Ediția 2013

Pagina 92

2.3. A Mikó Imre Terv célterületének általános gazdasági jellemzői

rendelkezett az egyik legkiterjedtebb vasúthálózattal Európában. Az azt követő években a gazdasági válság hatásaként, valamint a magánbusztársaságok megjele- nésének következtében jelentős vasútvonal-bezárások történtek, mintegy 1500 km hosszban. Ez a jelenség nem kerülte el az erdélyi és a bánsági területeket sem, bár később történtek újranyitások is, többségében turisztikai céllal (például az Abrudbánya–Topánfalva- és a Marosvásárhely–Mezőbánd-vonalon). Jelenleg Ro- mánia vasúthálózatának hossza 10 639 km, amelyből 3971 km villamosított.

11. térkép: Románia vasúthálózata

Erdély vasúti közlekedésének fejlesztését a domborzati adottságok nehezítik (je- lenleg Romániában 71,5 km-nyi vasúti alagút van, zömében Erdélyben), és ez ha- tározza meg döntően a vasútvonalak vonalvezetését is. Románia vasúthálózatát jelenleg 9 fővonal alkotja, amelyekhez számos mellékvo- nal csatlakozik. Ezek a fővonalak képezik a vasúti szállítás gerincét. E vonalak közül az alábbiak érintik Erdélyt részben vagy egészben:

27. táblázat: Az Erdélyt érintő vasúti fővonalak

A vonal hossz Érintett városok száma (km) 200 Brassó–Nagyszeben–Alvinc–Piski–Arad–Kürtös 470 (Bukarest–)Brassó–Segesvár–Tövis–Székelyföldvár–Kolozsvár– 300 647 Nagyvárad–Biharpüspöki Brassó–Csíkszereda–Madéfalva–Déda–Dés–Nagybánya–Szatmár- 400 560 németi 900 (Bukarest–Craiova–Filiaşi–)Karánsebes–Temesvár 533 A vonal számának színezése a térképi ábrázolásnak megfelelő.

Erdélyt Magyarországról 4 vasúti határátkelőn lehet megközelíteni, amelyek az Arad–Békéscsaba–Budapest (Kürtös), a Nagyszalonta–Kötegyán, a Nagyvárad–Püs- pökladány, valamint a Nagykároly–Nyírábrány vonalon találhatóak. Ukrajnát a Szatmárnémeti–Nevetlenfalu, a Máramarossziget–Taracköz és a Máramarossziget–

91

Pagina 93

2. HELYZETELEMZÉS

Rahó vasútvonalakon lehet elérni. A vasúti kishatárforgalomban gondot jelent a kedvezőtlen tarifarendszer. Magyarország és Erdély között biztosított a rendszeres nemzetközi vasúti össze- köttetés, bár a menetidők a magyarországi és romániai pályaállapotok miatt igen kedvezőtlenek. Budapestről Nagyvárad 4 óra 15 perc, Kolozsvár 7 óra, Segesvár kb. 10 óra, Székelyföld (Csíkszereda) 12 és fél óra alatt érhető el.

2.3.6.3. A VÍZI KÖZLEKEDÉS

A domborzati adottságok miatt Erdélyben nem található rendszeresen hajózható folyó vagy nagyobb tó, így a vízi közlekedés szerepe elhanyagolható.

2.3.6.4. A LÉGI KÖZLEKEDÉS

A nagy távolságok miatt a légi közlekedés igen kiterjedt Romániában. Erdély nemzetközi légi kapcsolatait biztosítja a kolozsvári, a marosvásárhelyi és a temes- vári repülőtér, továbbá a belföldi forgalomban szerepet játszik még a nagyváradi, a szatmárnémeti, az aradi és a nagyszebeni repülőtér is. A nagyobb erdélyi repülőte- rekről számos légitársaság repül Nyugat-Európa nagyvárosai felé is. Az egyre foko- zódó igények miatt időről időre felmerül olyan újabb repülőtér-fejlesztés, amely Er- dély, ezen belül Székelyföld elérhetőségét is javítaná (Brassó, Szentegyháza).

2.3.6.5. A TÖMEGKÖZLEKEDÉS

A helyközi közösségi közlekedést javarészt autóbuszok biztosítják. A vonatnál olcsóbb megoldást kínálnak a sűrűbb hálózatot alkotó buszjáratok, továbbá szinte mindenhová el lehet jutni velük. Azonban főként a téli időszakban gondot jelent a ritka közlekedés, illetve a járatok kimaradása. A közlekedést nehezíti a sokszor csak szájhagyomány útján terjedő menetrend is. A nagyobb városokban biztosított ugyan a helyi tömegközlekedés, de az üzemeltető vállalkozások korlátozott anyagi lehetőségei a komolyabb fejlesztéseket nem teszik lehetővé.

2.3.7. TURIZMUS ÉS SZABADIDŐ-GAZDASÁG

2.3.7.1. ROMÁNIAI TURISZTIKAI FOLYAMATOK A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN

Az erdélyi turizmus a rendszerváltozást követő 10 évben hatalmas hullámvölgy- be került. A turizmusipar a keresleti oldalon jelentős visszaesést mutatott, míg a kínálati oldalon források hiányában nem volt számottevő fejlesztési lehetőség, sőt inkább jellemző volt a meglévő kapacitások leépülése, illetve a fenntartási költsé- gek hiányában azok visszafejlődése. Románia EU-csatlakozási folyamatainak megindulásával a helyzet a 2000-es években fokozatosan konszolidálódott, és a turizmus a csökkenő pályáról lassú növekedési pályára állt át. A kínálati oldal fejlesztésében jelentős segítséget jelen- tett a SAPARD előcsatlakozási alap, amelyből elsősorban vidéki szállás-, illetve fo- gadóhely-fejlesztéseket hajthattak végre a pályázók. A turisztikai fejlesztéseknek további lökést adott, hogy 2007-től Románia teljes jogú EU-taggá vált, és ezzel je- lentős strukturális, valamint kohéziós források nyíltak meg. A fejlesztési források

felhasználásának köre is bővült, és a szállás-, illetve fogadóhelyek fejlesztésén túl

92

Pagina 94

2.3. A Mikó Imre Terv célterületének általános gazdasági jellemzői

a turisztikai attrakciók fejlesztése is megindult, valamint a nemzetközi turisztikai kereslet élénkítése érdekében számos nemzetközi országimázs-javító akciót és kampányt is végrehajtott az ország. A 2008. évben beköszöntött válság némi megtorpanást eredményezett a fejlődés- ben, így a nemzetközi és a hazai kereslet is visszaesett, valamint ebből fakadóan a turisztikai fejlesztések intenzitása is lecsökkent. A turizmusnak mint iparágnak a továbbfejlődése és minőségi előrelépése érdekében Erdélyben is számos feladatot kellene megoldani. Egyrészt a szálláshelyek és a szálláshelyeken elérhető szolgálta- tások színvonalát kell továbbfejleszteni, másrészt a meglévő attrakciókat a turiz- mus jelenlegi igényei szerint kell átformálni. Mindemellett jelenleg a román turiz- mus kereslet oldali megszervezése, illetve irányítása is gyenge lábakon áll: a turis- ták, illetve az attrakciók és szolgáltatók egymásra találását segítő többszintű

intézményrendszer, az úgynevezett turizmusdesztináció-menedzsment (TDM) rend- szere még nem épült ki, illetve csak a legfelsőbb szintje van meg (az országimázst alakító központ). Ennek egyik jól kitapintható jele, hogy a Romániába és Erdélybe irányuló turizmus keresleti oldalának szakmai feltérképezése jelentős hiányossá- gokkal küzd. Az erdélyi turizmusban már jelenleg is számottevő potenciállal bír az etnikai, illetve a kulturális turizmus – hiszen a Romániába beutazó turisták között számukat tekintve első helyen a magyarok állnak. Ez azonban még korántsem je- lenti azt, hogy további látványos fejlődést ne lehetne elérni ezen a téren főképp, ha a két ország és a nemzetrészek együttműködése szorosabbá válik.

2.3.7.2. A SZÉKELYFÖLD

A szálláshelykínálat: Székelyföldön a szálláshely-kínálati tényezők hasonlóan alakultak, mint orszá- gos viszonylatban. A férőhelyek száma 2000-ig közel 12%-os csökkenést mutatott, és új szálláshelyek főként a nagyobb városokban, illetve a gyógyüdültetésben részt vevő településeken jöttek létre. Székelyföld az országos szálláshely-kapacitások kö- zel 8%-ával rendelkezik. Az elmúlt húsz évben Hargita és Kovászna megyében a szálláshelyek száma csökkent. Ezt a folyamatot a Maros megyében észlelhető növe- kedés nem tudta ellensúlyozni. A szálláshely-struktúrában a szállodai kapacitások a legjelentősebbek. A szállo- dák kényelmi fokozata és a megcélzott vendégköre is jelentős eltéréseket mutat el- helyezkedésüktől függően. Kovászna megyében a szállodák a szálláshelyek 90%-át teszik ki, míg Maros megyében 63,6%-ot. Hargita megyében ez az arány jóval ala-

csonyabb (36,3%). Székelyföld összességében Románia szállodakapacitásainak 7,1%-val rendelkezik. Maros és Hargita megyében jelentős részarányt képviselnek a Monarchia korá- ban létrejött villák (12%, illetve 20%), valamint a diáktáborok (11%, illetve 16%). További nem elhanyagolható részt jelentenek Hargita és Maros megye kínálatában a motelek (5,8%, illetve 4,7%), valamint a kempingek (9,7%, illetve 4,7%). A falusi panziók tekintetében a székelyföldi megyék az országos átlag fölött helyezkednek el, míg a városi panziók 2,3–4% közötti részaránya is említésre méltó mindhárom megyében.

93

Pagina 95

2. HELYZETELEMZÉS

A turisztikai attrakciók: Székelyföld természeti adottságai közül a legjelentősebb potenciállal a változatos eredetű, összetételű és gyógyhatású ásvány- meg gyógyvizek, valamint a hegyvidé- ki területek klimatikus adottságai (a levegőminőség, az ionizáció, az aeroszolok, il- letve a hőmérsékleti és a páratartalmi jellemzők) rendelkeznek, amelyek a balneo- terápia s a klimatoterápia számára teremtenek kedvező feltételeket. A Székelyföl- dön 10 különálló ásványvizes területet is találunk. A három székelyföldi megye szá- mos gyógyüdülője közül országos jelentőségű gyógyturisztikai attrakció található Szovátán, Tusnádfürdőn és Kovásznán. Székelyföld domborzati térképén szembetűnik a hegyvidékek meghatározó szere- pe. A térség másik nagy idegenforgalmi potenciálját a viszonylag hosszú – olykor decembertől áprilisig tartó – téli szezon, a hótakaró minősége és vastagsága jelenti

(amely a 100 cm-t is elérheti a Hargitán és a Görgényi-havasokban). Székelyföld domborzati egységei változatos tájakkal csábítják a látogatót. Ezek közül néhány országos szinten is kiemelkedő: a Békás-szoros és a Gyilkos-tó, a Szent Anna-tó, a Tusnádi-szoros, a Felső-Maros-áttörés, a Nagy-Hagymás–Egyes- kő–Tarkő-vonulat, a Rétyi-nyír és a szovátai Medve-tó. A Székelyföld fő vonzerejét egy kulturális-etnikai keresleti csoport számára a természetközeli, hagyományőrző falusi társadalom, a tájjal együtt élő falusi ember és annak mítosza adja. Erre a vonzerőre épültek ki a kilencvenes évek elejétől a térségben tapasztalt turistaáramlás legjelentősebb részét kitevő erdélyi vagy szé- kelyföldi autóbuszos körutak. A térség legjelentősebb eseménye – amely a Kárpát- medence és a nagyvilág számos pontjáról vonz ide látogatókat – a csíksomlyói pün- kösdi búcsú. Az elmúlt tíz évben fontossá váltak további olyan események és ren-

dezvények is, amelyek jelentős számú turistát hoznak a térségbe (a Szent György Napok Sepsiszentgyörgyön, a Csíki Székely Múzeum nagykiállításai Csíkszeredá- ban, a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Tusnádfürdőn, illetve a Fél- sziget Fesztivál Marosvásárhelyen). A székelyföldi térség közös vendégszervezési rendszere kimerül az utóbbi évek- ben elindított, bukaresti és budapesti országos turisztikai vásárokon felállított kö- zös Székelyföld-standdal. Súlyos hiányosság a székelyföldi turisztikai kínálat kö- zös, internetes megjelenítési felülete. A magyarországi és külföldi turisták tekintetében a székelyföldi turizmus húzó- ereje tud lenni az erdélyi turizmusnak. A székelyföldi turizmus és a térségi turisz- tikai együttműködés fejlesztése azért is fontos, mert az első negyedévben országos szinten mind a turisták számának, mind a vendégéjszakák számának esetében

növekedés volt tapasztalható. A székelyföldi turizmus népszerűsítésének ugyan- olyan mértékben meg kell céloznia a magyarországi és a belföldi turistákat is. A romániai turisták piaca egyrészt azért fontos, mert a térség infrastruktúrájának és a szolgáltatások minőségének fejlettsége még nem éri el a külföldi turisták igény- szintjét, másrészt a román ajkú turisták személyes székelyföldi élményei magához a magyarsághoz való pozitív viszonyulásukat is megalapozhatják és erősíthetik. Az elmúlt két-három év pozitív változásokat hozott a turizmust kiegészítő ténye- zők területén, ami főképp a helyi termékek brandjeinek megjelenésében nyilvánul meg. Gondolunk itt a Góbé termék, a Székelygyümölcs, a Székely termék, a Szé- kelyföldi termék, a Legendás termékek, illetve az Átalvető termékek márkanevekre.

94

Pagina 96

2.3. A Mikó Imre Terv célterületének általános gazdasági jellemzői

A helyi termékek márkásodási folyamata rövid időn belül népszerű lett a helyi kö- zösségek körében, és a közeljövőben várhatóan a turisták figyelmét is felkelti majd.

2.3.7.3. A PARTIUM ÉS A BÁNSÁG

A szálláshelykínálat: A Partiumban, illetve a Bánságban a szálláshelyek tekintetében Bihar és Krassó- Szörény megyék emelkednek ki. A Bihar megyei szálláshelyek jelentős része a gyógyfürdőzéshez kötődő turizmus kiszolgálására épült, míg a déli megye fő turisz- tikai fogadóképessége elsősorban a falusi, illetve a természeti turizmusra alapozha- tó. A turisztikai attrakciók: A Partium és a Bánság a gyógyturisztikai tényezők – a gyógyvizek, a klimatikus gyógyhelyek, az ásvány- és borvizek – tekintetében az alföldi gyógyvíztérség egysé- ges és szerves folytatása. Legfontosabb fürdői és fürdőhelyei Herkulesfürdő, Lippa(füred), Temesvár és Arad. A gyógyvizekre épülő gyógyturizmus természetes kiegészítő kínálatát képezik a klimatikus üdülőhelyek, elsősorban a hegyvidékek, a

hegyvidéki folyóvölgyek, illetve a nagyobb víztározók környéke – mint például a Bánsági-hegyvidék, a Retyezát- és Sebes-hegység, valamint a Csernai-havasok. A turizmus további kiemelten fontos szegmense a kulturális és a városi turiz- mus. E tekintetekben a Partium és a Bánság kiváló adottságokkal rendelkezik. Nemzeti szempontból igen jelentős kulturális értéket képvisel Nagyvárad és Arad, ugyanis ehhez a két városhoz számos történelmi emlék, illetve emlékhely kapcsoló- dik. Temesvár sem maradhat ki a felsorolásból mint a dualizmus korabeli békés multikulturális együttélés szimbolikus helye, az ennek megfelelő késő Habsburg- korbeli városszerkezetével. További kiemelt kulturális értékek találhatók például Érmindszenten (Ady szülőháza) és Nagyszalontán (Arany szülőháza és emlékmúze- uma). A kulturális turizmuson túl a partiumi és a bánsági térség még a sportok kedve-

lőinek is kínál kiváló lehetőségeket. Kitűnő síelési lehetőségek, lovas-, vadász- és horgászhelyek várják az érdeklődőket szebbnél szebb természeti környezetben. A 2000-es évek romániai gazdasági fejlődésének egyik hozadéka a működő tőke nagyobb fokú beáramlása a térségbe és az ezzel járó hivatásturizmus, illetve a nagy bevásárlóközpontokhoz kötődő bevásárlóturizmus fellendülése, amelyek mára egy- egy település életére jelentős hatást gyakorolnak.

2.3.7.4. BELSŐ-ERDÉLY

A szálláshelykínálat: Belső-Erdély kapacitásaiban jelentős szerepet játszik Kolozs megye, valamint a szász megyék: Brassó és Szeben. Kolozs megyében az elmúlt évtizedben jelentős szálláshelyfejlesztéseket hajtottak végre, aminek eredményeként jelentősen bővült a kínálat, míg a szász megyékben a szálláshelykínálat már a régi rendszerben ki- épült, így a turizmus visszaesésének ellenére megőrizték abszolút pozícióikat. A turisztikai attrakciók: A belső-erdélyi térség gyógyturisztikai potenciálja is jelentős, de ennek profitábilis kihasználása még várat magára, különösképp Szászszentgyörgyfürdő (Beszterce- Naszód), Aknasugatag (Máramaros) és Kolozs (Kolozs) esetében. A gyógyvizekre

95

Pagina 97

2. HELYZETELEMZÉS

épülő turizmus természetes kiegészítő kínálatát képezik a klimatikus üdülőhelyek, illetve a különleges természeti ritkaságokban gazdag tájak, amelyekből ebben a régióban is jó néhány várja az idelátogatókat: például a natúrparkok és a nemzeti parkok, mint a Máramarosi-havasok Natúrpark vagy az Erdélyi-szigethegység Na- túrpark. Belső-Erdély kapcsán nem hagyható figyelmen kívül annak gazdag kulturális öröksége sem. Mindenképpen kiemelendő a „kincses” Kolozsvár és a „fejedelmi” Gyulafehérvár gazdag történelmi és kulturális örökségével, megújult történelmi vá- rosrészeivel. Mellettük kiemelt kulturális értéket képviselnek a szász városok (Bras- só, Nagyszeben, Szászsebes stb.) a gótikus templomaikkal, erődítményeikkel és vi- lági épületeikkel. További érdekességet nyújtanak a reneszánsz emlékek, mint pél- dául a fogarasi vár, az alsórákosi Sükösd-kastély, a Bethlen-kastélyok és a dévai

Magna Curia. További kulturális érdekesség a két térség – Partium és Belső-Erdély – határán elterülő Kalotaszeg, amely méltóképpen híres mind tájairól, mind pedig építészetéről és megőrzött kulturális hagyományairól. A kulturális turizmus kínálatát kiegészítik a településekhez, eseményekhez és időpontokhoz kötődő rendezvények, amelyek számos külföldi, illetve belföldi turis- tát vonzanak a térségbe egész évben. A belső-erdélyi térség a különböző sportok kedvelőinek is kínál kiváló lehetősé- get. Itt is kitűnő síelési lehetőségek, lovas-, vadász- és horgászhelyek várják az idelátogató turistákat. A gazdasági élénkülés eredményeképpen Belső-Erdély számos nagyvárosában fellendült a hivatás-, ill. konferenciaturizmus, amely további kiegészítő bevételek- hez juttatja a kedvezményezett településeket.

96

Pagina 98

3.1. Az erdélyi magyar gazdasági potenciál

3. HELYZETÉRTÉKELÉS

3.1. AZ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI POTENCIÁL

3.1.1. ERŐSSÉGEI

• • a magyarlakta területek természeti erőforrásokban gazdagok: vízi energia, ás-

ványvizek, gyógyvizek, fürdők, kiterjedt és értékes erdők (fa- és vadállomány), só, építőkő, gyógynövények;

• • jelentős természeti értékek: európai, de világszinten is jelentős biodiverzitás,

jelentős méretű és különleges Natura 2000 területek, számos jelentős nemzeti park, illetve natúrpark;

• • a magyarlakta területek kulturális öröksége nemzetközi jelentőségű.

Turizmus:

• • rendkívüli tájképi és történelmi értékekkel, továbbá ismert, illetve potenciális

turisztikai vonzerőkkel rendelkezik Erdély és a magyarlakta terület;

• • kiépült turisztikai infrastruktúra, amelynek fejlesztése, bővítése az utóbbi

években újra megindult; mindez a későbbi fejlesztések alapja lehet.

Gazdaságszociológiai tényezők:

• • jelentős bizalmi tőke: az erdélyi (és különösen a székelyföldi) magyarok körében

a társadalmi szolidaritás, illetve a bizalom szintje szignifikánsan magasabb, mint a társadalomban általában. Az erdélyi magyar vállalkozók körében szin- tén magasabb a goodwill és a kompetenciaalapú bizalom szintje az országos át- lagnál;

• • az országos átlaghoz képest az erdélyi magyarok körében erősebb a helyi, külö-

nösen a helyi magyarlakta térségekben, illetőleg a Magyarországon gyártott ter- mékek iránti preferencia;

• • leleményes, jó üzleti érzékű vállalkozói réteggel lehet számolni;
• • igen erős, jól működő informális együttműködések jellemzik a gazdaságot.

Ipar-építőipar:

• • Erdély igen gazdag nyersanyagokban (földgáz, szén, nemes- és színesfémek);
• • néhány ipari ágazat számára kifejezetten kedvező adottságokkal rendelkezik

(például faipar, bútoripar, energetika, kohászat, vasgyártás);

97

Pagina 99

3. HELYZETÉRTÉKELÉS

• • egyes fontos ágazatokban képzett munkaerő áll a rendelkezésre (például textil-

ipar, élelmiszeripar, bányászat, járműgyártás);

• • az anyaországgal való ipari-kereskedelmi kapcsolatok élénkülnek;
• • évszázados ipari hagyományokra lehet építeni.

Közlekedés:

• • európai viszonylatban is igen sűrű vasúthálózat;
• • a légi közlekedés fejlődik, Magyarországot is közvetlen járatok kötik össze az

erdélyi városokkal.

Mezőgazdaság:

• • a mezőgazdasági ágazatok közül az állattenyésztéshez és a gyümölcstermesz-

téshez jó adottságok vannak;

• • léteznek biotermelésre alkalmas területek és a feltételek is adottak;
• • gazdag a gyógynövény-, gomba- és gyümölcsállomány, jellemző a biodiverzitás;
• • a mezőgazdasági területek viszonylag alacsonyan szennyezettek;
• • megfelelő a vízkészlet;
• • a mezőgazdasági területekhez való érzelmi kötődés, a növénytermesztés és ál-

lattartás hagyománya, illetve összhangja a jellemző.

3.1.2. GYENGESÉGEI

Közlekedési infrastruktúra:

• • az elmaradott, elhasználódott és erősen hiányos közlekedési infrastruktúra a

gazdaságfejlesztés és a kapcsolatépítés akadálya is: mind a régión, mind az or- szágon belüli, illetve az anyaországgal való összeköttetés nehézkes, néhány út- vonalra korlátozott.

Üzleti és gazdasági infrastruktúra, illetve önszerveződés:

• • a térség vállalkozásaira általában a tőkehiány a jellemző, különösképpen az

erdélyi magyar kis- és közepes vállalkozásokra;

• • a magyarlakta területeken a modernizációt ösztönző és támogató piaci jellegű

szolgáltatások (pénzügyi, technikai szolgáltatások stb.) erősen hiányosak, fej- letlenek; kevés magyar–magyar vállalkozás szolgáltat e területeken;

• • nem létezik egyelőre átfogó erdélyi magyar vállalkozási adatbázis, illetve szak-

mai ernyőszervezet (például erdélyi magyar gazdasági kamara);

• • a magyarlakta települések ipari parkjainak kialakítása későn indult, kevés van

belőlük.

Marketing és befektetésösztönzés:

• • a magyarlakta területeken gyenge a régiómarketing és a településmarketing;
• • a magyarlakta területek befektetésösztönzési tevékenysége az intézményrend-

szer, a tervek és a források tekintetében egyaránt gyenge;

• • a magyarlakta települések turisztikai marketingje és menedzsmentje még nincs

közép-európai színvonalon.

98