madárvédelmi, talajvédelmi, erdészeti, tudományos, állatvédelmi, tájvédelmi,
vizes élőhely és vegyes rezervátumokat, illetve természeti emlékeket.
A kis időközökkel egymást követő törvények, az Európai Unió Natura 2000 háló-
zatának követelményei, valamint az ország által aláírt számos nemzetközi termé-
szetvédelmi egyezmény azt eredményezte, hogy egy terület több egyezmény alapján
élvez védelmet, így esetenként elég összetett állapotok uralkodnak. Mindezek mel-
lett elmondható, hogy nincs megyei és országos természetvédelmi nyilvántartás.
Natura 2000 területek
Az intenzív gazdasági fejlődés és a környezeti erőforrások fokozódó mértékű ki-
használása jelentősen visszaszorította a jobbára érintetlen, természetes állapotú
élőhelyeket, s ezzel együtt a bennük élő fajok diverzitása, illetve számos faj egyed-
száma is drasztikusan lecsökkent. A természeti örökség megőrzésének igénye alap-
ján kialakult természetvédelem végül felismerte, hogy a fajok hatékony védelme
csupán élőhelyeikkel együtt, összetett ökológiai rendszerben történhet. E stratégia
szellemében hozta létre az Európai Unió a Natura 2000 természetvédelmi hálózatát.
A Natura 2000 olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a biológiai sok-
féleség megőrzését a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, illetve a va-
don élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja, továbbá ily módon járul
hozzá a felsoroltak kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséhez, eseten-
ként helyreállításához. A Natura 2000 a fenntartható fejlődés alapelvét előtérbe
helyezve összehangolja a tudományos, gazdasági és társadalmi fejlődési igényeket
a természetvédelem céljaival. Ugyanakkor a hálózat jelentős mértékben hozzájárul
a vidék fenntartható fejlődéséhez, a vidéki munkaerő foglalkoztatásának növelésé-
hez, az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek megteremtéséhez, a vidék turiszti-
kai vonzerejének növeléséhez, a biotermékek kereskedelméhez és az agrár-környe-
zetvédelmi intézkedések végrehajtásához.
A Natura 2000 hálózat létrehozásának jogi hátterét az Európai Unió két termé-
szetvédelmi irányelve képezi. A Natura 2000 hálózat az Európai Unió 1979-ben
megalkotott madárvédelmi irányelvének és az 1992-ben elfogadott élőhelyvédelmi
irányelvének végrehajtásaként kialakított területeket foglalja magában. A Natura
2000 hálózat persze csupán kiegészítő eszköz a hazai természetvédelem számára.
A hálózat területei nem helyettesítik a hazai védett természeti területek rendszerét,
hanem kiegészítik azt.
A Natura 2000 területek két különböző típusát különböztetjük meg:
1. A különleges természetmegőrzési területek, amelyeknek a kijelölését az Unió
élőhelyvédelmi irányelve írja elő. A kijelölés célja a vadon élő növény- és állatfajok,
illetve élőhelytípusok védelme. A közösségi szempontból jelentős fajok és élőhely-
típusok képezik a területkijelölés alapját.
38
Pagina 40
2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői
2. A különleges madárvédelmi területek, amelyek kijelölésénél figyelembe vették
a fontos madárélőhelyek hálózatát. A fontos madárélőhelyek azokat a nemzetközi-
leg is kiemelkedő fontosságú területeket jelentik, amelyek kritikusak a vadon élő
madárfajok populációinak fennmaradása szempontjából.
Románia az európai uniós csatlakozásig kijelölt 273 különleges természetmegőr-
zési területet (SCI), ami az ország összterületének a 13,21%-át, és 108 különleges
madárvédelmi területet (SPA), ami az ország összterületének a 11,89%-át jelenti.
Mivel a különleges természetmegőrzési területek és a különleges madárvédelmi te-
rületek között átfedések vannak, ezért az ország összterületének 17,84%-át teszik
ki a Natura 2000 természetvédelmi területek.
5. térkép: Románia különleges természetmegőrzési területeinek a térképe (2010)
39
Pagina 41
2. HELYZETELEMZÉS
6. térkép: Románia különleges madárvédelmi területeinek a térképe (2010)
A fenti térképeken jól látható, hogy a Natura 2000 természetvédelmi területek
nagy része Erdélyben, illetve a Duna-deltában található. A Natura 2000 területekre
vonatkozó adatbázis az ország egészére vonatkozik, Erdélyre leszűkítve hiányosak
az információk.
2.1.2.6. EGYÉB VONZERŐK
A Gyilkos-tó
A Gyilkos-tó (régi magyar nevén: Veres-tó) egy természetes
torlasztó a Hagymás-hegységben, a Keleti-Kárpátokban, Har-
gita megye északkeleti részén. 1837-ben keletkezett, amikor
egy közeli hegyről lecsúszó törmelék eltorlaszolta a völgyön át-
folyó patak medrét. A tó visszahúzódóban van, a visszamara-
dó kisebb tavak elláposodnak.
A Szent Anna-tó
A Szent Anna-tó krátertó, amely Erdélyben, pontosabban
Hargita megyében, található a Csomád-hegység egyik kialudt
vulkáni kráterében, Tusnádfürdő közelében. Része a Mohos
Természetvédelmi Területnek, amely a Csomád két kráterét
foglalja magában. A másik kráterben a Mohos-tőzegláp talál-
40
Pagina 42
2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői
ható. A Szent Anna-tó vízgyűjtő területe kicsi, semmilyen kapcsolatban nincs a he-
lyi vízrajzi hálózattal. A tavat főleg a csapadék táplálja. Nincs közvetlen lefolyása, a
víz csak a földbe szivárog el, és bukkan fel később források formájában a vulkán
külső részén.
A Büdös-barlang
A torjai Büdös-barlang természetes mofetta a Büdös-hegy
déli oldalában, Délkelet-Erdélyben. Megjegyzendő, hogy Euró-
pa legnagyobb működő mofettája. A barlang 1052 méter ma-
gasságban található. Az üreg nem természetes módon jött lét-
re: egy kénbánya elhagyott tárnája volt (a fejedelmi kiváltság-
levelek szerint a kéntermelés itt valamikor Torja kiváltsága volt). A gázhozam a leg-
konzervatívabb becslések szerint napi 3000 m3.
A Tordai-hasadék
A Tordai-hasadék mészkőhasadék a Torockói-hegységben,
nem messze Torda városától. 1938 óta védett terület. „A tordai
hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt
egy hegylánc tetejétől a talapjáig kettérepedve. A két átelleni
meredek fal kiálló sziklái és mélyedései még most is egymás-
ba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtö-
rései mindenütt egyenközűek maradnak, csak imitt-amott
mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuha-
nyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok mint a gót építészet pillé-
rei állnak el a falaktól, amiknek ormozata ma is a münsterek cifra, fantasztikus
párkányzatát mímeli.” (Jókai Mór: Egy az Isten)
A parajdi sóbánya
A Parajd város határában kialakult sóhegy a legfontosabb
helyi látványosság. A felszínen képződött sókristályok a nap-
fény csillogásában lenyűgöző látványt nyújtanak. A sóbányá-
szat messze a római időkbe nyúlik vissza: ebben az időben
már bányák működtek Szovátán és Parajdon. A tényleges só-
bánya 1792 körül létesült, addig csupán felszíni fejtéssel fog-
lalkoztak, amelynek nyomai ma is látszanak a védett képződ-
ménynek nyilvánított sóhegy oldalában. A bánya levegője szá-
raz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet, és megöli a kórokozókat; hő-
mérséklete pedig egyenletes, így kiváló kezelési lehetőséget jelent a légúti megbete-
gedésben szenvedők számára. A 120 méteres mélységbe autóbusz szállítja a bete-
geket, illetve a látogatókat, ahol hatalmas föld alatti terem várja az érkezőket.
Gyógyvizek
Az Apor-fürdő (vagy Timsós-fürdő) a Büdös-hegy délkeleti oldalán elhelyezkedő
terület, amely a térség legritkább típusú ásványvizeit tartalmazza. Az itt található
források és medencék Európában egyedülállónak tekinthetőek, mivel a timsón kí-
vül kis mennyiségben szabad kénsavat (vitriolt) is tartalmaznak. Nagyon kevés eh-
41
Pagina 43
2. HELYZETELEMZÉS
hez hasonló jelenségről tudunk világszerte (például Észak-Amerikában, Jáva szige-
tén stb.).
A Medve-tó (Szováta)
A szovátai Medve-tó különleges természeti értékkel bír,
ugyanis meleg vize heliotermikus tulajdonságú, s csodaszép,
festői környezetben, erdőkkel övezett dolinában fekszik, öt-
száz méterrel a tengerszint felett. Hossza 300, szélessége pe-
dig közel 200 méter, vízfelülete bő 40 000 m2, legnagyobb
mélysége 18 méter, végül sókoncentrációja 250‰.
A Pokolsár
A Pokolsár egy iszapos, kénes-szén-dioxidos gázkitörés
Kovászna belvárosában, a főtér keleti peremén, amelyet kez-
detben fürdőkúrára használtak. A Pokolsár vasas, káliumos
és lítiumos vizét a forrásból állandóan feltörő szén-dioxid és
kén-dioxid tartja mozgásban. Az örvénylő, zúgó Pokolsár sze-
szélyes kitöréseit régebben több száz szekérnyi kővel és ho-
mokkal elfojtották, és ma egyszerű, dróthálóval letakart me-
dencébe zárva vonja magára az odalátogatók figyelmét. A Pokolsár legutóbb 1984-
ben tört ki, ma már teljesen ártalmatlan.
2.1.2.7. ERDÉLY GAZDASÁGI POTENCIÁLJA – AZ ÁSVÁNYI VAGYON
A területen három nagy tájegység határolható el: a Keleti- és a Déli-Kárpátok, az
Erdélyi-medence és a Partium.
1. A Keleti- és a Déli-Kárpátok
Ásványi nyersanyagokban elsősorban a Keleti-Kárpátok gazdag.
1.1. Nagybánya és Máramaros térségében a jellemző ás-
ványkincsek a következők: a neogén vulkánossághoz kötődő
hidrotermális ércesedések, színesfémek (főleg réz, arany,
ezüst, ólom és cink). A bányák nagy része felszámolás alatt áll.
A Transgold S.A. kitermelő vállalat ciántechnológiát alkalma-
zott, ezért nagy cián- és nehézfémtartalmú zagytározók talál-
hatók Nagybánya környékén.
1.2. A Kelemen–Hargita vulkáni vonulat:
A neogén vulkáni tevékenységhez kötődő ércesedések nem
képeznek jelentősebb tartalékokat. A középkorban és a kora
újkorban a Görgényi-havasokban és a Hargita déli részén ara-
nyat termeltek ki.
Vasérc: A Csíki-medencében több helyen (Madarason, Dán-
falván, Ajnádon, Csíkszeredában és Csíkszentkirályon) szintén a középkorban és a
kora újkorban (a XV–XVIII. században) a vulkánosságból származó vasércet bá-
nyásztak. Ebben az időben a csíki vasérctermelés meghaladta a vajdahunyadi vas-
bányászat volumenét. A lövétei és a szentkeresztbányai epi-hidrotermális eredetű
vasérctelep szarmata üledékes rétegekbe települ; megjelenési formája lencsés, telé-
res, éppen ezért bányászata körülményes. 1987-ben a bányákat be is zárták.
42