Ediția 2013

Pagina 116

5.5. A célrendszer külső koherenciája

EU2020

A Mikó Imre Terv az erdélyi magyar tulajdonban lévő vállalkozások és a magyar- lakta térségek gazdasági, illetve pénzügyi infrastruktúrájának a fejlesztésével, to- vábbá versenyképességének a fokozásával közvetlenül támogatja az EU2020 több célját: elsősorban a foglalkoztatás ösztönzését és a K+F célkitűzéseket, ugyanakkor hozzájárul az EU éghajlat-változási/energiaügyi, valamint szegénységcsökkentési célkitűzéseinek az eléréséhez is. A Terv vállalkozási és befektetésösztönzési fejlesz- tései a teljes romániai és magyarországi gazdaság fontos katalizátorai lehetnek, ezáltal a dokumentum az EU2020-célokhoz európai dimenzióban is közelebb tud vinni bennünket. A Mikó Imre Terv átfogó és stratégiai céljai az EU2020-ban szereplő hét kiemelt kezdeményezés közül közvetlenül hozzájárulnak az „iparpolitika a globalizáció ko- rában”, az „innovatív unió”, a „mozgásban az ifjúság”, az „új készségek és munka-

helyek” programokhoz, ugyanakkor közvetetten támogatják az „európai digitális menetrend”, az „erőforrás-hatékony Európa”, valamint a „szegénység elleni európai platform” kiemelt programokat is.

Magyarország–Románia Európai Területi Együttműködési Operatív Prog- ram E kétoldalú program (ETE Program) célkitűzései a határ menti megyékre irányul- nak; így a Partium és a Bánság esetében a program magában foglalja a Mikó Imre Terv által megcélzott földrajzi egységek egy részét. A célkitűzések tekintetében a Mikó Imre Terv közvetlenül hozzájárul az ETE Program több céljának a megvalósításához is, éspedig: „a gazdasági kapcsolatok erősítése a határ menti térségben a meglévő komparatív előnyökre épülő fenntart- ható gazdaságfejlesztés érdekében”, „a társadalmi és kulturális összetartozás erő- sítése az egyének és közösségek szintjén”, valamint „a határ menti térségen belül jelentkező közös lehetőségekre vonatkozó információáramlás javítása” célokéhoz. Emellett a Mikó Imre Terv további célkitűzések elérését is támogatja közvetetten: „a

közlekedési infrastruktúra fejlesztése a határ menti térség jobb megközelíthetősége érdekében”, „a közös természeti erőforrások hatékony kihasználása” és „a termé- szeti értékek védelme a határ menti térségben”.

A Délkelet-európai Transznacionális Program A Mikó Imre Terv valamennyi célja – de különösen az összmagyar gazdasági és nemzeti kapcsolatok megerősítésére irányuló, valamint a versenyképes, illetve meg- újuló erdélyi magyar gazdaságot szorgalmazó stratégiai célja – a kohézió, a stabili- tás és a versenyképesség erősítését szolgáló transznacionális együttműködés foko- zásával, az integráció növelésével, valamint a fenntartható fejlődés biztosításával támogatja a Délkelet-európai Transznacionális Program fő célkitűzését. A Mikó Imre Terv nagymértékben támogathatja a Délkelet-európai Transznacionális Prog- ram azon törekvésének a megvalósítását, hogy Délkelet-Európa az európai innová- ció fontos helyszínévé alakuljon.

115

Pagina 117

5. A TERV CÉLRENDSZERE

Az „Európai Területi Társulások” (EGTC) alakításának a kezdeményezése Az EGTC (European Grouping for Territorial Cooperation) az Európai Bizottság 2006. évi kezdeményezése, amely két vagy több tagállam szereplőinek (például ön- kormányzatok és kormányzat) önkéntes alapon szerveződő, intézményesült, jogi személyiséggel rendelkező együttműködését feltételezi. Az EGTC-k az elkövetkező programozási időszakok során kiemelt szerepet kaphatnak az uniós határ menti, illetve transznacionális programok megvalósításában, valamint a Mikó Imre Terv végrehajtásában.

5.5.2. MIKÓ IMRE TERV: ÖTLETEK A ROMÁNIAI ÉS A MAGYARORSZÁGI

2014–2020 KÖZÖTTI UNIÓS FEJLESZTÉSEKHEZ

A 2014–2020 közötti európai uniós fejlesztési programciklus Külön ki kell emelni, hogy a Mikó Imre Terv és az uniós kezdeményezések közöt- ti koherencia vélhetően még fontosabb szerephez fog jutni a jövő tervezési folyama- taiban:

• • a Mikó Imre Terv egyik fontos küldetése lehet, hogy konkrét tartalmi kiegészí-

téseket nyújtson a következő, a 2014–2020 közötti, romániai és magyarországi uniós finanszírozású fejlesztési ciklus terveihez – mind az ágazati és a regioná- lis operatív programok, mind pedig a két ország határ menti operatív program- jainak a kialakításában;

• • a Mikó Imre Terv érvanyagot szolgáltathat az erdélyi magyarság és a két ország

közös érdekérvényesítéséhez is, azon tárgyalások, illetve egyeztetések során, amelyek az EU eljövendő fejlesztéspolitikáját formálják.

5.5.3. KOHERENCIA A ROMÁN GAZDASÁGFEJLESZTÉSI

TERVDOKUMENTUMOKKAL

A Mikó Imre Terv épít Románia gazdaságfejlesztési célkitűzéseire, és a sajátos erdélyi magyar gazdasági célokat az előbbiekhez kapcsolódó összefüggésrendszer- ben fogalmazza meg; így a román fejlesztési tervekkel való összhang elsődleges fontosságú a sikeres megvalósulás szempontjából. A Terv kezdeményezőinek feltett szándéka, hogy azt partnerségben történő meg- valósításra felajánlják a román kormánynak, annak reményében, hogy a Mikó Imre Terv elemei szervesen beépüljenek a Romániát érintő fejlesztési dokumentumokba, különös hangsúllyal a 2014–2020 közötti programozási időszakra. Ebben a tekin- tetben a Mikó Imre Terv felfogható úgy is, mint a romániai magyar nemzeti közös- ség gazdaságfejlesztési szempontrendszerének felajánlása közös megvalósításra. A Terv egyaránt kívánja szolgálni Románia és azon belül a magyarlakta térségek gazdasági fejlődését.

116

Pagina 118

5.5. A célrendszer külső koherenciája

Románia európai uniós finanszírozású nemzeti fejlesztési terve – Planul Naţional de Dezvoltare (PND) A Mikó Imre Terv figyelembe veszi, és segíteni kívánja a Román Nemzeti Fejlesz- tési Terv megvalósulását, illetve ajánlásokat szeretne megfogalmazni a következő programozási időszak tervezéséhez. A PND több operatív programjának (OP) – ame- lyek közül kiemelendő a Regionális Operatív Program (POR), a Szállítás Operatív Program (POST) és a Humánerőforrás Operatív Program (POS DRU) – sikeressége az erdélyi magyar nemzeti közösségnek is elemi érdeke.

Románia európai uniós finanszírozású vidékfejlesztési tervdokumentuma – Planul Naţional de Dezvoltare Rurală (PNDR) Figyelembe véve, hogy az erdélyi magyar közösség jelentős része az agrár-, az élelmiszer- és az erdőgazdálkodási ágazatban tevékenykedik, továbbá a tényt, hogy ezek teremtik meg létük gazdasági alapjait, kiemelten fontos, hogy a vidékfejleszté- si politikák megfogalmazása és azok végrehajtása oly módon történjék, hogy ne hozza hátrányos helyzetbe őket. A falusi turizmus a PNDR-rel való összhangot ki- emelő további prioritásként kezelendő, hiszen a vidékfejlesztési keretek egy lehet- séges értelmezéséből adódó kitörési lehetőséget jelent.

Az erdélyi fejlesztési régiók gazdaságfejlesztési stratégiái Annak ellenére, hogy a Mikó Imre Terv által lefedett földrajzi területen található román statisztikai-fejlesztési régiók nem mindegyike rendelkezik különálló, a régiót érintő gazdaságfejlesztési tervvel – illetve ezek a tervek nem képezik a régiófejlesz- tés alapdokumentumait (egy országos regionális operatív program [POR] létezik) –, a Mikó Imre Tervnek törekednie kell az említett tervekkel való összhangra. Ez kü- lönösen fontos szempont, hiszen az európai példák alapján valószínűsíthető, hogy a 2014–2020 közötti programozási időszakban a régiófejlesztés már különböző, a szubszidiaritás elve alapján kidolgozott regionális fejlesztési tervek értelmében fog megvalósulni.

5.5.4. KOHERENCIA AZ ERDÉLYI TÉRSÉGEK ÉS TELEPÜLÉSEK

TERVDOKUMENTUMAIVAL

Figyelembe véve, hogy a Mikó Imre Terv megvalósításában központi szerep hárul mind szakmai, mind pedig finanszírozási szempontból az önkormányzati szférával történő együttműködésre, kiemelten fontos elem a különböző megyei vagy akár te- lepülési szinten megfogalmazott fejlesztési stratégiákkal való összhang. Meg kell jegyezni, hogy az önkormányzati szintű stratégiák mellett léteznek ma- gas szakmai színvonalon kidolgozott, egy-egy településre vagy térségre vonatkozó ágazati stratégiák is (például Hargita megye turizmusfejlesztési stratégiája). Ezek megvalósítása is új lendületbe jöhet a Mikó Imre Terv beindulásával. A Mikó Imre Terv azt is szolgálni kívánja, hogy az erdélyi magyarlakta vidékek települései, települési társulásai, valamint megyéi tudatosabban, integráltabban és hatékonyabban tervezzék, illetve valósítsák meg saját gazdaságfejlesztésüket.

117

Pagina 119

5. A TERV CÉLRENDSZERE

Ugyanakkor működjenek együtt egymással, igazodjanak a romániai és a magyaror- szági fejlesztésekhez, kiaknázva a bennük rejlő lehetőségeket.

Összefoglalásként az alábbi megyei és települési tervkapcsolatok javasolha- tók:

• • A Mikó Imre Terv törekedjen egyrészt arra, hogy tükrözze az erdélyi magyarok

által lakott települések és megyék gazdaságfejlesztési elképzeléseit. A tervezés- kor ezért tekintetbe kell venni ezeket az elképzeléseket.

• • Másrészt a Mikó Imre Terv közös gazdaságfejlesztési irányokat is kijelölhet e

települések és megyék számára. Továbbá a Terv hatására új lendületet kaphat- nak a megyei és települési szintű gazdaságfejlesztési, illetve tervezési-fejlesztési tevékenységek, újabb tervek születhetnek, a meglévők pedig megújulhatnak.

5.5.5. KOHERENCIA A MAGYARORSZÁGI TERVDOKUMENTUMOKKAL

Sikeres megvalósítása érdekében a Mikó Imre Terv számít a magyarországi kor- mányzati és vállalkozói aktivitásra. Ezért célrendszere figyelembe veszi a magyar- országi gazdaságfejlesztési tervdokumentumokat, illetve támaszkodik azokra.

Új Széchenyi Terv A 2010. évben megjelent Új Széchenyi Terv (ÚSZT) Magyarország közép- és hosz- szú távú gazdaságfejlesztési elképzeléseit és irányait foglalja magában. Az ÚSZT és a Mikó Imre Terv két egymást kölcsönösen erősítő tervdokumentum. Fontos meg- említeni, hogy amellett, hogy e két tervezési-fejlesztési kezdeményezés cél- és esz- közkészlete kölcsönösen erősíti egymást, igen hasonló gazdaságfejlesztési elveket követnek, és rokon műfaji jegyeket hordoznak. A hasonlóság nem véletlen, hiszen a Mikó Imre Terv számára mintául szolgált az ÚSZT kitörési pontokra és ágazatkö- zi integrációra építő gazdaságfejlesztési filozófiája. A két terv koherenciája kapcsán külön megemlíthető, hogy:

• • Az ÚSZT hét kitörési programot jelöl meg a magyar gazdaság számára (gyógyító

Magyarország, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, tudomány-innováció, foglalkoztatás, közlekedésfejlesztés). A programok célte- rülete Magyarország, azonban a terv nem hagyja figyelmen kívül a Kárpát-me- dencében élő határon túli magyar közösségekkel való együttműködésben rejlő gazdasági lehetőségeket sem: több program az együttműködés(ek) szorosabbra fonását irányozza elő, és ezáltal a Kárpát-medencei magyarság gazdasági po- tenciáljának jobb kihasználását.

• • Az ÚSZT vállalkozásfejlesztési programjában külön alfejezetként szerepel a

Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet Alprogram, amely a magyarországi és határon túli magyar vállalkozások hatékonyabb gazdasági kooperációját, illetve lehetőség szerinti integrációját irányozza elő.

• • Az ÚSZT operatív programjai közül több is támogatja a Mikó Imre Terv célkitű-

zéseit. Külön kiemelhető a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), melynek átdolgozását követően erdélyi szereplők részére is elérhetővé válnak a humánerőforrás-fejlesztési források (a jelenlegi romániai eljárások mintája-

118

Pagina 120

5.5. A célrendszer külső koherenciája

ként). A Környezeti és Energetikai Operatív Program (KEOP) fejlesztései pe- dig határ menti infrastruktúra-fejlesztéseket támogathatnak.

28. táblázat: Az ÚSZT és az EMIT kitörési pontjainak az illeszkedése

ÚSZT – kitörési pontok EMIT – kitörési pontok I. Gyógyító Magyarország 8. A turizmus és a kulturális ipar II. Megújuló Magyarország 7. Megújuló energia, vízipar- és zöldgazdaság-fejlesztés 1. Befektetésösztönzés, iparosítás és hálózati gazdaság- fejlesztés III. Hálózati gazdaságfejlesztés 9. Vállalkozás és üzleti környezet, valamint infrastruk- túra-fejlesztés 6. Az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése 3. Kreatív ipar, K+F és innováció IV. Tudásgazdaság 11. Fejlesztési és szakmai együttműködések V. Otthonteremtés

2. Az építőipar- és a közlekedésfejlesztés VII. Tranzitgazdaság 10. Az emberierőforrás-fejlesztés és a foglalkoztatás- ösztönzés VI. Munkagazdaság 4. Autonóm helyi gazdaságfejlesztés 5. Az erdő- és a vadgazdálkodás fejlesztése 6. Az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése

Wekerle Terv A magyar kormánynak a Kárpát-medencei gazdasági térségre vonatkozó gazda- ságfejlesztési elképzeléseit – az Új Széchenyi Terv Kárpát-medencei Térség Gazda- ságfejlesztési Övezet Alprogramjában megfogalmazott magas szintű célkitűzések alapján – a jelenleg munkában levő Wekerle Terv fogja részletesebben bemutatni. A Wekerle Terv tartalmazza majd az anyaország Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési stratégiájának azon elemeit is, amelyekhez a határon túli magyar közösségek saját gazdaságfejlesztési törekvései kapcsolódni tudnak. Az anyaország és a határon túli magyar közösségek egymást erősítő gazdaságfejlesztési stratégiáinak az összehan- golása tehát, a tervezés szintjén, a Wekerle Terv és a határon túli magyar közössé- gek gazdaságfejlesztési stratégiai terveinek az összehangolását jelenti. Az erdélyi magyarság esetében ez a Wekerle Terv és a Mikó Imre Terv összehangolását jelen-

ti, ezért a Mikó Imre Terv, előrehaladottságának köszönhetően, más, határon túli magyar közösségek számára is mintául szolgálhat.

Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020 A magyar kormány jelenleg egyeztetés alatt álló és elfogadásra váró Nemzeti Vi- dékfejlesztési Stratégiája a Kárpát-medencei térségre is kitekint, támogatja a hatá- ron túli magyarsággal való vidékfejlesztési együttműködéseket. Az egyik területi programja e téma köré szerveződik: „a Kárpát-medencei vidékfejlesztési együtt- működések programja”. Az említett program fontos partner lehet a Mikó Imre Terv megvalósításában.

119

Pagina 121

5. A TERV CÉLRENDSZERE

Országos Területfejlesztési Koncepció A Magyar Országgyűlés a 2005. évi 97. sz. határozatával jóváhagyott és felülvizs- gált Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) átfogó, illetve középtávú céljai el- sődlegesen Magyarország számára határoznak meg területi célokat, ugyanakkor egyes elemei tartalmaznak a Mikó Imre Terv megvalósulása szempontjából releváns és fontos területfejlesztési célokat is:

• • A területi integrálódás Európába (átfogó cél) az ország európai térbe történő

integrációjának elmélyítése érdekében szükséges tennivalókat fogalmazza meg, különös tekintettel a Kárpát-medencére. E cél a határon túli magyarlakta tér- ségekre irányuló fejlesztési programokat is szorgalmaz (például a Székelyföldi Operatív Program).

• • A határon átnyúló térségi együttműködés erősítése (területi cél) a határ

menti helyzet kihasználását szorgalmazza, amely e jelenlegi perifériák megúju- lási erőforrása lehet.

• • Az OTK szintén támogatja a magyarországi nemzetiségek által magas arány-

ban lakott vidékies térségek sajátos erőforrásainak gazdaságfejlesztési hasz- nosítását. Ez a magyarországi románság vidékies településterületére is kiterje- dő célkitűzés az érintett térségek gazdaságfejlesztésének egyik fontos tényező- jeként kezeli a román kisebbség és az anyaország (Románia) közötti gazdasági kapcsolatokat, a hálózatosodást, ösztönözve egyúttal a térségbe irányuló romá- niai kormányzati és vállalkozói befektetéseket. A Mikó Imre Terv több program- ja is e mintául szolgáló célkitűzés tükörakciójának tekinthető.

A határ menti magyar megyék és régiók gazdaságfejlesztési tervei Magyarország Romániával határos megyéi rendelkeznek területfejlesztési kon- cepciókkal, illetve átfogó vagy speciális gazdaságfejlesztési tervekkel, amelyek ha- táron túli dimenzióit a Mikó Imre Terv szintén támogatja. Ez az összhang már ön- magában is az anyaországi fejlesztési kapcsolatok erősödését jelenti, így a Mikó Imre Terv megvalósulását is támogatja. A megyei és regionális tervek mellett a térség eurorégiói is rendelkeznek fejlesz- tési tervekkel, amelyeknek a céljai és a Mikó Imre Terv célkitűzései szintén kölcsö- nösen támogatják egymást. Az alábbi tervek relevánsak a Mikó Imre Terv szem- pontjából:

• • Csongrád megye területfejlesztési koncepciója
• • Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja; a me-

gye turisztikai koncepciója és programja

• • A Békés Megyei Önkormányzat Társadalmi-Gazdasági Programja (2007–2014);

a megye növekedésorientált gazdaságfejlesztési programja

• • Szabolcs-Szatmár-Bereg Innovációs Stratégiai Programja
• • A Duna–Körös–Maros–Tisza Regionális Együttműködés Fejlesztési Stratégiája
• • A Kárpátok Eurorégió Regionális Fejlesztési Stratégiája a 2007–2013 közötti

időszakra

• • Az Észak-alföldi Régió Stratégiai Programja a 2007–2013 közötti időszakra
• • A Dél-alföldi Régió Stratégiai Programja a 2007–2013 közötti időszakra

120

Pagina 122

5.5. A célrendszer külső koherenciája

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

A vitairat kialakítása során egy kiinduló helyzetértékelés megállapításaira építve javaslat született a fejlesztések eszközrendszerére is, amelyet 11 kitörési pontban foglaltunk össze. Az egyes pontok alatt pedig a lehetséges beavatkozási területeket mutattuk be. A szakértők ebben a fázisban arra törekedtek, hogy minél teljesebb körű, illetve minél részletesebb kép rajzolódjon ki a fejlesztési elképzelésekről. A vitairatban vá- zolt elképzelések ezért jelenleg a gazdaságfejlesztés teljes témakörét átfogják. A jövő év elejéig tartó tervezési lépések során alakulhat ki a beavatkozások azon konkrét listája, amely rövid távon (a 2014. évig) vállalható és megvaló- sítható, valamint hosszabb távon is reális elképzelés. Ehhez a rendelkezésre álló források pontos megismerése, illetve a vitában kiérlelt fejlesztési fóku- szok kijelölése szükséges.

A társadalmi-gazdasági szereplőkkel folytatott vita során érkező javaslatok alapján jelölhető majd ki a támogatandó és fejlesztendő tevékenységek köre, valamint azok fontossági sorrendje, továbbá ily módon fogalmazhatók meg a kiemelt fejlesztési programok és projektek. Az átfogó észrevételek mellett ezért a vita hozzászólásai egészen konkrét cselekvésekre is irányulhatnak.

121

Pagina 123

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

11. ábra: A Mikó Imre Terv kitörési pontjai

6.1. „ÖSSZEFOGÁSBAN AZ ERŐ: GAZDASÁGI CSODA”

BEFEKTETÉSÖSZTÖNZÉS, IPAROSÍTÁS ÉS HÁLÓZATI

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Befektetésösztönzés, iparosítás és hálózati gazdaságfejlesztés az erdélyi magyarság bevonásával

TERÜLET BEMUTATÁSA

A befektetésösztönzés, a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) fejlesztése, vala- mint a hálózati gazdaságfejlesztés hosszú távon a gazdaság motorját jelentő kkv- szektor fellendítésére irányul. Az iparosítás és a hálózatfejlesztés hosszú távon a kkv-k megerősödéséhez, ezáltal munkahelyteremtéshez, illetve regionális gazdasá- gi fellendüléshez vezet. A terület egyértelműen három részre osztható: befektetésösztönzési, valamint iparosítási és hálózati feladatokra. A hatékony iparosítási és befektetésösztönzési programok ráépülhetnek a hálózati gazdaságfejlesztési programra.

122