Ediția 2013

Pagina 108

5.1. Átfogó cél

5. A TERV CÉLRENDSZERE

5.1. ÁTFOGÓ CÉL

Átfogó cél AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG GYARAPODÁSA, A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS ÉS AZ ÖSSZMAGYAR EGYÜTTMĥKÖDÉS ERėSÍTÉSE

Munkahely és Stratégiai célok

A versenyképes Az autonóm Az összmagyar Az erdélyi és megújuló erdélyi magyar hasznosítható gazdasági és magyar erdélyi magyar gazdasági tudás nemzeti társadalom gazdaság közösség biztosítása megerĘsödése és minden kapcsolatok kialakítása létrehozása erĘsítése megújulása magyarnak

I. II. III. Prioritások

Versenyképes magyar Autonóm és öngondoskodó Az erdélyi pénzügyi és üzleti gazdaságfejlesztés és helyi gazdaságfejlesztés környezet fejlesztése munkahelyteremtés

1. Befektetésösztönzés, 4. Autonóm helyi 9. Vállalkozás és üzleti iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés környezet, valamint gazdaságfejlesztés infrastruktúra-fejlesztés 5. ErdĘ- és vadgazdálkodás Kitörési pontok

2. Az építĘipar és a 10. Az emberi erĘforrások és a közlekedés fejlesztése 6. Agrárium és élelmiszeripar foglalkoztatásösztönzés 7. Megújuló energia, vízipar- fejlesztése 3. Kreatív ipar, K+F és innováció és zöldgazdaság-fejlesztés 11. Nemzeti, fejlesztési és 8. Turizmus és kulturális ipar szakmai együttmĦködési programok

Területi Székelyföld – gazdasági egységben specifikumok Partium – határtalan lehetĘségek BelsĘ-Erdély – gazdaságélénkítĘ szórvány

Horizontális Az erdélyi magyarság mint „képességmegtartó népesség” tematikus célok Vonzó erdélyi magyar üzleti környezet kialakítása 107

Pagina 109

5. A TERV CÉLRENDSZERE

5.2. STRATÉGIAI CÉLOK

5.2.1. A VERSENYKÉPES ÉS MEGÚJULÓ ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁG

KIÉPÍTÉSE

CÉL:

A romániai magyarság gazdasági szervezetei legyenek erősek, korszerűek és fej- lődőképesek, oly módon, hogy eközben sikeresen integrálódjanak a romániai és európai gazdasági struktúrába, munkamegosztásba.

INDOKLÁS:

A romániai magyarság gazdasági lehetőségeinek a kiterjesztése, megerősítése ál- tal lehet biztosítani azokat a szilárd és fenntartható gazdasági alapokat, amelyek a közösségnek és kultúrájának, identitásának fenntartását szavatolhatják.

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A térség magyar tulajdonú vagy menedzsmentű kis- és kö- Növekvő érték zépvállalkozásainak száma, valamint ezek bevételei A nemzetközi szinten is versenyképes magyarországi vagy Növekvő érték erdélyi magyar tulajdonú vállalkozások aránya Az erdélyi székhelyű vállalkozások saját tőkéje és árbevé- Növekvő érték tele A magyarországi befektetések száma és értéke a magyar- Növekvő érték

ság által magas arányban lakott területeken

5.2.2. AUTONÓM ERDÉLYI MAGYAR GAZDASÁGI KÖZÖSSÉGEK

LÉTREHOZÁSA

CÉL:

Olyan gazdasági szervezetrendszer, formális és informális együttműködési háló- zatok, illetve közösségek létrejötte, amelyek keretében az erdélyi magyarság önere- jéből, helyi adottságainak felhasználásával biztosíthatja a további gazdasági fejlő- dést. A célkitűzés az, hogy az erdélyi magyarság gazdaságának hosszú távon is stabil és kiszámítható fejlesztése a lehető legnagyobb mértékben a saját gazdasági erőforrásokra támaszkodva valósuljon meg. A fejlesztés folyamán a magyarlakta térségek gazdasági erőforrásainak elsősorban az erdélyi magyarság gyarapodását kell szolgálniuk; továbbá csökkenteni kell a területeknek a külső erőforrásoktól és döntésektől való felesleges függését.

108

Pagina 110

5.2. Stratégiai célok

INDOKLÁS:

A gazdasági élet fellendítése a helyi gazdasági-társadalmi viszonyok javítását szolgálja, így a helyi és a térségi gazdasági, illetve társadalmi autonómiát erősíti. Hatékonyan és hosszú távon pedig csak a saját útját járó, magát megtervezni, meg- szervezni és reprezentálni képes, együttműködésre épülő gazdaság érheti ezt el.

Értéke/elmoz- Javasolt indikátorok dulás iránya A magyar vállalkozásokat tömörítő szakmai érdekvédelmi és információs Növekvő érték szervezetek száma, illetve az azokban részt vevők száma A magyar vállalkozásokat tömörítő gazdasági együttműködések és Növekvő érték klaszterek száma, illetve az azokban részt vevők száma A magyar vállalkozások együttműködésében és klasztereiben megtermelt Növekvő érték bevételek

A magyar vállalkozások együttműködésében működő klaszterekben Növekvő érték megvalósult beruházások száma A térség kereskedelmi mérlegének (export/import arányának) a javulása Növekvő érték A magyar vállalkozások által előállított termékek és szolgáltatások fo- Növekvő érték gyasztói igénybevételének aránya az erdélyi magyarlakta területeken

5.2.3. MUNKAHELY ÉS HASZNOSÍTHATÓ TUDÁS BIZTOSÍTÁSA MINDEN

MAGYAR SZÁMÁRA

CÉL:

A magyar munkavállalók minél nagyobb arányban és minél kvalifikáltabb mun- kahelyeken dolgozzanak saját szülőföldjükön.

INDOKLÁS:

Sem az oktatás, sem az egyes vállalkozások fejlődése nem biztosíthatja az erdélyi magyarság és a szórványmagyarság megmaradását, ha a lakosság nem képes mi- nél nagyobb arányban helyben elhelyezkedni versenyképes munkahelyen, verseny- képes jövedelemmel. A befektetőknek pedig sikeres beruházásaik érdekében meg- felelően képzett helyi munkaerőre van szükségük. Ezért a terv egyik kulcsfontossá- gú területe a munkahelyteremtés és a szakmai képzés támogatása.

Értéke/elmoz- Javasolt indikátorok dulás iránya Az erdélyi magyar vagy a magyarországi tulajdonú, illetve menedzsmen- Növekvő érték tű vállalkozások által foglalkoztatottak száma és jövedelme Az erdélyi magyar vagy a magyarországi tulajdonú, illetve menedzsmen- Növekvő érték tű vállalkozások által teremtett munkahelyek száma A gazdasági kitörési pontokhoz kapcsolódó képzésekben részt vevő erdé- Növekvő érték lyi magyar tanulók száma

A tanult szakmájukban elhelyezkedő erdélyi magyar munkavállalók ará- Növekvő érték nya

109

Pagina 111

5. A TERV CÉLRENDSZERE

5.2.4. AZ ÖSSZMAGYAR ÉS A NEMZETEK KÖZÖTTI GAZDASÁGI

KAPCSOLATOK MEGERŐSÍTÉSE AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG

KATALIZÁTORSZEREPÉVEL

CÉL:

Erős és sokrétű kapcsolatokat kell létrehozni az anyaországi, illetve a romániai magyar vállalkozások között. E téren egyik szempont az, hogy az anyaország tudjon hatékony támogatást nyújtani az erdélyi magyarság fejlődéséhez, valamint fenn- maradásához; a másik viszont az, hogy a kapcsolatok gazdaságilag mindkét orszá- got egyaránt erősítsék. Ezenkívül a kapcsolatok kialakítását segítő fórumokat, ren- dezvényeket és intézményeket is működtetni kell. További célkitűzés a kölcsönös összmagyar és a román–magyar gazdasági tudástranszfer megteremtése, valamint a nemzetközi gazdasági, kereskedelmi, illetve gazdaságfejlesztési érdekképviselet megvalósítása.

INDOKLÁS:

A magyar–magyar kapcsolatok erősödése mind az erdélyi magyarság, mind Ro- mánia egésze számára előnyökkel jár. Ezek az együttműködések elősegítik a ma- gyarországi és az erdélyi magyar gazdasági szereplők kölcsönös megismerkedését, az erdélyi magyar vállalkozások piacra jutását s a magyarországi vállalatok befek- tetéseit az erdélyi, az anyaországi, valamint a romániai piacokon egyaránt. Továb- bá összehangolják a magyarországi, az erdélyi, illetve a romániai gazdaságfejleszté- si elképzeléseket. Románia és Magyarország gazdasági együttműködése ily módon mélyülhet el, s a két ország közös erőfeszítése a nemzetközi gazdasági versenyké- pességük együttes növelése érdekében is így vihető sikerre.

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A Magyarországról Erdélyben, illetve Romániában befekte- Növekvő érték tett tőke értéke Az Erdélyből, illetve Romániából érkező befektetések ará- Növekvő érték nya Magyarországon Az összmagyar gazdasági szakmai programok, események, Növekvő érték hálózati együttműködések és intézmények száma A román–magyar gazdasági szakmai programok, esemé- Növekvő érték

nyek, hálózati együttműködések és intézmények száma A magyar vállalkozások által előállított termékek és szol- gáltatások fogyasztói igénybevételének az aránya Erdély- Növekvő érték ben, illetve Magyarországon

5.2.5. AZ ERDÉLYI MAGYAR TÁRSADALOM MEGERŐSÖDÉSE ÉS

MEGÚJULÁSA

A jövőkép megvalósításához azonban szükség van az erdélyi magyar társadalom megújulására is. Az erre irányuló célkitűzések viszont nem részei a jelen gazdaság- fejlesztési tervezésnek. Ennek ellenére a Mikó Imre Terv szorgalmazza, hogy a tár- sadalomépítési tervezés is minél hamarabb elkezdődjön. Ez azért is fontos, mert a

110

Pagina 112

5.3. A célrendszer területi sajátosságai

társadalmi tőke, a közösségi kultúra és az erkölcs a gazdasági fejlesztéseknek is alapja. Különösen így van ez az erdélyi magyarság nagy kohézióval és bizalmi tőké- vel rendelkező közösségeiben. A munkakultúra, a munka társadalmi megbecsülé- se, a jó teljesítmények elismerése ugyanis értékteremtésre ösztönöz. Az erkölcsi normákat követő gazdasági partnerség pedig a bizalom hordozója – az utóbbi pedig a pénzügyi és kereskedelmi tevékenységeknek is előfeltétele.

5.3. A CÉLRENDSZER TERÜLETI SAJÁTOSSÁGAI

A Mikó Imre Terv esetében különösen fontos, hogy a fejlesztések ne csak a köz- igazgatási határokhoz alkalmazkodjanak, hanem vegyék figyelembe az egyes jelen- ségek valós földrajzi jellegzetességeit is. Erdély földrajzi, gazdasági és társadalmi sokszínűsége, illetve a többi romániai magyar településterület sajátos adottságai miatt a Terv beavatkozásait területileg differenciáltan kell kijelölni, az adott térség- re kell szabni. Ehhez egyértelműen rögzíteni kell a területileg differenciált feladatok földrajzi kereteit is. Az alábbi felosztás egyelőre csak javaslat, az egyes térségek pontos körülhatárolása szintén további feladat.

12. térkép: A Mikó Imre Terv célterületei

111

Pagina 113

5. A TERV CÉLRENDSZERE

5.3.1. A SZÉKELYFÖLD – GAZDASÁGI EGYSÉGBEN, CSÁNGÓFÖLDI

KAPCSOLATOKKAL

Székelyföldhöz soroljuk Hargita, Kovászna és Maros megyét. A Székelyföld az erdélyi magyarság belső anyaországa, egy tömbben élő és megyei szinten (Kovászna és Hargita megyében) többségben lévő magyarsággal. A történelmi Székelyföld ha- tára, a többségi magyar településterület, Maros megye és Brassó irányában kívül esik Hargita és Kovászna megye határain. A térség túlnyomó részén közép- és ma- gashegységi területek, illetve az általuk határolt medencék találhatók. A Csángóföldhöz a magyar anyanyelvűek által magas arányban lakott dél-mold- vai, gyimesi és barcasági településeket soroljuk. E három tájegység a csángók egyes néprajzi csoportjait is jelöli. A gyimesi csángó falvak (Gyimesbükk környékén) rész- ben területi átfedést mutatnak a Székelyfölddel, míg a Brassó környékén élő barca- sági csángók területi besorolásunk alapján Belső-Erdélyhez is tartozhatnak. A Székelyföld mint a legnagyobb összefüggő településterületű és a legmagasabb

magyar népességarányt elérő térség valós gazdaságföldrajzi egységet is képez. A Terv szinte minden későbbi beavatkozásának kiváló terepe lehet, és itt tudja a Terv a legnagyobb mértékben segíteni a magyarság gazdasági előrelépését. A térség gaz- daságának a fejlődése az autonómiatörekvések megvalósítását is kedvező irányba befolyásolhatja. A Székelyföldhöz közvetlenül és területi átfedéssel csatlakoznak Csángóföld ma- gyarlakta falvai. Az ezekkel történelmileg fennálló gazdasági-társadalmi kapcsola- tok miatt a Székelyföldet és a Csángóföldet célszerű egy célterületként kezelni.

5.3.2. A PARTIUM – HATÁRTALAN LEHETŐSÉGEK

A Partium területét Szatmár, Szilágy, Bihar és Arad megye alkotják. A kiinduló felosztás a Partium részeként kezeli a Bánságot is, amelyhez Temes és Krassó- Szörény területe tartozik. E térség jellemzője a határmentiség és egyes területeken a magyarság aránylag magas aránya. (Szilágy megyét a megye nyugati részének magas arányú magyar lakossága, valamint a gazdasági vonzás miatt indokolt a Partiumhoz sorolni.) Bár a Bánságban – különösen Krassó-Szörény megyében – a magyarság aránya jóval alacsonyabb, e területeket a határ menti helyzetük, a több nemzetiség együttélése, valamint a történelmi háttér miatt is egységesen lehet ke- zelni. A partiumi magyarság a magyarországi gazdasági tér közvetlen folytatásában helyezkedik el, de jelenleg elszigetelt mind a magyar, mind a román gazdasági mag- területektől. Ezért kiváló lehetőségei vannak arra, hogy szoros gazdasági kapcsola-

tot építsen ki a magyarországi gazdasággal, kezdeményező legyen a határ menti együttműködésekben és a bennük való román részvétel ösztönzésében. A Bánság esetében szintén a romániai magterülettől való viszonylagos elszigeteltség és a nemzetközi kapcsolatok lehetőségei a fő meghatározó tényezők, bár itt a fejlődés kiindulási alapjai sokkal jobbak, mint a Partiumban.

112

Pagina 114

5.4. Horizontális tematikus célok

5.3.3. BELSŐ-ERDÉLY – A GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ SZÓRVÁNY

A jelen körülhatárolás alapján Belső-Erdélyhez Máramaros, Beszterce-Naszód, Kolozs, Fehér, Hunyad, Szeben és Brassó megye területe tartozik. A térségben a magyarság inkább szórványban él, illetve csak kevés magyar többségű vagy a ma- gyarok által magas arányban lakott településen. A magyarság itt már csak szórványban van jelen, és ezért nem lehet egységes magyar gazdasági térségként fejleszteni; ugyanakkor Kolozsvár – mint makro- regionális jelentőségű nagyvárosi agglomeráció – a felsőoktatásban, illetve a kuta- tás-fejlesztésben betöltött szerepe révén is az erdélyi gazdaság fejlesztésének egyik legfontosabb pólusa és motorja már most is.

5.4. HORIZONTÁLIS TEMATIKUS CÉLOK

A horizontális célok olyan folyamatosan monitorozható célállapotokat fogal- maznak meg, amelyek eléréséhez minden egyes területfejlesztési tevékenységnek mérhető és ellenőrizhető módon hozzá kell járulnia.

5.4.1. AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG MINT „KÉPESSÉGMEGTARTÓ NÉPESSÉG”

Valamely térség népességmegőrző képességének kulcseleme, hogy a térség tár- sadalma megfeleljen az új gazdasági kihívásoknak, képes legyen az önszerveződés- re, a megújulásra. Ezért a Mikó Imre Terv minden beavatkozásának szolgálnia kell a társadalom gazdasági és pénzügyi ismereteinek az elmélyítését, fel kell készítenie a szereplőket (a munkavállalókat, a pályakezdőket és a vállalkozókat) a piacokon (vagyis a mun- kaerő- meg a kereskedelmi piacon) való sikeres helytállásra. Ez a követelmény el- sődlegesen a jövendő erdélyi magyar gazdasági elitet jelentő felsőfokú végzettségű- ek esetében jelentkezik. Mivel minden jövőbeli beavatkozásunkkal egy tudatos, gazdaságilag innovatív társadalom felé szeretnénk elmozdulni, ezért a versenyképes erdélyi magyar hu- mánerőforrás megteremtése horizontális célt érdemel a Mikó Imre Terven belül.

113

Pagina 115

5. A TERV CÉLRENDSZERE

Értéke/elmozdulás Javasolt indikátorok iránya A felsőfokú végzettségűek Erdélyben maradásának és itteni Növekvő érték munkavállalásának az aránya a külföldre távozókéhoz képest A munkaképes korú erdélyi magyar népesség (ki)vándorlási Javuló érték mérlegének az alakulása Az erdélyi magyar kezdeményezésre létrejött munkaerő-piaci együttműködések, képzések és képzésfejlesztések aránya az Növekvő érték összes romániai és magyarországi kezdeményezéshez képest

5.4.2. VONZÓ ERDÉLYI MAGYAR ÜZLETI KÖRNYEZET KIALAKÍTÁSA

A Mikó Imre Terv végrehajtása által az erdélyi magyar gazdaság egész Erdély és Románia egyik kiemelkedő gazdasági motorja lehet. Ennek érdekében a Terv min- den egyes beavatkozásával törekedni kell arra, hogy vonzó üzleti, pénzügyi és gaz- dasági környezet alakuljon ki. Vagyis olyan környezet, amelyben sikeresen egy- másra találnak a nemzeti és nemzetközi gazdasági szereplők, ahol könnyen lehet hitelhez jutni és építkezni. Mivel minden jövőbeli beavatkozásunkkal versenyképes gazdasági környezet felé szeretnénk elmozdulni, az üzleti környezet kialakítása horizontális célként szerepel a Mikó Imre Tervben.

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya Az erdélyi magyar kezdeményezésre létrejött pénzügyi szol- gáltatások és vállalkozásfejlesztési célú gazdasági infra- struktúra-fejlesztési projektek (például inkubátorházak, Növekvő érték K+F start-up együttműködések) aránya az összes romániai és magyarországi kezdeményezéshez képest

5.5. A CÉLRENDSZER KÜLSŐ KOHERENCIÁJA

5.5.1. KOHERENCIA AZ EU TERVDOKUMENTUMAIVAL

A Mikó Imre Terv az EU fejlesztési alapelveit és értékrendjét magáénak vallja, és maga is hozzá kíván járulni az Európai Unió egyes fejlesztési célkitűzésének az el- éréséhez.

114