Ediția 2013

Pagina 132

6.3. „Az erdélyi magyarság a román gazdasági innováció főszerepében”

• • támogatási akciók és programok kidolgozása a kutatók itthon tartása céljából;
• • a tudományos és technológiai parkok létrehozásának támogatása az egyetemi

központok körül;

• • egyetemek, kutatóközpontok és vállalkozások közötti együttműködések kiala-

kítása;

• • az erdélyi intézményeknek a hazai, a magyarországi és a nemzetközi kutatóhá-

lózatokhoz történő csatlakozása;

• • nemzetközi, határon átnyúló K+F együttműködések;
• • a publikációk számának a növelése: a feltételek megteremtése és a szaklapok

támogatása révén (a nemzetközi szabványoknak való megfelelés ösztönzése). 3. Erdélyi innováció, adaptáció és tudásintenzív vállalkozástámogatás

• • a tudástranszfer, a technológiatranszfer és az adaptáció ösztönzése;
• • az oktatási intézmények (az egyetemek és a főiskolák stb.), a szolgáltatók meg

a vállalkozások K+F+I együttműködésének a támogatása;

• • az innovatív kis- és középvállalkozások támogatása;
• • a kockázati tőke bevonása az életképes innovatív megoldások piacra jutása ér-

dekében;

• • innovációs klaszterek és innovációs inkubátorházak létrehozása;
• • start-up (kezdő, alakuló) K+F+I és high-tech vállalkozások támogatása;
• • a szabadalmak megvalósításának, értékesítésének és európai bejegyzésének

támogatása.

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

A lehetséges beavatkozási területek fókuszát a magyar nyelvű felsőoktatási kép- zést biztosító városok és ezek vonzáskörzetei képezik (Kolozsvár, Marosvásárhely, Csíkszereda, Nagyvárad és Székelyudvarhely).

INDIKÁTOROK

Értéke/elmozdulás Javasolt indikátorok iránya Magyar nyelvű doktori és posztdoktori programok, valamint Növekvő érték az ilyen programokban részt vevő hallgatók száma A határon átnyúló kutatásfejlesztési együttműködések száma Növekvő érték A létrejött innovatív kis- és középvállalkozások száma Növekvő érték Az oktatási intézmények, vállalkozók és szolgáltatók között Növekvő érték létrejött K+F+I együttműködések száma

131

Pagina 133

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

6.4. „HELYBEN HELYIT” – AUTONÓM HELYI

GAZDASÁGFEJLESZTÉS

A magyarlakta térségek helyi gazdaságfejlesztése – térségi kereskedelmi, önkormányzati, szociális és gazdasági integráció

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Az elmúlt húsz év gazdasági-globalizációs folyamatai alapján bebizonyosodott: egyetlen gazdaság sem lehet sikeres, ha csupán a külföldi működő tőke beáramlá- sára, illetve az infrastruktúra fejlesztésére alapoz. Az Európában sikeresen műkö- dő országok példái rámutatnak arra, hogy valamely ország gazdasága annál ered- ményesebb, minél több támpilléren nyugszik – vagyis globális, illetve lokális pillé- ren egyaránt. Az életképes és jól működő gazdaságok fontos támpillérét képezik a helyi kis- és közepes termelők, vállalkozók, valamint szolgáltatók. Ők a helyi erő- forrásokra (a humánerőforrásra, a szellemi és az anyagi javakra, a termékekre stb.) és a helyi szereplők (az önkormányzatok, az önkormányzatok intézményei, a vállal- kozások, a szakmai szövetségek és szervezetek, a civil szervezetek, illetve a helyi polgárok) összefogására támaszkodva, továbbá térségi és helyi specifikus megoldá- sokat alkalmazva elsősorban a helyi meg a térségi gazdasági igényeket elégítik ki.

A helyi gazdaságfejlesztés elsődleges célja, hogy a helyi termelők meg szolgáltatók révén, valamint a helyi belső piacon történő értékesítés útján a helyi jövedelmek minél nagyobb hányadát az adott térségben tartsa. A helyi termékek és szolgálta- tások nem elhanyagolható elsődleges piacát jelentik az önkormányzatok, valamint az egyházak által fenntartott intézmények, az állami és a kormányzati szervezetek, valamint a kereskedelmi egységek, az ipari létesítmények és a vállalkozók. Ezzel szemben a másodlagosat a turisztikai és a bel-, valamint a külgazdasági értékesí- tés jelenti, ami további kiegészítő jövedelmeket generálhat a térség számára. A helyi gazdaságokban rejlő lehetőségek széles körű kiaknázása Erdély gazdasá- ga és a térség magyarságának a megmaradása szempontjából kiemelt jelentőségű. Következésképpen a helyi gazdasági fejlesztések elsődleges fókuszát a magyarok által tömbben lakott területek képezik: a Székelyföld, a Csángóföld és a Partium.

INDOKLÁS

A magyar és az erdélyi kulturális autonómiatörekvések soha nem lehetnek sike- resek a gazdasági autonómia, azaz a gazdasági önfenntartás, önellátás és öngon- doskodás megteremtése, illetve biztosítása nélkül. Ennek kiemelt elemei az élelmi- szer-önellátás; a szociális gondoskodás; az önkormányzati irányítás, fejlesztés és vagyongazdálkodás; az autonóm energiaellátás, valamint a kulturális közösségi és szeretetjavak biztosítása. A helyi gazdaságok fejlesztésére kiváló természetes bázis- ként szolgálnak a magyarok által tömbben lakott területek, valamint a város-vidék vonzáskörzetek (különösképpen a Székelyföld, a Partium stb.), mivel ezek területi- leg természetes gazdasági egységet alkotnak, ahol minden lehetőség adott a siker- hez: erőforrások, piac, elkötelezettség stb. A szórványtelepüléseken a magyarság megmaradásában a helyi gazdaságok fejlesztése hídfőszerepet tölthet be, azaz amit

132

Pagina 134

6.4. „Helyben helyit” – Autonóm helyi gazdaságfejlesztés

a tömbben megtermelnek, azt a szórványban is lehet értékesíteni. A helyi gazdasá- gok fejlesztése a romániai magyarság szempontjából kiemelt jelentőségű, mivel a sikeresen működő helyi gazdaságok révén egy-egy térségi-helyi közösség tagjai kö- zött nagymértékben erősödik a gazdasági-társadalmi együttműködési potenciál, valamint a kohézió, s ezáltal növekszik a térség foglalkoztatottsága, gazdasági ver- senyképessége, társadalmi-gazdasági kohéziója és megtartóképessége is.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • léteznek sikeres helyi termékeket jelző brandkezdeményezések (a Székelyföl-

dön: Góbé, Salvator);

• • számos jól értékesíthető és egyúttal hagyományos, helyi jellegű mezőgazdasági,

gasztronómiai meg kézműves termék létezik;

• • erős a helyi gazdasági szereplők közötti bizalom és együttműködési hajlandó-

ság;

• • nagy az igény és az elkötelezettség az anyaországi, valamint a helyi magyar ter-

mékek fogyasztása iránt;

• • kitűnő turisztikai lehetőségek kínálkoznak a helyi termékek értékesítésére;
• • nagyszámú a helyi termékek másodpiacát képező magyar, román és más ál-

lampolgárságú turista.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • a fejlődést hátráltató tőkehiány;
• • a helyi gazdaság szereplőinek a szervezetlensége, amely általánosan jellemző a

térségre (jelenleg kisebb/nagyobb gócpontok működnek csak együtt);

• • a magyar szereplők és szakemberek hiánya bizonyos kulcsszakmák, valamint

szolgáltatások terén (például könyvelés-könyvvizsgálat, fejlesztés, értékesítés);

• • a multinacionális kereskedőláncok további térnyerése;
• • a helyi vállalkozások fejlődését gátló jogszabályi körülmények és előírások;
• • a román közigazgatás előnytelen átalakítása.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. A helyi gazdaságot és annak működését támogató vállalkozások fejlesz- tése

• • a működő családi gazdaságok, vállalkozások tevékenységeinek és hagyomá-

nyainak a fenntartása, illetve fejlesztése: – a hozzáadott értéknek és/vagy a minőségnek a növelését biztosító beruházá- sok támogatása, – a termékszám bővítését és a hiánytermékek előállítását elősegítő beruházá- sok támogatása, – a kapcsolódó képzések és továbbképzések támogatása;

• • a jelenleg kiaknázatlan helyi termékeken – a localicumokon, vagyis az úgyne-

vezett erdélyikumokon és székelyikumokon –, illetve a helyi adottságokon meg szolgáltatásokon alapuló mikro-, kis- és középvállalkozások fejlesztése, továb- bá a civil szervezetek megalakulásának, fejlesztésének és működésének a tá- mogatása:

133

Pagina 135

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

– az induló vállalkozások segítése: a helyi termékek előállításához szükséges infrastruktúra-, valamint eszközberuházás támogatása, továbbá a vállalkozói ismeretek fejlesztése, – a helyi termékek piacképes előállításához szükséges eszközök és szolgáltatá- sok biztosítása, illetve korszerűsítése, – a helyi öngondoskodást és önellátást biztosító, hiánytermékeket előállító vál- lalkozások fejlesztése;

• • a helyi termékeket előállító vállalkozások tevékenységét támogató hiányszak-

mák, illetve szolgáltatók indulásának az elősegítése: – a szükséges képzés/továbbképzés támogatása, – az eszközbeszerzés és az infrastruktúra fejlesztése, – a helyi vállalkozói körbe történő integrálódás, valamint a beszállítás támoga- tása. 2. A helyi gazdaságmenedzsment és a helyi termékek értékesítésének az elősegítése – Helyi Gazdaságmenedzsment Szervezetek (HGMSZ) létrehozása, illetve fej- lesztése a helyi önkormányzati, civil és gazdasági szereplők együttműködése révén; – helyi szolgáltatói, vállalkozói, illetve termékkataszter felállítása és fejlesztése, – a helyi termékek szervezett értékesítésének a fejlesztése,

– fejlesztési tanácsadás, illetve a források felkutatása, – az urbánus és vidéki vállalkozások együttműködésének az elősegítése, – tájékoztatás, képzés és továbbképzés, – térségi, illetve helyi termékmárka- és védjegyképzés, – lakossági szemléletformálás és tájékoztatás, – a helyi termékeket bemutató események szervezése;

• • helyi alternatív pénzhelyettesítő eszközök és cserekörök fejlesztése (például

utalványok, kártyák, cserekörök, helyi pénzek stb.);

• • a helyi termékek egyéni értékesítési lehetőségeinek ösztönzése:

– papír alapú és/vagy elektronikus vállalkozói, illetve szolgáltatói katalógusok készítése és szétosztása, – az internetes értékesítési lehetőségek támogatása, – a helyi termékek keresztértékesítési lehetőségeinek a támogatása, – a háztól-házig értékesítés feltételeinek a fejlesztése;

• • a helyi termékek szervezett értékesítésének a fejlesztése – vagyis az értékesíté-

si hálózatok kiépítése: – a helyi termékeket előállító vállalkozókat tömörítő, illetve az értékesítést elő- segítő szervezet létrehozása, – papír alapú és/vagy elektronikus, valamely területre vagy termékcsoportra vonatkozó katalógusok készítése és szétosztása, – elektronikus értékesítési felületek létrehozása és fejlesztése, – egységes megjelenésű helyi értékesítési pontok – mozgópontok, standok, bol- tok stb. – és kiszállító hálózatok létrehozása, illetve fejlesztése, – a helyi termékláncok fejlesztése: termékkapcsolás, termékek és szolgáltatá- sok kapcsolása stb., – a nagyobb kereskedőláncokat megcélzó polcbeszállítói hálózatok fejlesztése,

134

Pagina 136

6.4. „Helyben helyit” – Autonóm helyi gazdaságfejlesztés

– a helyi beszállítói hálózatok és rendszerek fejlesztése (például éttermi, isko- lai, önkormányzati vagy egyéb intézményi hálózatok stb.). 3. Tündérkert – erdélyi helyi társadalmi felelősségvállalás és szociális gaz- daságfejlesztés3

• • Az Erdélyi Szociális Gazdasági Civil Alap (ESZGCA) felállítása, s az erdélyi ma-

gyar civil kezdeményezések, akciók, illetve programok támogatása ennek segít- ségével;

• • vállalkozói és társadalmi felelősségvállalási akciók támogatása, például:

– CSR – intézményi és vállalati társadalmi felelősségvállalási akciók támogatá- sa, – vállalati és intézményi szociális akciók, valamint programok támogatása az erdélyi Caritas és egyéb szociális, illetve segélyszervezetek bevonásával a kö- zösségek meg az egyének cselekvési hajlandóságát, valamint készségét javító eszközök révén;

• • szociális gazdaságfejlesztés és helyi önkéntes mozgalmak, illetve akciók támo-

gatása, például: – Erdélyi Közmunkaprogramok támogatása; – a Ghandi-típusú vállalati gazdasági együttműködések erősítése (az erdélyi termék, az erdélyi szolgáltatás és az erdélyi munkaerő előnyben részesítése); – bevásárlókörök és fogyasztói szövetkezetek támogatása; valamely társaság közösen intézi a beszerzését, közösségileg támogatott termékvásárlás – hosz- szabb távú elköteleződés egy adott szállító iránt; – a munkanélküliek átképzése a helyi vállalkozók segítségével; – közösségi vállalkozások létrehozása; – szociális földprogram; – az erdélyi roma népesség gazdasági integrálásának támogatása;

• • önkéntes alapon szervezett közösségfejlesztési és közösségi infrastruktúra-fej-

lesztési tevékenységek támogatása (képzés, szervezés, eszközbeszerzés és inf- rastruktúra-fejlesztés); – a helyi Szent István Közösségek kialakításának és a Tündérkert közösségi kertépítésnek a támogatása (Csaba testvér javaslata), – Roncsházprogram – düledező házak újjáépítése szociális és közmunkával, – kaláka, illetve „szedd magad” akciók ösztönzése és támogatása;

• • civil gazdaságfejlesztési tevékenységek és szerveződések ösztönzése.

4. Az önkormányzati fejlesztések támogatása és az önkormányzati források integrációja

• • EGTC térségi és gazdasági együttműködések támogatása (elsődlegesen a határ

menti régiókban);

• • önkormányzati gazdaságfejlesztés, vagyongazdálkodás és az önkormányzati

erőforrások fejlesztési célú integrációjának a támogatása a helyi vállalkozások meg a civilek bevonásával;

3 A Szent István Tervből átemelve (Böjte Csaba).

135

Pagina 137

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • a helyi önkormányzati szolgáltatások és a közszolgáltatások minőségének, va-

lamint hozzáférhetőségének a fejlesztése a helyi vállalkozások meg a civilek bevonásával: – a térségi településhálózati sajátosságokhoz igazodó közszolgáltatás-szervezé- si megoldások támogatása (például mozgó közszolgáltatások), – az alternatív közszolgáltatási megoldások támogatása (például tanyabusz jel- legű megoldások);

• • a helyi önkormányzatok által fenntartott intézmények és az alap-infrastruktú-

ra fejlesztése a helyi vállalkozások meg a civilek bevonásával;

• • a térségi és a települési identitás, illetve a marketing erősítése (szervezés, esz-

közbeszerzés és marketing), ennek keretében pedig a térségi és helyismeretet; a térségi, valamint a helyi értékek ismeretét; továbbá a térségi és helyi identi- tást szolgáló közösségszervezés (képzés, szervezés és eszközbeszerzés);

• • testvérvárosi és -települési önkormányzati örökbefogadási együttműködési ak-

ciók támogatása;

• • az önkormányzati fejlesztési és pályázati kapacitások minőségi fejlesztése, va-

lamint önrész- és hiteltámogatás biztosítása az önkormányzati célú gazdaság- fejlesztési projektekhez;

• • a települési és megyei önkormányzatok gazdaságfejlesztési funkcióinak a kiala-

kítását, illetve az erősítését szolgáló szakmai támogatás.

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY, A SZÉKELYFÖLD ÉS A

CSÁNGÓFÖLD

• • a helyi gazdasági fejlesztések elsődleges fókuszát a magyarok által tömbben

lakott területek képezik: a Székelyföld, a Csángóföld és a Partium;

• • Helyi Gazdaságmenedzsment Szervezetek (HGMSZ) létrehozása nagyobb ma-

gyar gazdasági potenciállal rendelkező térségekben.

TOVÁBBI KIEMELT TERÜLETI FÓKUSZOK

• • a helyi termékértékesítés a magyarok által tömbben és szórványban lakott te-

rületeken, valamint a határon túl is;

• • az önkormányzati fejlesztések támogatása valamennyi magyar önkormányzat-

tal bíró településen.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A helyi termékek száma Növekvő érték A helyi termékértékesítő helyek és megoldások száma Növekvő érték A helyi gazdaságmenedzsment szervezetek száma Növekvő érték A helyi termékmárkák száma Növekvő érték A helyi – elektronikus és papír alapú – termékkiad- Növekvő érték ványok száma

136

Pagina 138

6.5. „Karakteres erőforrásunk: az erdőrengeteg”

6.5. „KARAKTERES ERŐFORRÁSUNK: AZ ERDŐRENGETEG” –

AZ ERDŐ- ÉS A VADGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSE

Fenntartható erdőkiélés és faipari fejlesztések Erdélyben

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Az erdőtulajdon a Székelyföld (nem csak) rurális társadalmának a legjelentősebb és legstabilabb jövedelmi forrása. Ebben a vonatkozásban az erdővagyon kezelését ellátó erdőgondnoksági és környezetvédelmi, illetve a közös tulajdon működtetésé- re alakult egyesületek törvényi szabályozása adott, továbbá a tulajdonosi társulá- sok meg egyesületek már 10 éve viszonylag olajozottan működnek. Éppen ezért a jelen kitörési pont azokat a beavatkozási-cselekvési irányokat mutatja be, amelyek az erdőgazdálkodás fejlesztését elősegíteni, illetve e tevékenység közösségépítő sze- repét növelni hivatottak. Ennek keretében a magyarországi meg a romániai szervezetek részvételével töb- bek között tanácsadásra, képzésre, oktatásra, rendezvények és kampányok szerve- zésére, közös intézményi és projekt-együttműködésre kerülhet sor. Az együttműkö- dések résztvevői egyaránt lehetnek a gazdálkodó szervezetek, illetve a gazdaságfej-

lesztéssel és -tervezéssel foglalkozó intézmények, a szakmai szervezetek, valamint az erdőfelügyeleti szervek. Ezek az együttműködések segítik a magyarországi és az erdélyi magyar erdőgaz- dálkodási szereplők „know-how”-jának kölcsönös megismer(tet)ését, az erdélyi ma- gyar faipari és az erdő nem fás termékeit előállító vállalkozások piacra jutását, to- vábbá a magyarországi vállalatok befektetéseit az erdélyi, az anyaországi és a ro- mániai piacokon egyaránt. Ezen kívül az erdélyi magyar gazdasági szereplők ismertségét is növelik, illetve összehangolják a magyarországi, az erdélyi, valamint a romániai gazdaságfejlesztési elképzeléseket. Románia erdőterületeit vizsgálva az látható, hogy Erdélyben és ezen belül a Szé- kelyföldön található az ország erdőterületeinek közel egyharmada, legnagyobb arányban Hargita megyében. Ennek az erdővagyonnak egy része már visszakerült

a közbirtokosságok tulajdonába. Azonban ennek az óriási vagyonnak a kezelése komoly szaktudást is igényel, amellyel a székelyföldi erdőgazdák nagy része még nem rendelkezik. A tudományos grémiumnak felelőssége van ennek a szaktudás- nak a meghonosításában, hiszen ezáltal nemcsak az erdőink menekülnek meg az ésszerűtlen kitermeléstől, hanem a székely közösségek számára is megélhetőségi lehetőséget teremthetünk.

INDOKLÁS

Erdély és ezen belül Székelyföld legmeghatározóbb természeti eleme az erdő; de az erdő jelenti az itteni lakosság legnagyobb vagyonát is. A rendszerváltást követő években a székely közösségek visszakapták erdőik nagy részét, és nagyon erős köz- birtokosságok jöttek létre. A közbirtokosságok jelenleg Székelyföld legnagyobb vál- lalkozásai, amelyek megfelelő működtetésével a vidéki lakosság nagy százalékának lehetne munkát, illetve megélhetést biztosítani. Azonban a közbirtokosságok több- ségét az ésszerűtlen gazdálkodás jellemzi, s így kihasználatlanul marad az az óriá-

137

Pagina 139

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

si lehetőség, amelyet a közbirtokosságok léte és vagyona jelent a vidéki lakosság számára.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • összefüggő, úthálózattal ellátott, elérhető erdős területek;
• • összetartó, közösségben gondolkodó tulajdonosi kör;
• • az erdőtartási törvény által előírt üzemtervezésen alapuló magángazdálkodás

lehetőséget nyújt a fenntartható, és egyúttal gazdasági szemléletű, tervezhető erdőgazdálkodásra;

• • az erdei munka hagyományaira építő, továbbá megfelelő munkakultúrával és

eszközökkel rendelkező, az erdő közelségében élő lakosság;

• • a kézművességtől a korszerű faipari feldolgozóegységekig terjedő termelő-érté-

kesítő kapacitás, továbbá hagyományokra építő és képzett, szaktudással, meg- felelő munkakultúrával rendelkező faipari munkaerő;

• • az erdő nem fás termékeinek (gyümölcsök és gombák) szervezett begyűjtése,

szakszerű értékesítése, a helyi lakosság bevonásával (roma integrációs lehető- ségek);

• • együttműködés a többségi nemzethez tartozó tulajdonosokkal, az országos ma-

gánerdő-tulajdonosi egyesületek és a különféle szakmai szervezetek közbeikta- tásával (Magánerdő-tulajdonosok Országos Szövetsége, Magánerdő-gondnok- ságok Országos Egyesülete).

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • az Országos Erdőgazdálkodási Vállalat (Regia Naţională a Pădirulor ROMSILVA)

sok esetben nem lojális konkurenciát jelent, mind a magán erdőtulajdonosok, mind pedig a magán erdőgondnokságok számára, mivel nem a piacgazdaság elvei alapján működik, hiszen állami ellátmánya birtokában nem költségszem- léletű gazdálkodást folytat;

• • a román politika változásai: a különféle érdekek időnként kedvezőtlen rendel-

kezéseket eredményeznek, vagy elmarad a szabályozó, pozitív hozadékú rendel- kezések alkalmazása;

• • a többségében Székelyföldre jellemző közbirtokossági tulajdonosi viszony adó-

jogi szempontból hiányos definiálása – és ebből eredően a helyi szemléletű adó- hivatal szubjektív elbírálása miatti kiszolgáltatottság;

• • adóteher, emelkedő költségek, változó-fluktuáló piaci viszonyok;
• • a képzett vezetői elit hiánya, a hagyományos, de már nem eredményes vezetési

módszerek továbbélése (képzés hiányában);

• • a gazdasági szempontok aránytalan túlsúlya; a szociális, de leginkább az öko-

lógiai gondoskodás-gondolkodás, illetve a környezetgazdálkodás minimalizálá- sa;

• • a stratégiai gondolkodás és tervezés hiánya; illetve a minimalista, létfenntar-

tásszintű gondolkodás, ösztönszerű cselekvés;

• • ellenállás az innovatív kezdeményezésekkel és a változásokkal szemben.

138