Ediția 2013

Pagina 124

6.1. „Összefogásban az erő: gazdasági csoda”

A romániai ipar 1989 utáni haldoklása, leépülése természetesen Erdélyt is érin- tette; sőt, az erdélyi ipari leépülés hatványozottabban mutatkozott meg, hiszen a 90-es években történő befektetések általában Bukarest körül csoportosultak, így nem adtak új lendületet az erdélyi iparnak. Az ipari fejlesztések egyértelmű munka- helyteremtő szerepe mellett fontos, hogy olyan ipari, kereskedelmi és vállalkozói in- tegrált beruházások, bővülések, illetve fejlesztések jöjjenek létre, amelyek nemcsak kiszolgáltatott, loan (bér) típusú munkákat jelentenek, hanem amelyekben a hu- mánerőforrás hozzáadott értéke jobban hasznosul. A másik irányba való előrelépést jelentheti a helyi vállalkozások meg szolgáltatók összefogása és együttműködése, il- letve a naprakész tájékoztatásuk a fejlesztési lehetőségekről, valamint forrásokról.

INDOKLÁS

A befektetésösztönzésnek és az erdélyi iparosításnak kiemelkedő szerepet jut a Mikó Imre Terv alapelképzelésében. A nemzetközi piaci környezet, az országos hely- zet, illetve Erdély regionális, a központtól való leszakadása dacára sincs kidolgozott felzárkóztató stratégia, amely érdemben abba az irányba tudná befolyásolni a fo- lyamatokat, hogy a potenciális külföldi befektetők számára az erdélyi magyar kkv-k jelentsék a lehetséges partnereket, a befektetési célpontokat. Ehhez mindenekelőtt az erdélyi magyar vállalkozási kataszternek kellene megszületnie, amely összegez- né az erdélyi magyar vállalkozásokat, iparágakra lebontva rendszerezné azokat, és interaktív módon, folyamatosan bővülne, frissülne. A befektetési célpontok és a partnerségek ennek alapján alakulhatnának ki, és ez jelenthetné azt a hálózati rendszert, amely optimalizálná az Erdélybe érkező befektetéseket.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • a munka értékének a megbecsülése Erdélyben (különösen az erdélyi magyarok

körében);

• • jelentős ipari múlt és hagyományok;
• • jelentős humánerőforrás-potenciál;
• • magyar nyelvű humán, műszaki, természettudományi, informatikai képzés;
• • potenciális agyvisszaszívás (brain-gain): a kitelepült szakemberek hazatérésé-

nek a lehetősége;

• • a helyismeret, a magyarországi kapcsolatok és a magyarországi tapasztalatok

egyszerűbb felhasználása;

• • a kettős identitás előnyeinek gazdasági szempontból történő kihasználása – a

nemzetközi regionális képviseleteket egyszerűbb Erdélyből megszervezni, hi- szen a román és a magyar nyelv automatikus ismerete kétszeres piacismeretet generál;

• • kiaknázatlan lehetőségek, piaci rések.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • az ipari tevékenység visszaszorulása az elmúlt 20 évben;
• • csökkent létszámú, tapasztalt műszaki szakembergárda az ipari beruházások

fejlesztésére;

• • a vállalkozói és a vállalati kultúra hiányosságai, a befektetők iránti bizalmat-

lanság;

123

Pagina 125

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • a vállalkozók korlátjai – az idegennyelv-ismeret hiánya, a technikai eszközök

limitált használata;

• • agyelszívás (brain-drain): a szakemberek eltávoztak, Magyarország és Nyugat-

Európa felszívta a jó szakembereket; ugyanakkor Bukarestnek is egyre jelentő- sebb az elszívó hatása;

• • a jelentős, régiók közti különbségek, a régiók (Erdélyt is beleértve) központtól

való leszakadása;

• • a szűk látókörű, kishitű, másoláson alapuló gazdasági fejlesztések;
• • a korrupció természetességének az elfogadása;
• • a regionális, interdiszciplináris együttműködés hiánya.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Erdélyi vállalati kataszter létrehozása

• • interaktív erdélyi vállalati kataszter létrehozása, amely folyamatosan bővülő,

interaktív rendszer, ami frissül és on-line formában is elérhető;

• • a kereskedelmi és egyéb ágazati kamarák közötti kapcsolatok támogatása, erő-

sítése;

• • a vállalatok hatékony kommunikációjának és értékesítésösztönzésének az elő-

segítése. 2. Az európai uniós és a romániai pályázatok, valamint a magyarországi erőforrások hatékony kihasználása

• • az Erdélyi Magyar Stratégiai Fejlesztési és Monitoring Központ létrehozá-

sa együttműködésben az önkormányzatokkal és vállalkozói szervezetekkel: – felhasználni, illetve a gyakorlatban alkalmazni a magyarországi és a nemzet- közi pályázati tapasztalatokat, – a jó gyakorlatok, valamint a tapasztalatok feldolgozásának a támogatása;

• • a pályázati alapok fontosságának a megértetése a magyar nyelvű közigazgatás-

sal, valamint az engedélyeztetési folyamatok hatékonyabbá tétele – tudatformá- lás, képzés, stratégiai és fejlesztési szakértői támogatás;

• • képzések tartása, a forrásfelhasználásra irányuló eszközök szűrése és megvá-

logatása, információk nyújtása, a vállalkozások segítése, hogy az igazán elérhe- tő forrásfelhasználásra koncentráljanak – forrásfigyelés és célzott pályázati képzés, tájékoztatás a különböző vállalkozói, önkormányzati, valamint civil pá- lyázói célcsoportok számára;

• • segítségnyújtás a projektek lebonyolítása érdekében a hitelek és a garanciák

nyújtásának a megkönnyítésével; pénz bevonása a piaci alapokból az európai uniós források mellé – forrásszervezés, mikrohitel-támogatás, önrésztámogatás;

• • magyar és külföldi tervezői, fejlesztői, pályázati és kutatói ösztöndíjak támoga-

tása. 3. Az Erdély–Magyarország – Befektetési, Projektfejlesztési és Garanciaalap (EMBPGA) létrehozása

• • olyan befektetési alap létrehozása, amelynek keretében magyarországi állami

és magánforrásokat, illetve egyéb nemzetközi forrásokat és erdélyi vállalkozók forrásait lehet befektetni kiemelt fontosságú, illetve erős fejlesztési hatású er- délyi projektekbe;

124

Pagina 126

6.1. „Összefogásban az erő: gazdasági csoda”

• • az alap garanciarészlegének célja, hogy a különböző konstrukciók révén ser-

kentse az erdélyi cégek pénzügyi működését, banki hatékonyságát, és elősegít- se a piaci forrásokhoz való hozzáférésüket;

• • az alap projektfejlesztési része a fejlesztési, pályázati és beruházási célokat

szolgálja, valamint további projektek előkészítését, fejlesztését, s megvalósítá- sát, illetve társfinanszírozását. 4. Erdélyi hálózati gazdaságfejlesztési alprogram

• • az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Hivatal (EVFH) létrehozása;
• • a helyi-térségi beszállítói együttműködések és a kkv-k közötti gazdasági együtt-

működések támogatása;

• • az üzleti hálózatosodás fejlesztése (beszállítói, klaszter-, kamarai és vállalati

együttműködés); – egy-egy domináns ágazatra (például mezőgazdaság, turizmus, kézműipar) épülő helyi-térségi klaszterszervezés (szervezés, szervezetfejlesztés, képzés és marketing); – a gazdasági klaszterek támogatása (szervezés, marketing, valamint gazda- ságfejlesztési beruházás);

• • a szakmai együttműködések, fórumok és a vásárokon való részvétel támogatá-

sa;

• • az erdélyi vállalkozások anyaországi vagy egyéb külföldi beruházásösztönzése

(szervezés, marketing, eszközbeszerzés és szervezetfejlesztés). 5. Az erdélyi és a magyarországi vállalkozások (top 500) erdélyi piacbővülé- sének támogatása és az erdélyi vállalkozások külföldi piacbővülésének a tá- mogatása – piaci és kereskedelmi integráció

• • a kkv-szektor munkahelyteremtő beruházásainak az ösztönzése a fenntartha-

tóság szem előtt tartásával (például profil- és telephelybővítés, a hozzáadott ér- ték növelése, piackeresés, bővítés);

• • azoknak az erdélyi vállalkozásoknak a segítése, amelyek képesek betörni a ma-

gyarországi, illetve a külföldi piacokra;

• • a kereskedelmi integráció támogatása: az erdélyi termékek elhelyezése a ma-

gyarországi és a külföldi üzletláncokban, a „székely termék” – „erdélyi termék” árukínálat népszerűsítésének kiszélesítése;

• • a határon átnyúló klaszterek kialakítása, illetve maga a klaszteresedés;
• • általános ismeretek terjesztése az erdélyi piaci lehetőségekről a magyarországi

vállalkozások számára. 6. A vállalkozások és az oktatási intézmények közötti kapcsolat – vállalko- zói cserék, gyakornoki és diákösztöndíjak

• • az erdélyi magyar vállalkozások és az oktatási intézmények közötti kapcsolat

létrehozása, élénkítése, illetve szorosabbra fűzése;

• • magyar vállalkozói ösztöndíj-, csere- és gyakornokprogramok erdélyi diákok-

nak, valamint az oktatási intézmények munkatársainak;

• • az állásbörzék rendszeresítése és támogatása;
• • az erdélyi vállalkozások szakmai frissítése, erősítése a fiatal szakemberek haté-

kony beépülésének a támogatásával;

• • az innovációs együttműködések támogatása a képzési intézmények és a vállal-

kozások között.

125

Pagina 127

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

A beavatkozási területek Erdély egész térségére vonatkoznak. Természetesen minden célterületen az erősségeknek megfelelő fókuszú beavatkozási kombinációt kell alkalmazni. (Például a határ menti területeken a kereskedelmi integráció na- gyobb szerepet kaphat, míg a befektetési alapok, vagy a garanciaalap egész Erdély területén tud tevékenykedni, ha néhány regionális iroda lefedi ezeket a területeket.)

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya Az erdélyi vállalatok forrásfelhasználásának a növekedése Növekvő érték a romániai átlaghoz viszonyítva A befektetési alap kihelyezett befektetéseinek az összege Növekvő érték A vállalkozások számára kiadott garanciatermékek száma Növekvő érték A gyakornokprogramok keretében részt vevők száma Növekvő érték Az erdélyi–magyarországi kereskedelmi csereügyletek szá- Növekvő érték mának és értékének a növekedése Átfogó erdélyi vállalati kataszterek létrehozása és a tagok Létrejön

számának növekedése

6.2. „INFRASTRUKTÚRA, AMI ÖSSZEKÖT” – ÉPÍTŐIPAR- ÉS

KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS

Erdélyi karakterű és a hálózatosodást elősegítő, valamint szolgáló fejleszté- sek az építőiparban, a közlekedésben és a közösségi infrastruktúrában

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Erdély építőipari, építészeti hagyományait az épített örökség értékei, valamint az évszázados hagyományok hűen tükrözik. A térség az építkezésekhez szükséges alapanyagok többségében gazdag. A fa mint tradicionális építőanyag nagy mennyi- ségben rendelkezésre áll, főként a székelyföldi területeken. Az alapanyagok elérhe- tőségén kívül az is lényeges, hogy Erdélyben mindenütt jelentősek az építészeti hagyományok, illetve ezek felélesztése és ápolása nagymértékben hozzájárulna a jelenleg rossz állapotú épített környezet javulásához. A közúti és a vasúti hálózat gerincét a Trianon előtt kiépült útvonalak alkotják, ebből adódóan Erdély határ menti területeinek az összeköttetése jobb, és kisebb befektetésekkel tovább javítható Magyarország irányában. Az akkori követelmé- nyek szerint megépült hálózat a mai igényeknek azonban már nem felel meg, a közúti és a vasúti infrastruktúra-hálózat kapacitása, minősége nem megfelelő, a

hálózatsűrűség alacsony, s emiatt a fő hálózati elemek nemzetközi színvonalú re- konstrukciója, illetve továbbfejlesztése elkerülhetetlen.

126

Pagina 128

6.2. „Infrastruktúra, ami összeköt” – Építőipar- és közlekedésfejlesztés

INDOKLÁS

Erdély építőipari hagyományainak az újjáélesztését egyrészt az épített környezet minőségének az utóbbi évtizedekben tapasztalható romlása indokolja, másrészt pedig az, hogy helyben rendelkezésre áll az ágazat humánerőforrás-igényét kielégí- teni képes munkaerő. Az ágazat fellendítése mind a településképek, mind a foglal- koztatás terén látványos javulást eredményezhet. Szintén fontos lenne a meglévő épületállomány energiahatékonyságának javítása a magas energiaköltségek csök- kentése érdekében. (Ez a közösségi célú, a köz- és a magánépület-állományra egy- aránt vonatkozik.) Mindkét ország számára fontos és gazdaságilag-társadalmilag kedvező az ország- határon átnyúló közlekedési kapcsolatok kiépítése, illetve fejlesztése, hiszen ezek javíthatják a határátlépési lehetőségeket, jobb körülményeket teremtve egyúttal az egyre növekvő számú, akár az országok között ingázó lakosság számára is. A bel-

ső-erdélyi meg a székelyföldi megyék megközelíthetőségének a javítása az anyaor- szággal fenntartott szorosabb gazdasági kapcsolatok egyik alapvető feltétele.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • az építőipar számára fontos alapanyagok – a fa, a kő és a cement stb. – többsé-

ge helyben rendelkezésre áll;

• • képzett, tapasztalt munkaerő áll rendelkezésre az építőipar számára;
• • jelenleg három autópálya építése is folyik, bár az építkezés üteme messze elma-

rad a várakozásoktól; ugyanakkor folyamatos a meglévő főutak modernizálása is;

• • a vasutak területi elhelyezkedése és vonalvezetése javarészt magyar örökség,

így azok sokkal könnyebben tudnak Magyarország felé kapcsolódni, mint Ro- mánia különböző részeinek az irányába;

• • számos, az egykori határt átszelő vasútvonalat alacsony befektetéssel újra le-

hetne nyitni;

• • Erdélyben fejlett reptérhálózat létezik; Temesvár és Kolozsvár regionális jelen-

tőségűek: segítségükkel számos európai úti cél (desztináció) elérhető;

• • a határon átnyúló közösségi közlekedési rendszer kialakítása, elsősorban a

Debrecen–Nagyvárad konurbáció esetében;

• • a schengeni övezethez való csatlakozás után gyorsabb, illetve szabad határát-

lépések válnak lehetővé Magyarország és Románia között; a határ elválasztó szerepe jelentős mértékben csökkeni fog.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • az anyaország és Erdély közötti átjárhatóság szűk keresztmetszetű, hiányoz-

nak a nagy kapacitású és nagy sebességű autópályák, valamint vasútvonalak, hosszúak az elérési idők;

• • Románia és Magyarország között megszakadt a természetes és folytonos gazda-

sági tér, a határ két oldalán fekvő települések között a legtöbb esetben nincse- nek megfelelő átkelési lehetőségek;

• • Erdély közúti közlekedési hálózata mennyiségi és minőségi szempontból gyen-

ge;

• • a vasúthálózat műszaki színvonala nem kielégítő;

127

Pagina 129

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • a vasúti díjszabásban mind a mai napig alkalmazzák a határátlépési díjat, s így

az utazásnak ez a formája – főleg a helyi forgalomban – elveszíti a versenyké- pességét.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Az erdélyi építőipar fejlesztése

• • az építőipari alapanyagok kitermeléséhez és előállításához szükséges infra-

struktúra kiépítésének a támogatása (bányák és feldolgozóüzemek létesítése, illetve újranyitása; a hozzájuk vezető utak fejlesztése);

• • építőipari, tematikus és beszállítói klaszterek kialakítása anyaországi és erdélyi

vállalkozások részvételével;

• • szakemberek képzése, tudástranszfer, hagyományos és modern (energiahaté-

kony) építési megoldások megismerése, illetve ismeretének a megőrzése, a tu- dás átadása;

• • kölcsönös szakmai tanulmányutak szervezése, illetve keresztképzések az anya-

országban és Erdélyben;

• • az építőiparhoz kapcsolódó reklám- és marketingeszközök alkalmazása.

2. Erdélyi elérhetőség és közlekedési kapcsolatok fejlesztése

• • az erdélyi autópályák és gyorsforgalmi utak hálózatának a fejlesztése, valamint

a közös tervezési és előkészítési munkák beindítása a 2014–2020 közötti peri- ódusra (kiemelten az északi és a déli autópályákról van szó);

• • a határon átnyúló gyorsforgalmi úthálózat kiépítésének a támogatása;

– Debrecen regionális reptere megközelíthetőségének javítása a Partium felől

• • a regionális repülőtér-hálózat fejlesztése, valamint az Erdély különböző részei

és Magyarország közötti légihídrendszer megerősítése: a légi desztinációk (úti célok) számának a bővítése, illetve az úti cél felé tartó légi járatok támogatása; – a szentegyházi légikikötő fejlesztése; – az Erdélyi Nagysebességű Vasúthálózat (ENSV) fejlesztése, a vasúti fővonalak kapacitásának és sebességének a növelése, párhuzamosan az európai nagy- sebességű vasúthálózat fejlesztésével; – a vasúti mellékvonali kapcsolatok helyreállítása;

• • az erdélyi logisztikai központok és az ún. autohofok fejlesztése: a közös terve-

zési és előkészítési munkák beindítása a 2014–2020 közötti periódusra;

• • a határ menti tömegközlekedés újjászervezése: az árpolitika revíziója, a határ-

átlépési díj megszüntetése; – a határon átnyúló elővárosi tömegközlekedés megszervezése és fejlesztése;

• • a határ menti mezőgazdasági és erdei utak (a helyi igényeknek megfelelő, szi-

lárd burkolat nélküli) helyreállítása.

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

• • az építőipar fejlesztése elsősorban egész Erdélyben, különösképpen pedig a

Székelyföldön;

• • az infrastrukturális befektetések a Partium és a Bánság esetében teljesen ösz-

szeforrhatnak a magyarországi beruházásokkal; az ottani átjárhatóság növelé- se a belső területek alapvető érdeke is.

128

Pagina 130

6.3. „Az erdélyi magyarság a román gazdasági innováció főszerepében”

INDIKÁTOROK

Értéke/elmozdulás Javasolt indikátorok iránya Az építőiparban foglalkoztatottak számának növekedése az Növekvő különbség erdélyi megyékben meghaladja a romániai átlagot A határt átszelő utak és vasutak száma Növekvő érték A Budapest és Erdély közötti légi járatok száma (és növekvő Növekvő érték utasforgalom) A közúti és vasúti elérési idők Budapest és Székelyföld között Csökkenő érték

6.3. „AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG

A ROMÁN GAZDASÁGI INNOVÁCIÓ FŐSZEREPÉBEN” –

KREATÍV IPAR, K+F ÉS INNOVÁCIÓ

Magas hozzáadott értékű és kreatív ipari, innovációs és K+F fejlesztésekkel a megújulni képes erdélyi gazdaságért (K+F+I)

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Az innováció és a kutatás-fejlesztés a tudásalapú társadalom kialakításának a legfőbb eleme, amely mind közvetlenül, mind közvetetten hozzájárul a gazdasági és társadalmi jólét kialakításához, illetve fenntartásához. Az erdélyi magyarság célja az értelmiségi réteg képzése, Erdélyben tartása, tudásának hasznosítása egy ver- senyképes gazdasági-társadalmi modell kialakítása érdekében. A jelen stratégia a terület kiemelt prioritásként történő kezelését, illetve az euró- pai irányvonalak (például az EU 2020) szerinti finanszírozását szorgalmazza. A program az oktatás, a kutatásfejlesztés és az innovatív vállalkozások dimenzióira fekteti a hangsúlyt, különös figyelmet fordítva a felhasználható, adaptálható és al- kalmazható tudás, illetve a tudástranszfer elvére. A program célja a piacorientált tudást előtérbe helyezve az erdélyi magyar tudo- mányos életet és kutatást európai uniós szintre felzárkóztatni, a korábbi határon

átnyúló szakpolitikai és együttműködési kereteket megújítani, valamint az innovativitást ösztönözni a versenyképesség érdekében. Ennek megvalósítása cél- jából a beavatkozásokat elsősorban a magyar nyelvű felsőoktatási képzést biztosító városokban (Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Nagyváradon meg Székelyudvarhelyen) és vonzáskörzeteikben célszerű végrehajtani.

INDOKLÁS

A K+F ráfordításoknak az elmúlt években tapasztalt drasztikus csökkentése és a hanyatló gazdasági környezet erősen befolyásolta a kutatóintézetek és a vállalkozá- sok K+F+I tevékenységét. Az országos helyzet, illetve Erdély regionális, központtól való leszakadása ellenére sincs kidolgozott fejlesztési és felzárkóztató stratégia. Er-

129

Pagina 131

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

délyi szinten kezdetleges a tudástranszfer, illetve a technológiatranszfer intézmé- nye. Ennek ösztönzése elengedhetetlen a gazdasági és társadalmi fejlettség nemzet- közi szintre történő felzárkóztatásához.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • magas humánerőforrás-potenciál;
• • a felsőoktatásban részt vevők arányának növekedése;
• • magyar nyelvű humán, műszaki, természettudományi és informatikai képzések;
• • agyvisszaszívás (brain-gain): a kitelepült kutatók visszacsábítása;
• • külföldi ösztöndíj-lehetőségek;
• • K+F részleggel rendelkező multinacionális vállalatok betelepülése;
• • kiaknázatlan lehetőségek, piaci rés.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • Romániában a K+F+I terület alulfinanszírozott (a cél a GDP 1%-a, míg a Lissza-

boni szerződés 3%-ot irányoz elő);

• • Románia és így Erdély is lemarad a K+F+I területén; az EU-átlagtól messze el-

marad az innovációs teljesítmény;

• • agyelszívás (brain-drain): a tudás birtokosa más országba költözik;
• • a régiók közötti jelentős különbségek, a régióknak (beleértve Erdélyt is) a köz-

ponttól való leszakadása;

• • alacsony innovációs tevékenység az üzleti szférában;
• • alacsony a szabadalmi aktivitás, a tényleges szabadalmak alapján megvalósu-

ló valós termék- és prototípus-fejlesztés, valamint a szabadalomértékesítés;

• • a regionális, interdiszciplináris együttműködés hiánya.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Oktatás, képzés-fejlesztés

• • a reáltudományok népszerűsítése a továbbtanulók körében;
• • magyar nyelvű doktori és posztdoktori programok létrehozása és támogatása;
• • innovációmenedzsment-képzések;
• • külföldi és magyar kutatói ösztöndíjak, ösztöndíjszerződések, illetve az ilyen

programok támogatása; – Magyar Erdélyi Ösztöndíj program – az oktatói, szakmai és gyakornoki csereprogramok támogatása; – Magyar Erdélyi Oktatói, Képzési, Gyakornoki és Szakmai Csereprogram

• • a nemzetközi oktatási, fejlesztési és kutatási programokhoz történő csatlako-

zás;

• • az önrésznek és az el nem számolható költségeknek a biztosítása a nemzetközi

együttműködésekhez, projektekhez;

• • a magyarországi Neumann János-programhoz történő csatlakozás biztosítása.

2. Kiemelt erdélyi innovációs és K+F program

• • Erdélyi Magyar Innovációs, Beruházási és K+F Ügynökségek létrehozásának a

támogatása;

• • a piacorientált kutatásfejlesztés ösztönzése;
• • az egyetemek és a kutatóközpontok infrastruktúrájának a fejlesztése;

130