Ediția 2013

Pagina 44

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

Kén: a kitermelés a Kelemen-havasok központi kráterében folyt, és a munkála- tok során a Magyar-Negoj-csúcsot tarolták le, jelentős természeti értékeket semmi- sítve meg ezzel. Jelenleg kitermelés nincs, de a területet sem rehabilitálták. Higany: a vulkáni exhalációs eredetű, impregnációs vagy diffúz előfordulása a Hargita-hegységben vulkáni kráterekhez kötődik. A legjelentősebb lelőhelyen, a csíkszentimrei Büdösfürdőn, 1974 és 1982 között felszíni fejtésben termelték ki, nagy veszteséggel és jelentős természeti károkat okozva. Napjainkban a higanytar- talmú meddőhányók jelentős környezeti veszélyt jelentenek. Kaolin: Hargitafürdőn fordul elő kitermelhető mennyiségben. 1942 és 1989 kö- zött folyt a kitermelés, illetve a feldolgozás. Az erősen savanyú (2,7–3,5 pH-tarto- mányba eső), nem rehabilitált, kaoliniszap-tartalmú meddőhányó jelentős környe- zeti rizikófaktor.

Szén: a gyenge minőségű lignitet a Háromszéki-medencében termelték ki. Baróton felszín alatti fejtésben, míg Kőrispatakon felszíni kitermelésben – jelentős károkat okozva a nemzetgazdaságnak és a környezetnek. A paleogén kárpáti homokkő üle- dékekben felhalmozódott szénhidrogéntelepek átnyúlnak a történelmi Erdély terü- letére is. Kő: A Keleti-Kárpátokban jelentős felszíni kőbányászat folyik. Kristályos mészkö- vet és dolomitot bányásznak Vaslábon és Csíkszentdomokoson. Az Olt völgyében Csíkszeredában, Bükszádon és Málnáson külszíni fejtésben andezitet bányásznak. Szénsavas ásványvizek: Az ásványvíztelepek kialakulása a neogén vulkánosság- hoz, vagyis a vulkáni utóműködés gázfeltöréseihez kapcsolódik. A legnagyobb pa- lackozóüzem Borszéken van. Itt az ásványvizet a Romaqua Group S. A. Borsec pa- lackozza. A fúrt kutak hozama 30 l/s, vagyis 2,5 millió l/nap. A cég évi termelése

400 millió liter palackozott borvíz. Nagyobb palackozóüzemek vannak Tusnádon (Perla Harghitei), Bodokon, Bibarcfalván és Zajzonban. 1.3. A Nemere–Berecki-havasok–Lakóca-hegység vonulat: A feltárások után 1974-től megkezdődik Gelencén a kőolaj kitermelése, viszont 1996-tól ez a tevékenység szünetel. 1.4. A Déli-Kárpátok A főként kristályos palákból felépített Déli-Kárpátok vonulata ásványi nyers- anyagokban szegény. Kőszén: a legjelentősebb a hegyközi petrozsényi, vagy Zsil-völgyi medencében található hatalmas paleogén – alsó miocén kori feketeszén tartalék. A történelmi időkben szinte az egész medencében folyt a bányászat. Nagyobb kitermelési üzem Petrillán, Petrozsényben, Lupényban, Urikányban és Vulkányban volt. A feltárt

mennyiség 350 millió tonna 3000–4000 kcal/kg fűtőértékű szén. A szenet jelenleg a Petrozsényi-medencében a CNH S. A. (Centrala Naţională a Huilei – Nemzeti Kő- szénkitermelő Vállalat) termeli ki. Az évi termelés 4 millió tonna kőszén. 1.5. A Bánsági-hegyek A Bánsági-hegyvidéken jelentős ásványtelepek vannak. Aninán értékes antraci- tot termeltek ki, de a történelmi bányákat felszámolták. A dognácskai, boksánbányai és vaskői kitermeléseket leállították, mivel a vasérctelepek kimerültek. A feltárt szulfidos, króm-, mangán-, nikkel-, molibdén- és bizmutérctelepeken jelenleg nem folyik kitermelés.

43

Pagina 45

2. HELYZETELEMZÉS

2.1. Az Erdélyi-medence A tulajdonképpeni Erdélyi-medence harmadkori üledékekkel kitöltött tektonikus eredetű medence. A neogén üledékekben, az ún. dóm szerkezetekben jelentős meny- nyiségű szénhidrogén, illetve magas metántartalmú földgáz halmozódott fel. A föld- gázlelőhelyekhez kapcsolódó kőolajtartalékokat eddig még nem találták meg, illet- ve nem tárták fel. Nagy mélységű kőolajlelőhelyekre utalnak a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdő olajtartalmú ásványvízforrásai. Továbbá Dés mellett a Shell cég nagy mélységben (4000–7000 m) kőolajat talált, de ez a lelőhely még nincs fel- tárva. A peremi részeken sótömzsök alakultak ki, amelyek egyben Európa legnagyobb kősótartalékai. A földgáz pannon kori porózus üledékes, boltozatos szerkezetekben, ún. dómok-

ban található – ez egyben Európa egyik legnagyobb gáztartaléka. Kissármáson, kálisót keresve, az első sikeres feltárásokat 1908-ban a Magyar Földtani Intézet végezte. A gázdómok a medence központi részén alakultak ki. A legnagyobb gáz- szerkezetek a következő helységek mellett vannak: Bázna, Kiskapus, Fületelke, Dellő, Nagyszentlászló, Sámsond, Kissármás, Mezőzáh, de ugyanez elmondható a Segesvár–Székelykeresztúr–Székelyszenterzsébet képzeletbeli vonalról is. Aktív fel- tárások a segesvári dóm területén folynak, ám a Parajd–Korond–Lövéte vulkáni fennsík alatt is jelentős gázelőfordulásokat találtak, amelyeknek a feltárása folya- matban van. A feltárt összes gáztartalék 112 milliárd m3. A nem megfelelő techno- lógiák alkalmazása, az erőltetett kitermelés és a szakértelem hiánya jelentős vesz- teségeket okozott. Az Erdélyi-medencében 2010-ben a gázkitermelés 5,65 km3, va- gyis 5,65 milliárd m3 volt, ami 5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest.

Kősó: Az Erdélyi-medence peremi területein (Szék, Dés, Kolozs, Torda, Marosújvár, Sóakna, Homoródpálfalva, Parajd, Szováta és Idecs közelében) kifejlődött sótestek Európa egyik legnagyobb, mintegy 0,8 milliárd tonnát kitevő sótartalékát képezik. Külön értéket képviselnek a sótestekhez kötődő jódos-konyhasós gyógyvizek. Ezek gyógykezelésre alkalmas fürdők. (Ilyen fürdőhelyek: Szováta, Parajd, Székely- keresztúr, Torda, Idecsfürdő, Sóakna.) A parajdi sóbánya (Salina Praid) kitermelé- se a legjelentősebb, ebben az évben a fejlesztések során modern fejtőgépsort üze- meltettek be. A bánya jelenlegi tartaléka 14,3 millió tonna kősó. 2.2. Az Erdélyi-középhegység Az Erdélyi-középhegység rendelkezik a legfontosabb színesfémtartalékokkal. A fontosabb érceké mellett jelentős a kísérő nyomelemek előfordulása is. Az arany, az ezüst és a réz kitermelése már az ókorban megkezdődött, és még napjainkban is

tart. Verespatak a világ egyik legrégibb ismert és kitermelt aranylelőhelye. Itt még lát- hatóak a fennmaradt római kori bányajáratok, tárnák is. Az ismert tartalék 317 tonna arany és 1600 tonna ezüst. Déva–Csertés: Itt is jelentős ércvagyon van. A feltárt tartalék 68 tonna arany és 490 tonna ezüst. A bánya megnyitása folyamatban van. Vaskohsziklás (Ştei): Itt uránércet termeltek ki. Jelenleg a kitermelés szünetel. Rézbánya (Băiţa-Bihor): A bányászatnak itt is történelmi hagyományai vannak. Főleg rezet termeltek ki, de jelentős molibdén- és bizmuttartalékokkal is rendelke- zik a térség.

44

Pagina 46

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

3. A Partium A Partium területén jelentős szénhidrogén- és termálvíztartalék található. A ma- gyar–román határ mentén közös szénhidrogéntelepek alakultak ki, ezeket részben feltárták. A magas geotermikus gradiens és a felszín alatti artézi jellegű szerkezetek következtében magas hőfokú termálvíztelepek jöttek létre. Ezeket a termálvizeket Nagyvárad és Szalonta környékén mélyfúrással termelik ki.

2.1.3. KÖRNYEZETMINŐSÉGI TÉNYEZŐK

2.1.3.1. A TALAJ MINŐSÉGE

A Közép-romániai régióban a talajromlás a természeti jelenségek vagy az embe- ri tevékenységek eredményeként léphet fel. A talajromlást előidéző természeti jelen- ségek: az erózió, a csuszamlások, a nedvességfelesleg, az omlások, a só- és a sav- tartalom.

5. táblázat: A talajromlás okai a Közép-romániai fejlesztési régióban Minőségi Fehér Brassó Kovászna Hargita Maros Szeben korlátozások megye megye megye megye megye megye 1. Felületi erózió 140 000 29 000 28 000 55 480 75 000 2. Mélységi erózió 3 100 9 000 74 2 330 13 000 3. Földcsuszamlások 15 000 20 100 25 000 4. Nedvességfelesleg 17 900 65 000 98 732 21 100 6 850 5. Savas talajok 83 500 130 000 37 425 140 669 23 019 40 000 6. Telített talajok 2 500 40 105 224 68 7. Szennyezett talajok 33 5 200 8. Alámosott talajok 38 000 202 695 Homokos talajok és 2 595

9. 2 740 kavics 10 511

Az Erdélyi-szigethegység bányászati területén a talajszennyezés fő forrását a le- zárt és működő hulladéklerakók, az aktív és felfüggesztett zúzóműzsompok, a ki- termelési munkálatok és a bányavizek képezik. Továbbá a háztartási hulladékok helytelen kezelését illetően kijelenthető, hogy ez utóbbi valamennyi városi és vidéki település számára problémát jelent.

6. táblázat: A műtrágyák felhasználása

Felhasznált Az átlagos hektáronkénti Alkalmazási mennyiség (kg/ha) műtrágyák A mzg-i felületen A felüle- felületek (ha) (hatóanyag-tonna) alkalmazott ten Közép- 40 530 385 642 105 21 romániai régió Fehér megye 7 320 65 419 112 22 Brassó megye 4 877 51 960 94 16 Kovászna megye 7 105 55 458 128 38 Hargita megye 4 388 39 997 110 12

45

Pagina 47

2. HELYZETELEMZÉS

Felhasznált Az átlagos hektáronkénti Alkalmazási mennyiség (kg/ha) műtrágyák A mzg-i felületen A felüle- felületek (ha) (hatóanyag-tonna) alkalmazott ten Maros megye 12 401 122 837 101 30 Szeben megye 4 439 47 971 93 14

A mezőgazdasági tevékenységeknek a környezeti tényezők állapotára gyakorolt hatását illetően a különösen fontos kérdések a természetes és műtrágyák, valamint a rovarirtók használatához kapcsolódnak.

Természetes trágyák: Noha a természetes trágyák környezetre gyakorolt káros hatása jóval kisebb, mint a műtrágyáké, használatuk ugyancsak ellenőrzött keretek között javasolt, fő- ként a közvetlen környezetből átvitt foszfátmennyiség csökkentése érdekében.

7. táblázat: A természetes trágyák felhasználása

Az átlagos hektáronkénti Felhasznált mennyiség Alkalmazási természetes felületek A mzg-i felületen trágyák A felületen alkalmazott Közép- 4 329 134 161 157 26 863 11 750 romániai régió Fehér megye 924 952 41 963 22 042 7 824 Brassó megye 416 268 16 901 24 630 17 591

Kovászna megye 758 308 17 987 42 159 10 364 Hargita megye 830 340 33 334 24 910 10 802 Maros megye 768 184 26 129 29 400 15 873 Szeben megye 631 082 24 843 25 403 12 343

Növényvédő szerek: A mezőgazdaságban történő, diffúz szennyezést okozó használatuk következté- ben káros hatással lehetnek a felszíni és a talajvízkészletekre. A mezőgazdaságban használt növényvédő szerek mennyisége az utóbbi években jelentős csökkenést mutat.

8. táblázat: A növényvédő szerek használata

Növény- Az átlagos védő sze- hektáronkénti Alkalma- mennyiség rek vég- Gyom- Rovar- Gomba- zási felü- összege irtók irtók irtók A mzg-i letek A felü- (ható- felületen anyag) leten alkalmazott Románia 7 871 177 3 959 907 1 109 721 2 801 549 5 264 069 1,5 0,5 Közép-

romániai 646 828 414 624 97 287 410 484 480 401 1,9 0,4 régió

46

Pagina 48

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

Növény- Az átlagos védő sze- hektáronkénti Alkalma- mennyiség rek vég- Gyom- Rovar- Gomba- zási felü- összege irtók irtók irtók A mzg-i letek A felü- (ható- felületen anyag) leten alkalmazott Fehér 190 486 87 537 11 458 91 473 67 959 2,8 0,6

megye Brassó 118 501 48 689 13 317 56 495 80 088 1,5 0,4 megye Kovászna 138 813 33 786 14 476 90 551 92 291 1,5 0,7 megye Hargita 66 970 26 378 6 814 33 778 49 432 1,4 0,2 megye Maros 26 912 154 562 32 059 90 921 129 286 2,1 0,1

megye Szeben 105 146 63 672 19 163 47 266 61 345 2,2 0,6 megye

Az Északnyugat-romániai régióban, Észak-Erdélyben a minőségi mezőgazda- sági földterületek szempontjából számos probléma körvonalazódik. Egy részük a felszíni és/vagy mélységi erózió, illetve a nedvességfelesleg, tehát a vízerózió által veszélyeztetett nagy kiterjedésű sóföldek és savas területek létezéséhez kötődik, más részük pedig olyan, az Erdélyi Mezőség térségében elhelyezkedő területeknek a létezéséhez, amelyekre a vízhiány és/vagy az elsivatagosodás jelensége jellemző. A régió több megyéjében merül fel az istállótrágyával kezelt mezőgazdasági terüle- tek elfoglalása, meghatározó továbbá a termékenységi fokot növelő műtrágya-alkal- mazás, valamint a kultúrák kezelését szolgáló növényvédelmi termékek használata. Az ipari területek talajminőségét illetően a Kolozs megye ipari zónáiban lévő vá- rosi talajok nehézfémszennyezését elemző adatok kimutatták a szennyező anyagok erőteljes hatását Kolozsvár megyei jogú városnak a Fimaro és az Armatura vállala-

tok szomszédságában található ipari területeire. Torda ipari zónáiban valamennyi vizsgált mutató, Szamosújvár ipari zónáiban pedig a cinkmutató lépte túl a megengedett határértéket. Torda ipari területén nem sikerült pontosan meghatározni az egyes zónák hozzájárulását, hiszen ezek száma meglehetősen nagy, illetve a befolyási területek között számos átfedés van. Máramaros megyében 323 000 hektárra tehető a nehézfémekkel szennyezett te- rületek felszíne. A talajszennyezés fő forrását a színesfém-kohászati tevékenység, valamint a színesfémek érceinek a kitermelése és előkészítése jelenti. Nagybánya területén a talajszennyezés fő forrásai a kereskedelmi vállalatok, a város övezetében elhelyezkedő feldolgozóüzemek zúzóműzsompjai, a kitermelési te- vékenységből származó bányai hulladékhányók és a térségben lévő vágatokból ki- szivárgó bányavizek. A 2002. évben végzett elemzések eredményei, az előző évekhez

hasonlóan, a szennyezőforrásoknak kitett területek talajában magas nehézfém- koncentrációt mutattak ki.

47

Pagina 49

2. HELYZETELEMZÉS

9. táblázat: A mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésnek kitett területek

Csapadékterület Települések száma Mezőgazdasági terület (ha) Szántóföld (ha) Szamos, Tisza 28 104 038 45 656 Körösök 6 47 202 33 285 Maros – – – Összesen 34 151 240 78 941

10. táblázat: A háztartási és/vagy ipari hulladék tárolása miatt szennyezett terü- letek helyzete

Szennyezett Megye Forrás felület (ha) A vegyi, energetikai és bányaipar, a háztartási- és iparihulla- Bihar 456,00 dék-tárolók Beszterce- A bányaipar, a mezőgazdaság, a kommunális gazdálkodás és 153,00 Naszód egyéb ágazatok A bányaipar, a fémipar, a vegyipar, az élelmiszeripar, a me- Kolozs 261,47 zőgazdaság, a kommunális gazdálkodás és egyéb ágazatok

Szilágy 159,00 A bányaipar A bányaipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a kommu- Szatmár 43,82 nális gazdálkodás és egyéb ágazatok Máramaros 557,00 A színesfémipar, a bányaipar, a vastartalmú ércek előállítása

A Nyugati fejlesztési régió tekintetében a talajtani vizsgálatok eredményeit kü- lön-külön mutatjuk be a három megye esetében. 1. Arad megye. A talaj minőségének romlása szempontjából kritikus területnek háromféle övezet tekintendő: a talajcsuszamlások és a mélységi eróziók nagy koc- kázatát jelentő térségek, valamint azok, ahol parterózió figyelhető meg. Ezek közül megemlíthetjük: – A szubszekvens típusú csuszamlásokat Sistaróc, Cuvejdia, Dorgos, Feltót, Alménes és Lugozó térségében, – A talajfolyás típusú csuszamlásokat Nagyhalmágy, Kishalmágy, Bélhagymás, Blárkos-Nermegy, Koroknya és Vârfuri térségében. Kritikus zónák továbbá azok a területek, amelyek a termőtalaj-tisztítási és a fel- színi kotrási munkálatok szomszédságában helyezkednek el, valamint a szénhidro-

gének kitermelési területei (Pécska, Tornya, Szederhát, Bodrog). 2. Krassó-Szörény megye esetében megállapítható, hogy a szennyezési formák legsúlyosabbika a nagy kiterjedésű területek talajminőségének a lerontása, ami a felszíni bányatevékenységeknek tulajdonítható. A különböző vájási munkálatok ál- tal lerontott terület közel 711 hektár. Az a tény, hogy a talajt hulladék és szilárd üledékek borítják, azt eredményezte, hogy 600 hektár területet vontak ki a mezőgazdasági forgalomból. Az ipari és a ház- tartási hulladék mennyiségének gyarapodása különleges problémákat vet fel, ugyanis jelentős nagyságú területeket foglal el, továbbá egyaránt veszélyezteti az emberek és az állatok egészségét.

48

Pagina 50

2.1. A Mikó Imre Terv célterületének földrajzi és környezeti jellemzői

A felszíni és a mélységi erózió, illetve a csuszamlások közel 142 948 hektárnyi te- rületet veszélyeztetnek, de könnyen megtörténhet, hogy ez a terület tovább nő, hisz közismert tény, hogy az utóbbi években a talajromlás folyamatára érzékeny erdők és homokos területek védőfalainak egy részét letarolták. 3. Temes megye esetében megállapítható, hogy: – a háztartási hulladék raktározása a talajszennyezés egyik fő forrása: ez vá- rosi környezetben hozzávetőlegesen 60 hektárnyi, falusi környezetben pedig 158 hektárnyi területet érint; – a növényvédelmi kezeléseknek a talajra gyakorolt káros hatását a következő tényezők idézik elő: a különböző, magas mérgezőanyag-tartalmú növény- egészségügyi termékek használata, valamint a műtrágyák alkalmazása a ta- lajban már létező trágyaelem-tartalék előzetes vizsgálata nélkül;

– az ipari tevékenységek, amelyek az atmoszferikus emissziók vagy a keletke- zett hulladék- és szennyvíziszap tárolása által megannyi szennyezőforrást je- lenthetnek.

A műtrágyák használata: 11. táblázat: A műtrágyák alkalmazásának a helyzete a 2008. évben a Nyugat- romániai fejlesztési régióban Alkalmazott műtrágyák [hatóanyagok tonnában] A hatóanyag átlagos Megye mennyisége [kg/ha] N P2O5 K2O Összesen 1. Arad megye 18 320 7 950 0 26 180 52,45 2. Krassó-Szörény megye 1 325 12 0 1 337 70 3. Hunyad megye 1 432 651 63 2 146 – 4. Temes megye 8 384 1 839 438 10 661 –

5. Nyugati régió 29 461 10 452 501 40 324 –

A növény-egészségügyi termékek használata: 12. táblázat: A mezőgazdaságban használt növény-egészségügyi termékek alkal- mazásának a helyzete A növény-egészségügyi termékek kategóriái Gyomirtók Gombairtók Rovarirtók Megye Év Terület Mennyiség Terület Mennyiség Terület Mennyiség (ha) (kg/s.a.) (ha) (kg/s.a.) (ha) (kg/s.a.) Arad 2007 – 297 615 – 48 450 – 8 474 1. megye 2008 – 270 300 – 5 700 – 6 200 Krassó- 2007 23 641 30 164 6 226 13 997 8 583 3 890

2. Szörény megye 2008 23 950 28 648 6 915 17 251 7 673 526 Hunyad 2007 24 259 15 950 13 064 15 320 9 824 8 200 3. megye 2008 24 538 16 010 12 984 14 820 9 753 7 900 Temes 2007 244 307 387 910 99 690 82 905 90 508 50 482 4. megye 2008 280 953 312 268 114 644 47 672 104 084 11 611 Nyugati 2007 – 731 639 – 160 672 – 71 046 5. régió 2008 – 627 226 – 85 442 – 26 637

49

Pagina 51

2. HELYZETELEMZÉS

2.1.3.2. A LEVEGŐ MINŐSÉGE

A Közép-romániai régió esetében a monitoringrendszer 2004. évi adatainak a feldolgozása alapján a következő tények körvonalazódnak:

• • Kiskapus városa az erőteljesen szennyezett területek csoportjába sorolható,
• • A Sometra vállalat kisugárzása által érintett Szászmedgyes megyei jogú város a

közepesen szennyezett területek osztályába sorolható,

• • Szeben megyei jogú városa az alacsony mértékben szennyezett területek cso-

portjába sorolható. A monitoringrendszer Fehér megyei adatainak a feldolgozása a következő város- területi osztályozáshoz vezet:

• • Alacsony mértékben szennyezett területek: Abrudbánya, Topánfalva és Ara-

nyosbánya,

• • Mérsékelten szennyezett területek: Gyulafehérvár, Nagyenyed, Balázsfalva,

Kudzsir, Marosújvár és Szászsebes,

• • Zalatna továbbra is erőteljesen szennyezett terület.

Kovászna megyében a 2004. év monitoringmutatói nem jeleztek látványos válto- zásokat, de olyan jelenségeket sem mutattak ki, amelyek a levegőminőség szem- pontjából kritikus területek megjelenését eredményeznék. Brassó megyében az NH3, a NO2 és a SO2 kibocsátása révén erőteljesen szennye- zett terület Fogaras és Viktóriaváros; a porszennyezés következtében pedig erőtel- jesen szennyezett terület Olthévíz és Brassó, de a fosszilistüzelőanyag-égetés veszé- lyét illetően módosult a helyzet. A magas légköri szennyezést előidéző iparágak hiányában Hargita megyében a levegő minőségét meghatározó tényezők általában a közúti forgalom, a fűtőberen- dezések, valamint a szemétgyűjtő telepek nem megfelelő felszereltsége. A Közép-romániai régiót illetően az egészségre károsan ható légszennyező anya- gok megoszlása a következőképpen alakul:

• • ingerlő hatásúak (porszennyezés, SO2, NOx, ozonidok): Fehér, Szeben és Maros

megyében fordulnak elő,

• • fojtó hatásúak (CO): valamennyi megyében megtalálhatóak,
• • fibrózist előidézők (nagy sűrűségű porok): Brassó és Fehér megyében fordulnak

elő,

• • allergikus hatásúak (ásványi vagy szerves porok): Maros megyében fordulnak

elő. Kiskapus, Szászmedgyes, Gyulafehérvár és Zalatna városokban a szennyező anyagok között megtaláljuk a nehézfémeket (az ólmot és a kadmiumot), továbbá a SO2-t és a SO3-t, amelyek a légköri nedvességgel egyesülve ködöket és savas esőket eredményeznek. Sepsiszentgyörgyön a szennyező anyag az ammónia (a megenge- dett legnagyobb érték meghaladásának gyakorisága: 0,84%), míg Marosvásárhely főként a műtrágyaiparból származó ammónium és nitrogén-oxidok által szennye- zett terület. Figyelembe véve az iparágak sokrétűségét és az egyes ágazatok keretében tevé- kenykedő számos gazdasági tényezőt, Brassóban a következő kritikus területek határolhatók el:

• • A megye központi részét képező Brassó megyei jogú városa, továbbá Négyfalu,

Keresztényfalva és Feketehalom,

50