Ediția 2013

Pagina 100

3.1. Az erdélyi magyar gazdasági potenciál

Munkavállalói és vállalkozói készségek, illetve képességek:

• • a magyarok által működtetett vállalkozásokban a korszerű menedzsmentisme-

retekkel rendelkező, azokat alkalmazni képes vezetőkből kevés van, a vállalati kultúra gyakran torz, kialakulatlan. A személyes kapcsolatok szerepe sokszor meghatározó;

• • a magyarok által működtetett vállalkozások innovativitása alacsony, emiatt

ezek a vállalkozások rugalmatlanok;

• • hiányos és a mai igényektől elmarad a magyar nyelvű felsőoktatás és képzés,

szintén fejletlen a felnőttképzés rendszere;

• • a magyar munkavállalók térségen belüli mobilitása még nagyon csekély (rész-

ben az ingatlanpiac és a pénzügyi lehetőségek korlátozottsága miatt is).

Felsőoktatás-szakképzés:

• • az oktatás-képzésnek a magyarlakta területeken és a magyar nyelvű oktatás-

képzésnek általában nem alakultak ki kellő mértékben a kapcsolatai a vállal- kozói szféra és a munkaerőpiac irányában; hiányoznak a gyakornoki és a men- torprogramok, illetve az inkubátorprogramok; a magyar nyelvű gazdasági kép- zés minősége és szerkezete nem minden esetben kielégítő, továbbá nincs műszaki képzés;

• • az erdélyi magyar felsőoktatási intézmények koordináltsága gyenge, bizonyos

szakok hiányoznak (műszaki, agrár), másokban pedig a verseny a képzés rová- sára megy; hiányzik egy új erdélyi magyar felsőoktatási és képzési stratégia;

• • probléma a friss diplomások elhelyezkedése a térségben; a magyar végzős diá-

kok kisebb arányban helyezkednek el az egyetem befejezése után, mint a romá- nok, ugyanakkor nagyobb hányaduk tanul tovább posztgraduális intézmény- ben; e mögött a munkaerőpiacra való kilépés előli menekvés kényszere sejthető;

• • az erdélyi magyar magasan képzett pályakezdő fiatalok alulreprezentáltak a

versenyszférában, és arányukon felül vannak jelen az állami/költségvetési in- tézményekben;

• • miközben az erdélyi fiatalok nagy arányban tanulnak tovább magyarországi

intézményekben, fordítva ez nem jellemző, hiányzik a kölcsönösség; nincs erdé- lyi magyar diákhitel;

• • az elmúlt két évtizedben a diplomások százezres nagyságrendű, Magyarország-

ra történt költözésével nem hasznosult a szülőföldön az Erdélyben és Románi- ában képzett magyar értelmiségiek tudása; a képzésükkel kapcsolatos befekte- tés nem térült meg;

• • a hazatérési programok, vagyis a térségből elszármazott fiatalok visszaköltözé-

sét támogató programok kezdetlegesek.

Ipar és építőipar:

• • közlekedési és szállítási útvonalak hiányosságai;
• • az átalakult ipari szerkezet miatt alacsony az ipari foglalkoztatottság, magas a

munkanélküliség;

• • egy-egy jelentős üzem bezárása miatt hátrányos helyzetű övezetek alakultak ki;
• • hiányoznak a piacgazdaságban való megfelelő működéshez szükséges me-

nedzsmentismeretek;

99

Pagina 101

3. HELYZETÉRTÉKELÉS

• • elavult ipari technológiát alkalmazunk, a tőkeszegénység miatt a fejlesztések

elmaradtak, alacsony az energiahatékonyság.

Mezőgazdaság:

• • a mezőgazdaság technikailag és külső gazdasági kapcsolataiban egyaránt el-

marad a modern elvárásoktól; ezzel együtt jár az élelmiszeripar korszerűtlensé- ge, lehetőségeinek a kihasználatlansága;

• • az elaprózott földbirtokok és a kis gazdaságok miatt nehéz a mezőgazdaság mo-

dernizációja;

• • az állattartási és a növénytermesztési kedv, valamint a szakma presztízse rom-

lik;

• • a talaj minősége a Székelyföldön jóval a Kárpát-medencei átlag alatti;
• • a hegyvidéki területeken lényegesen rövidebb a vegetációs időszak.

3.2. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG KÜLSŐ GAZDASÁGI

HATÓTÉNYEZŐI

3.2.1. LEHETŐSÉGEK

• • a magyarországi vállalkozások számára vonzó befektetési célterületté válhat a

térség, Erdély Európa egyik kaputérsége lehet;

• • a többségi nemzeti román gazdasági szereplőknek is fontos együttműködési

partnere lehet az erdélyi magyarság Magyarország és Európa nyugati részének az irányában;

• • Erdély, mint makrorégió, nemcsak közvetítő szerepet játszhatna, hanem önál-

ló adottságaira építve Európa egyik potenciális fejlődési gócpontjává is válhat- na;

• • a gazdasági fejlesztések generálta növekedés kedvezően befolyásolhatná az au-

tonómiatörekvéseket.

3.2.2. VESZÉLYEK

• • a jelenlegihez képest esetlegesen kedvezőtlenné váló térségi gazdasági szerkezet

és gazdaságpolitikai helyzet, valamint az a lehetőség, hogy az erdélyi magyar közösség erre nem képes megfelelő válaszokat adni, egyaránt magában hordoz- za a gazdasági asszimiláció és az enklavizálódás veszélyét;

• • a központi (romániai és magyar) szabályozások nem segítik eléggé a gazdaság-

fejlesztési törekvéseket;

• • a közigazgatási reform eredményeként a magas arányú magyar népességgel

rendelkező megyékben jelentősen csökken a magyar nemzetiségűek aránya, ami elősegítheti az asszimilációt;

100

Pagina 102

3.3. Helyzetértékelő gondolatok földrajzi egységenként

• • a föld- és erdőtulajdon-viszonyok átalakulása kedvezőtlen irányt vesz, a külföl-

di tulajdonosok között a magyarok alulreprezentáltak maradnak;

• • a kormányközi együttműködés nehézségei akadályozhatják a program megva-

lósulását;

• • a makrorégió nem tud úrrá lenni a globális pénzügyi-gazdasági válság negatív

következményein.

3.3. HELYZETÉRTÉKELŐ GONDOLATOK FÖLDRAJZI

EGYSÉGENKÉNT

3.3.1. A SZÉKELYFÖLD ÉS A CSÁNGÓFÖLD

Székelyföldhöz soroljuk Hargita, Kovászna és Maros megyét. A Székelyföld az erdélyi magyarság „belső anyaországa”, egy tömbben élő és megyei szinten (Kovászna és Hargita megyében) többségben lévő magyarsággal. A történelmi Székelyföld ha- tára, a többségi magyar településterület, Maros megye és Brassó irányában kívül esik Hargita és Kovászna megye határain. A térség túlnyomó részén közép- és ma- gashegységi területek, illetve az ezek által határolt medencék találhatók. A Csángóföldhöz a magyar anyanyelvűek által magas arányban lakott dél-mold- vai, gyimesi és barcasági településeket soroljuk. E három tájegység a csángók egyes néprajzi csoportjait is jelöli. A gyimesi csángó falvak (Gyimesbükk környékén) rész- ben területi átfedést mutatnak a Székelyfölddel, míg a Brassó környékén élő barca- sági csángók területi besorolásunk alapján Belső-Erdélyhez is tartozhatnak. A moldvai csángók településterülete pedig már Erdélyen kívül, a Kárpátokon túl fek-

szik. A moldvai csángók települései csak szerkesztési és fejlesztéstechnikai szem- pontból kerültek Székelyfölddel egy területi célkitűzés alá, hiszen itt az etnikai szerkezet és a gazdaságfejlesztési helyzet nagyon eltérő, e térség szórványterület. A területnek a magyarság többi része felé mutató gazdasági-társadalmi kapcsolatai ugyanakkor már most is a Székelyfölddel a legintenzívebbek. A Székelyföld:

• • A legnagyobb számú, zárt tömbben élő magyarság településterülete, amelyben

a legnagyobb nemzetiségi arányt is eléri.

• • Zártsága, hasonló történelmi és földrajzi adottságai miatt egységes, jól tervez-

hető gazdasági tér, azonban a közigazgatási térszerkezet ezzel nem áll össz- hangban.

• • Kiváló lehetőségek vannak a térségspecifikus termékek előállítására, az auto-

nóm helyi gazdaságfejlesztés megvalósítására.

• • A térség legfontosabb erőforrásai a természeti környezet és az itt élő emberek.
• • A mezőgazdaság még mindig jelentős népességet tart el, stratégiai jelentőségű

ágazat. Háromszéknek vannak a legjobb adottságai ezen a téren, a dombvidé- kek gyümölcstermesztésre és legeltetésre a legalkalmasabbak. A nagy szennye- zőanyag-kibocsátóktól távoli terület az ökogazdálkodásra kitűnő lehetőségeket kínál.

101

Pagina 103

3. HELYZETÉRTÉKELÉS

• • Legmeghatározóbb természeti eleme az erdő, amely az itteni lakosság legna-

gyobb vagyona is. Erős közbirtokosságok kezén van az erdők nagy része, ezek a legjelentősebb vállalkozások a térségben.

• • Kiemelkedő értéke a természeti és kulturális vonzerőkre épülő turizmus. En-

nek a kiaknázása már elkezdődött, a térség ismertsége különösen Magyaror- szágon jónak mondható.

• • Jó pozíciói vannak a könnyűiparban, illetve a textiliparban különösen erősek a

székelyföldi vállalkozások. Azonban ezek a vállalkozások többnyire bérmunká- ban dolgoznak, így a külső hatásoknak fokozottan kitettek.

• • Kialakult egy viszonylag kiterjedt turisztikai infrastruktúra, azonban ennek a

kihasználtsága még nem elég jó, hiányoznak a turizmus jól képzett szakemberei.

• • Sajnos jellemző az ésszerűtlen erdőgazdálkodás, kihasználatlanok a lehetősé-

gek.

• • Székelyföld lakossága többségében vidéken él, és miközben a székely városok-

nak sikerült a gazdasági fejlődésben valamelyest részt venni, addig a vidék egyre jobban elszegényedik.

3.3.2. A PARTIUM

A Partium területét Szatmár, Szilágy, Bihar és Arad megye alkotják. A kiinduló felosztás a Partium részeként kezeli a Bánságot is, amelyhez Temes és Krassó- Szörény területe tartozik. E térség jellemzője a határmentiség és egyes területeken a magyarság aránylag magas aránya. (Szilágy megyét a megye nyugati részének magas arányú magyar lakossága, valamint a gazdasági vonzás miatt indokolt a Partiumhoz sorolni.) Bár a Bánságban – különösen Krassó-Szörény megyében – a magyarság aránya jóval alacsonyabb, e területeket a határ menti helyzetük, a több nemzetiség együttélése, valamint a történelmi háttér miatt is egységesen lehet ke- zelni. A Partium:

• • Határ menti térségként része a folytonos magyar nyelvi térnek, így szorosan

kapcsolódhatna a szomszédos magyarországi gazdasági térszerkezeti egységek- hez is. Ezt a kapcsolódást azonban erősen hátráltatja kettős elszigeteltsége. Ro- mánia többi részétől legalább annyira elszigetelt, mint Magyarországtól, a hiá- nyos közlekedési kapcsolatok és évtizedes elzártsága miatt. Különösen a vasúti kapcsolat hiánya szembetűnő.

• • A szatmári és bihari román telepes falvak elzártak maradtak, de a határ menti

együttműködések mozgatórugói is lehetnének.

• • Gyakoriak az áttelepülések a magyar oldalra, nemcsak a magyar, de a román

lakosság részéről is (Biharkeresztes, Csengersima), ami a határ menti együtt- működések új terepe lehet. Az infrastruktúra és a közösségi közlekedés meg- szervezése viszont nem követi ezt a folyamatot.

• • Jellegzetes alföldi vonásként szigetszerűen emelkednek ki fejlettségben, funk-

ciókban a jelentősebb városok és agglomerációik, főleg Debrecen és Nagyvárad.

• • Debrecen és Nagyvárad vonzáskörzete egyaránt átnyúlik a politikai határon,

ideális esetben gyümölcsöző munkamegosztásnak kellene működnie a két vá- ros és „hátországaik” között.

102

Pagina 104

3.3. Helyzetértékelő gondolatok földrajzi egységenként

• • A lehetőségek kiaknázását nehezíti a határon átnyúló infrastruktúrák és köz-

szolgáltatások hiánya (elsősorban a közösségi közlekedés, a vasút, de a vízellátás és a csatornázás hiánya is ide sorolható), például Debrecen–Érmihályfalva, Nagy- várad–Biharkeresztes, illetve Csengersima–Szatmárnémeti vonatkozásában.

• • A vasútitarifa-rendszer és a hiányzó határ menti autóbusz-közlekedés különö-

sen hátráltatja a határon átnyúló rendszeres kapcsolatokat (például aránytala- nul magas a viteldíj határátlépés esetén).

• • Ahol a közlekedési kapcsolatok lehetővé teszik, ott a magyar iskolavárosok kö-

zelsége egyrészt pótolja a román oldal hiányosságait, anyanyelvi képzésben, felsőoktatásban különösen. Másrészt el is szívja a magyar diákokat, akik nagy része már nem tér vissza munkavállalóként a szülőföldjére.

• • A térség gazdaságában a magyarság elsősorban munkavállaló tényező. Hiá-

nyoznak a helybeli magyar vállalkozások szinte minden ágazatban, még a me- zőgazdaságban is.

• • A magyar településterületek aránya erősen csökkent a térségben.
• • A térség jelentős része (részben az évtizedes elzártság miatt) társadalmilag és

gazdaságilag is hátrányos helyzetű, a lakosság szegénysége a határ mindkét ol- dalán jelzi a térség periferikus jellegét. A jelentős arányú roma lakosság még kedvezőtlenebb helyzetben van.

• • A térség fejlesztése szempontjából hatalmas jelentősége van a Nagyváradon

működő Partiumi Keresztény Egyetemnek (PKE), amely nemrégiben még Ro- mánia egyetlen, az állam által akkreditált önálló magyar felsőoktatási intézmé- nye volt. A PKE szoros kapcsolatokat ápol és közös képzési projekteket valósít meg a debreceni és szegedi egyetemekkel, valamint a nyíregyházi főiskolával. Önálló Gazdaságtudományi Kart működtet, amelyen hangsúlyosan jelenik meg a turizmus- és menedzsmentkészségek fejlesztése, valamint tervezik a bank- és pénzügyszak mesteri képzés beindítását is.

• • A térség számára új lehetőséget kínál a jövőben a schengeni határellenőrzés

megszűnése és az EGTC térségek lehetséges együttműködése, mint a magyar határ menti összefogás új európai jogi kerete.

3.3.3. A BÁNSÁG

• • A Bánságot szintén a határ menti helyzetből adódó hosszú elzártság, a termé-

szetes gazdasági kapcsolatok megszakadása és az ebből adódó problémák jel- lemzik, akárcsak a Partiumot. Mindez nemcsak Magyarország, de Szerbia irá- nyában is fennáll.

• • Ellentétben a Partiummal, ennek a térségnek a korábbi igen magas fejlettsége

(gazdasági, infrastrukturális és közszolgáltatási téren egyaránt) jelentős előny- nek számít, így a mai napig Románia többi részéhez képest különösen magas az általános gazdasági fejlettsége.

• • Többnemzetiségű, többnyelvű térségként igen jó lehetőségei vannak más irá-

nyú nemzetközi kapcsolatok kiépítésére. Nemzetiségi sokszínűségét és a nem- zetiségek évszázados békés egymás mellett élését különösen fontos értékként kell kezelni.

103

Pagina 105

3. HELYZETÉRTÉKELÉS

• • A temesvári repülőtér jó nemzetközi elérhetőséget kínál a távolabbi térségek

viszonylatában.

• • A soknemzetiségű környezetben viszont éppen a magyar közösségek vannak

visszaszorulóban – gazdasági tényezőként is.

3.3.4. BELSŐ-ERDÉLY

A jelen felosztás szerint Belső-Erdélyhez Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megye területe tartozik. A térségben a magyar- ság inkább szórványban él, illetve csak kevés magyar többségű vagy magyarok által magas arányban lakott településen.

• • A térség több szempontból is központi szerepet tölt be Erdélyen belül. Fontos

közlekedési útvonalak és csomópontok találhatók itt. Kolozsvár mint az ország legjelentősebb városainak egyike. A jó elérhetőséget jelzi például a jól felszerelt erdélyi regionális repülőtér.

• • A 330 ezer lakosú Kolozsvár, egyeteme és hagyományos kulturális-oktatási

központ szerepe miatt, a humánerőforrások szempontjából (110 ezer diák!) or- szágos, makroregionális jelentőségű.

• • A térség nemzetközi szinten is figyelemre méltó természeti értékekkel és termé-

szeti erőforrásokkal rendelkezik. A só nemcsak ásványkincsként, hanem a bá- nyászathoz kapcsolódó turizmus, kulturális emlékek és a Sóvidék sajátos ter- mészeti jelenségei révén európai szinten is egyedülálló, komplex táji értéket képvisel.

• • Erdély legjelentősebb turisztikai vonzerői nagy részben itt csoportosulnak, kul-

turális és természeti értékek egyaránt.

• • A Babeş–Bolyai Tudományegyetem 50 ezres hallgatói létszámával a legnagyobb

munkáltató, a magyar felsőoktatás központja. A kolozsvári magyar diákok szá- ma várhatóan csökkenni fog a jövőben, többek között a műszaki és agrárkép- zés teljes hiánya miatt is.

• • A vállalkozások terén erősebb a magyarság képviselete: Kolozsváron erős a ma-

gyar vállalkozói érdektömörülés, a város GDP-jének 20%-át 17 magyar vállal- kozó adja.

• • A magyar vállalkozások különösen erősek a műszaki-technológiai ágazatok-

ban.

• • A magyar vállalkozók közötti együttműködés még fejletlen, gyenge.
• • Az elmúlt években általános gazdasági fellendülést tapasztaltunk Kolozsváron

és vonzáskörzetében, gyarapodó nemzetközi befektetésekkel.

• • A térségben főleg szórványokban él a magyarság. Kolozsváron is csökkent a

lélekszáma, annak ellenére, hogy ez a város a legjelentősebb magyar kulturális és szellemi központ Romániában. Jelentősebb magyar lakossággal csak Kolozs- vár, Kalotaszeg, Dés és Torda rendelkezik. A megmaradás így meglehetősen nehéz, erős az asszimiláció (nincs anyanyelvi oktatás helyben, növekszik a ve- gyes házasságok aránya stb.). Az oktatás átszervezésével ez a folyamat tovább erősödhet.

104

Pagina 106

3.3. Helyzetértékelő gondolatok földrajzi egységenként

4. JÖVŐKÉP: A „KELET SVÁJCA”

„Az erdélyi magyarság az erdélyi polgárokkal karöltve a Kelet Svájcává formálja a kiemelkedő természeti adottságokkal rendelke- ző, soknemzetiségű és magas kultúrájú Erdélyt, európai mintát adva a kisebbségi önszerveződésre, valamint az anyaországgal és a több- ségi nemzettel ápolt harmonikus kapcsolatokra.”

Az erdélyi magyarság társadalmi-gazdasági fejlesztései olyan, 2020-ra már elér- hető közelségbe kerülő jövőkép megvalósítása érdekében történnek, amely európai szinten is példaértékű a kisebbségi önszerveződés, valamint a kisebbségnek a több- ségi nemzettel és az anyaországgal kialakított harmonikus kapcsolatai terén. A közösség magas fokú önszerveződése és a közösség harmonikus külső kapcso- latai a politikai folyamatoktól függetlenül – sőt akár azok ellenére is – biztosítják a kisebbségi megmaradást és gyarapodást. Olyan erőt jelentenek, amellyel sikeresen lehet érdeket érvényesíteni a politikai erőtérben, valamint a közszféra azon elemei- nek szervezésében, amelyekre a közösség hatásköre már nem terjed ki. E jövőben az erdélyi magyarság számban is, javakban is folyamatosan gyarapo- dik. A gyermekvállalási kedv magas, és a kivándorlás nem jellemző, mert a közös- ség a tagjainak minőségi életet és biztonságos életkilátásokat nyújt: erdélyi ma-

gyarnak lenni vonzó életlehetőség.

Jövőképünk az alábbi tényezőket foglalja magában:

• • Az erdélyi magyarság társadalmát nagyon erős önszerveződő képesség tartja

össze. – Ez biztosítja a magyar hagyományok és a kultúra ápolását, valamint a tudás generációk közötti átadását. – A kisebbségi társadalomban harmónia uralkodik: erős a közös értékrend és az egymás iránti bizalom. A kisebbség pezsgő belső vitái a kisebbség egészé- nek érdekeit szolgáló konszenzusokhoz vezetnek. – Az önszerveződés folyamatosan megújítja a társadalmat, kreatív közeget biz- tosít, és nyitott az újdonságok befogadására.

• • A magas fokú társadalmi szervezettség autonóm gazdasági rendszert működ-

tet. – Ez saját erőforrásait a lehető leghatékonyabban használja fel, és saját erőfor- rásaival döntően önmaga gazdálkodik.

105

Pagina 107

4. JÖVŐKÉP: A „KELET SVÁJCA”

– A gazdaságban is jelen van a szereplők egymás iránti erős bizalma, az egyé- nek és a vállalkozások a közösség gazdasági érdekeit is szem előtt tartva mű- ködnek. – A gazdaság is folytonosan megújul, adaptálódik a legkülönbözőbb nemzeti, makroregionális, európai és globális kihívásokhoz.

• • Az erdélyi magyarság Románia társadalmi-gazdasági megújulásának és nem-

zetközi kapcsolatainak is egyik kulcstényezője, továbbá e státusát a többségi társadalom is elismeri. – Az erdélyi magyar gazdaság Románia gazdasági növekedésének és innováci- ójának egyik kulcsa. Az erdélyi magyarok iránti gazdasági bizalom túlnő a kisebbségen, hiszen a magyar a legjobb üzleti partner a többség nemzetgaz- dasági szereplőinek a körében is. – Az erdélyi magyarság a román–magyar gazdasági kapcsolatok fő szervezője.

• • Az erdélyi magyarság Magyarország társadalmi-gazdasági megújulásának is

fontos tényezője. – A társadalmi és gazdasági önszerveződés előrehaladott erdélyi mintáit a ma- gyarországi közösségek is követik. – Az erdélyi magyar gazdaság Magyarország gazdaságába is szervesen integrá- lódik; nemcsak partner, hanem a gazdasági folyamatok egyik irányítója is. A Kárpát-medencei gazdasági tér meghatározó szereplője.

106