Ediția 2013

Pagina 140

6.5. „Karakteres erőforrásunk: az erdőrengeteg”

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Az erdőgazdálkodás, a fafeldolgozás és a vadgazdálkodás fejlesztése

• • térinformatikai adatbázisra (GIS) épülő üzemtervezés és üzemgazdálkodás;
• • a helyi szakemberek által üzemtervezésre alapított cégek akkreditációs folya-

matának a támogatása; (Ez azért szükséges, mert az eddigi üzemtervezések során sok esetben szakmailag megalapozatlan, a régieket kritikátlanul másoló, a tulajdonosi érdekeket határozottan sértő tervek születtek.)

• • a piac áringadozásainak, a spekulációnak és a piaci dekonjunktúrának a nega-

tív hatásait kivédő vagy csökkentő értékesítési stratégia kidolgozása (értékesí- tési szövetkezetek és klaszterek létrehozásával);

• • a leromlott vagy a mezőgazdasági hasznosításból kivont területek azonosítása

abból a célból, hogy a tulajdonosok „energiaültetvényeket” létesíthessenek;

• • a szakmai, a technikai és a technológiai kihívásoknak megfelelő humánerőfor-

rás-képzés innovatív képzési módszerek felhasználásával;

• • szakmai rendezvények, erdőnapok és vetélkedők szervezésének a támogatása;
• • közös terület- és gazdaságfejlesztési felsőoktatási képzések;
• • a fejlesztési-tervezési társadalmi és civil részvétel támogatása.

2. A szociális alapú fenntartható, illetve tervszerű erdőgazdálkodási együtt- működések támogatása (szervezés, szervezetfejlesztés, gazdaságfejlesztési beruházás és eszközbeszerzés)

• • a tulajdonban levő erdő- és legelővagyonnal történő hatékony gazdálkodás tá-

mogatása, szem előtt tartva a gazdasági, az ökológiai, valamint a szociális sze- rep közötti összhangot;

• • az erdő nem fás termékeinek szervezett értékesítése a helyi lakosság (beleértve

a hagyományosan erre szakosodott roma lakosság) bevonásával, ily módon a roma integrációs programok támogatása;

• • a begyűjtött termékek nagybani értékesítése vagy magasabb feldolgozottságú

(hagyományos) termékek, akár saját márkanéven történő értékesítése a hazai és az európai piacokon;

• • a hagyományos technológiákat modern, hatékony eszközökkel támogató beru-

házások, illetve fejlesztések végrehajtása;

• • az erdei utak karbantartásának helyi vállalkozókkal és helyi munkaerővel tör-

ténő elvégeztetése – a tulajdonviszonyoktól függetlenül. 3. Az egységesebb és hatékonyabb munkaszervezést elősegítő közös erdő- gazdálkodási platform kidolgozása

• • a meglévő tulajdonosi struktúrák integrálása, a határterületeken vagy a szór-

ványban élő területtulajdonosok bevonásával;

• • a Magánerdő-tulajdonosok Konzultatív Testületének a létrehozása, esetleg a

Magánerdő-tulajdonosok Országos Szövetsége székelyföldi szekciójaként, az egységes érdekképviselet biztosítása céljából a döntéshozó testületek és az ál- lami szervek viszonylatában;

• • a polgármesteri hivatalokat, a közbirtokosságokat, az állami és a magánerdé-

szeteket, valamint az oktatási intézményeket összefogó és irányító szervezet létrehozása;

• • jogi, szakmai konzultáció biztosítása, esetleg önálló konzultációs testület létre-

hozása szakmai, jogi, gazdasági, pénzügyi, valamint adózási témákban.

139

Pagina 141

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

TERÜLETI FÓKUSZOK: A SZÉKELYFÖLD

• • a beavatkozás elsődleges területi fókuszai a legkiterjedtebb erdőségekkel ren-

delkező területek a Székelyföldön, ahol nagyjából összefüggő, magántulajdon- ban álló erdő- és legelőterületek találhatók;

• • a Székelyföldön léteznek hatékonyabban működő tulajdonosi társulások, ame-

lyek fogékonyabbak az innovatív változásokra; a jó példa elvén ezek a tulajdo- nosi társulások alkalmasabbak a mintaprogramok véghezvitelére.

TOVÁBBI KIEMELT TERÜLETI FÓKUSZOK

• • képzési és felnőttképzési programok, valamint rendezvények – a jelentősebb

magyar népességgel rendelkező városokra és vonzáskörzetükre javasolt fóku- szálni, elsősorban a Székelyföldön;

• • interetnikai programok hasonló tulajdonosi formával rendelkező, a többségi

nemzethez tartozó birtokosságokkal, valamint roma integráció – lehetséges eu- rópai uniós pályázati témákként.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A rendezett tulajdonviszonyok közepette gazdálkodó erdő- tulajdonosok és tulajdonosi társulások a magánerdő-terü- Növekvő érték lettel rendelkező tulajdonosok összességéhez arányítva A magánerdő-gondnokságok által kezelt területek aránya az összes magyar magán, önkormányzati vagy egyházi tu- Növekvő érték lajdonban levő erdőtulajdon arányában Az erdőtulajdon gazdasági eredményének relatív növekedé- se a hatékony gazdálkodás, a szakszerű erdőművelés és a Növekvő érték szövetkezeti alapú értékesítés nyomán

6.6. „ERDÉLY ÍZEI KÖZVETLENÜL A TERMELŐKTŐL” –

AZ AGRÁRIUM ÉS AZ ÉLELMISZERIPAR FEJLESZTÉSE

Az erdélyi agrár- és élelmiszeripari termelés színvonalának emelése a ma- gyar termelők és vállalkozók integrációja

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Erdély bizonyos térségeiben a mezőgazdasági termelés mindig is meghatározó szerepet játszott. Az agrárágazatnak az aránya a modern gazdasági viszonyok kö- zepette elszenvedett térvesztés ellenére – továbbra is jelentős a foglalkoztatottság vonatkozásában, főként a vidéki területeken. A térség népességmegtartó erejének a fokozása, valamint a vidéki térségek fejlesztési céljainak megvalósulása érdekében szükség van a régió ökológiai és ökonómiai adottságaira épülő, a komparatív elő- nyöket kihasználni tudó agrártevékenységek ösztönzésére.

140

Pagina 142

6.6. „Erdély ízei közvetlenül a termelőktől” – Az agrárium és az élelmiszeripar fejlesztése

A negatívumok ellenére, a közelmúltban több pozitív változásnak is tanúi lehet- tünk a székelyföldi élelmiszeripari termelésben és kiskereskedelemben: a fokozódó versenyben jelentősen bővült a termékkínálat, javult a minőség, megjelentek a he- lyi termelői, majd kereskedelmi márkák (Góbé termék, Székely termék). A termelők felismerték, hogy a házias jellegű, hagyományos termékek jelenthetik azt az egye- diséget, amelyre építhető a versenyelőny, és a kitörési pont akár a bio minősítés megszerzése is lehet. Sokan olyan házi jellegű terméket állítanak elő, amely tényle- gesen biotermék, de a kategóriába történő besoroláshoz szükséges engedélyt álta- lában nem szerezték meg, illetve nem történt meg a termőterületek megfelelő minő- sítése. A területi fókusz elsősorban a Partiumra és a Székelyföldre irányul; noha a két régió között jelentős különbségek mutatkoznak.

INDOKLÁS

Bár az agrárágazat bizonyos erdélyi területeken meghatározó jelentőségű, a meg- termelt alapanyagok további feldolgozásának hiányosságai miatt az ebből szárma- zó jövedelem viszonylag alacsony. Növelni kell a termelés hozzáadott értékét a termékspecializációval, a feldolgozottsági szint növelésével, valamint új, alternatív szegmensek feltárásával és hasznosításával. Ugyanakkor fontos lenne a gazdasági együttműködések és az integrációk erősítése az agrárgazdaságban, ami hozzájárul- na mind az agrárium piaci versenyképességének a növeléséhez, mind pedig az ag- rár kisvállalkozások életképességének a javításához. Ez kiemelkedően fontos lenne a családi gazdaságoknak nem csupán gazdasági egységként, hanem élettérként való fennmaradása érdekében is.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • a biotermeléshez alkalmas területek megléte, valamint a mezőgazdasági terüle-

tek alacsony általános szennyezettsége;

• • gazdag gyógynövény- és gombaállomány, a természetben fellelhető gyümölcsök

széles skálája;

• • a többfunkciós mezőgazdálkodás lehetősége;
• • gazdag biodiverzitás;
• • gazdag felhasználható vízkészlet;
• • a mezőgazdasági területekhez való érzelmi kötődés, a növénytermesztés és ál-

lattartás évszázados hagyományai;

• • a vidéki növénytermesztés és állattartás kapcsolata, összhangja;
• • a biotermékek iránti kereslet növekedése;
• • a helyi termékek iránti kereslet növekedése a helyi piacokon.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • szétaprózott, nem méretgazdaságos birtokszerkezet;
• • a mezőgazdasági társulások hiánya vagy csekély aránya nagymértékben csök-

kenti a versenyképességet;

• • gyenge tőkeellátottság és elavult gépesítés;
• • csekély hozzáadottérték-előállítási képesség; a mezőgazdasági termékek ala-

csony feldolgozottsági szintje, illetve ebből adódóan alacsony jövedelmezősége;

141

Pagina 143

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • az állattartási és a növénytermesztési kedv, illetve a szakma presztízse romló-

ban;

• • alacsony termelői felvásárlási árak;
• • a mezőgazdasági termékek hiányos értékesítési csatornái;
• • a biotermék-minősítés megszerzésének adminisztrációs akadályai;
• • a székelyföldi talaj jóval átlag alatti minősége (Kárpát-medencei viszonylatban);
• • a hegyvidéki területekre jellemző lényegesen rövidebb vegetációs időszak;
• • a helyi termékek iránti kereslet csökkenése a multinacionális szuper- és hiper-

marketek megjelenése következtében;

• • a hagyományos termelők által elszenvedett versenyhátrány az intenzív biotech-

nológia alkalmazásával előállított olcsóbb termékek következtében (a világ élel- miszertermelése terén);

• • a vegyszerek használatának folyamatos térnyerése a termesztésben.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Az agrártermelés fejlesztése

• • az Erdélyi Magyar Gazdabank (EMGB) létrehozása;
• • a versenyképes gazdálkodáshoz szükséges birtokméretek kialakításának az

elősegítése;

• • a Nemzeti Földhöz Jutási Program beindítása a kis és családi gazdaságok fel-

karolása érdekében;

• • a mezőgazdasági termelés feltételeinek a javítása, a családi gazdaságok és a

kisvállalatok támogatása a magasabb feldolgozottságú termékek előállítása ér- dekében;

• • a mezőgazdasági termékek és árucikkek piacra jutásának az elősegítése megfe-

lelő marketing segítségével;

• • az agrárgazdaság versenyképességének és hozzáadott értékének a növelése, va-

lamint az ehhez szükséges szakmai ismeretek (oktatás, képzés, valamint ta- nácsadás) és technológia megszerzésének támogatása;

• • a mezőgazdasági vállalkozások integrációjának elősegítése, az értékesítési szö-

vetkezetek létrejöttének szorgalmazása;

• • újszerű, egészségmegőrző növénytermesztési kultúrák ösztönzése, a biogazdál-

kodás feltételeinek megteremtése, erősítése és támogatása. 2. Az élelmiszer-kereskedelem fejlesztése

• • a mezőgazdasági termelés és az élelmiszer-kiskereskedelem vertikális integrá-

ciójának elősegítése; – a helyi élelmiszeripari termékek országos piaci részesedésének növelése, – a helyi élelmiszeripari termékek – elsősorban magyarországi – exportjának támogatása egységes márkanéven, – a turisztikai vendéglátók és a helyi termelők stratégiai szövetségének elősegí- tése.

• • A helyi márkák erősítése, olyan márkaimázs kiépítése, amelynek nemcsak a

helyi piacon van pozitív tartalma, hanem az országos és esetleg a nemzetközi piacokon is.

142

Pagina 144

6.7. „Zöld és kék Erdély” – Megújuló energia, vízipar- és zöldgazdaság-fejlesztés

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM ÉS A SZÉKELYFÖLD

A területi fókusz elsősorban a Partiumra és a Székelyföldre irányul, noha a két régió között jelentős különbségek tapasztalhatóak.

INDIKÁTOROK

Értéke/elmozdu- Javasolt indikátorok lás iránya A helyi mezőgazdasági termelés abszolút értéke és aránya a regioná- Növekvő érték lis GDP-n belül A helyi mezőgazdasági termelők termelékenysége Növekvő érték A helyi mezőgazdasági termékek régión kívüli exportjának az aránya Növekvő érték A biogazdálkodással foglalkozó termelők száma és aránya Növekvő érték A helyi termékek aránya a helyi élelmiszeripari kiskereskedelemben Növekvő érték

6.7. „ZÖLD ÉS KÉK ERDÉLY” – MEGÚJULÓ ENERGIA, VÍZIPAR-

ÉS ZÖLDGAZDASÁG-FEJLESZTÉS

A kiváló erdélyi megújuló energetikai lehetőségek és a vizek sokoldalú hasz- nosítása, illetve az energiamentő zöldgazdasági fejlesztések

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Az ember természetformáló képességének és a világméretű gazdasági rendszerek kialakulásának eredményeképpen a XXI. században a globális klímaváltozás hatá- sai a Föld minden egyes országát érintik. A változások egyre gyorsuló és egyre lát- ványosabb negatív hatásai miatt az elmúlt évtizedben a környezetvédelem és a kör- nyezetileg fenntartható gazdaság eszméje fokozatosan növekvő teret követelt magá- nak a nemzetközi politikai közbeszédben. Az európai politikai és közgondolkodás eljutott arra a szintre, hogy a környezetileg fenntartható gazdaságfejlesztést priori- tásként kezelje. Az egyes országok jelentős lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy csökkentsék a további energia- és erőforrás-pazarlást, illetve ezáltal környe- zetileg fenntarthatóbb gazdaságot hozzanak létre. A zöldgazdaság fejlesztése alap- vetően négy fő irányt foglal magában: a zöld energiát; az energiahatékonyság növe- lését; a zöldoktatást, a foglalkoztatást, illetve a szemléletformálást; valamint az elő-

zőek fejlődését támogató zöld K+F+I programokat. A hosszú távú környezeti fenn- tarthatóság eléréséhez az országok részéről alapos körültekintés szükséges a zöld- gazdaságot fejlesztő eszközök, valamint a rendelkezésre álló források hatékony ele- gyének alkalmazása érdekében. A megújuló energetikai fejlesztések vonatkozásában Erdély kiemelkedő adottsá- gokkal és lehetőségekkel rendelkezik – erdők, nagy esésű folyók, meleg vizű forrá- sok, déli fekvésű hegyoldalak, szél stb. –, amelyeknek a hatékony felhasználása jelentős mértékben hozzájárulhat az energetikai függetlenség eléréséhez, és ezáltal

143

Pagina 145

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

a környezetileg fenntarthatóbb gazdaság kialakításához. Jelenleg a szükséges fej- lesztéseket a szakmai tudás és a fejlesztési források hiánya hátráltatja.

INDOKLÁS

A szocializmus korában kialakult román és erdélyi gazdasági, illetve energiater- melési szerkezet alacsony környezeti hatékonyságú, ezért a következő generációk életlehetőségeinek a biztosítása érdekében mindenképpen szükséges a gazdaság, valamint az energiatermelés környezeti fenntarthatósági dimenzióinak a fejleszté- se. A hatékony előrelépés azonban csak évtizedek átgondolt és elkötelezett munká- jával érhető el, ezért feltétlenül szükséges lenne egy egész Erdélyre kiterjedő, alapos elemzéseken nyugvó, hosszú távú zöldgazdaság-fejlesztési stratégia, illetve az azt támogató programok kidolgozása. Ennek egyik kiindulópontjául szolgálhat a Mikó Imre Terv alábbi kitörési pontja, amely a zöldgazdaság-fejlesztés fő irányait és lehe- tőségeit mutatja be.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • magyar nyelvű természettudományi oktatás;
• • a zöldgazdaság fejlesztését támogató táj és környezeti potenciál egyedisége (fo-

lyók, hőforrások, erdők, hegyoldalak stb.);

• • energetikailag hasznosítható biomassza-termelés;
• • a vízkészlet hatékonyabb hasznosítási lehetősége;
• • a független vízellátás megteremtésének lehetősége;
• • az Európai Unióban, illetve világszinten egyre jelentősebb szerephez jut a zöld-

gazdaság-fejlesztés (több forrás, fejlődő jogszabályi környezet stb.);

• • a lakossági energiatakarékosság jelentős kiaknázatlan potenciált képvisel – a

zöld építőipar fejlesztési lehetőségei.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • a törvényi háttér hiányossága;
• • a településeknek és a nagyobb térségeknek nincs hosszú távú zöldgazdaság-

fejlesztési elképzelése, a jelenleg alkalmazott stratégiai tervek felületesek, uni- formizáló hatásúak;

• • a támogatások rendszere nehézkes, nem hozzáférhető; illetve az adott támoga-

tások nem kerülnek kifizetésre vagy késnek;

• • a megújuló energiahordozók mennyiségi felmérésének a hiánya Erdélyben, il-

letve regionális szinten; ennek hiányában gazdaságilag fenntarthatatlan beru- házások létesülnek;

• • az ipari, illetve kommunális vízminőség gyenge ellenőrzése;
• • a fejlesztésekhez szükséges szakmai tudás hiányosságai;
• • a lakossági környezettudatosság alacsony foka.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Az erdélyi autonóm, közösségi megújulóenergia-hasznosítás, az energia- ellátás és a zöldgazdaság fejlesztése

• • a zöldközlekedés:

– az energiakímélő gépjárműgyártás és -üzemeltetés feltételeinek a fejlesztése,

144

Pagina 146

6.7. „Zöld és kék Erdély” – Megújuló energia, vízipar- és zöldgazdaság-fejlesztés

– a közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése (P+R rendszerek, gáz- és hibrid üzemű buszok, rugalmas menetrendek stb.);

• • a világítás korszerűsítése:

– a kültéri világítás energiatakarékos korszerűsítése, – a kkv-k, a mezőgazdasági, a civil és az önkormányzati szervezetek világító- rendszereinek energiahatékony fejlesztése;

• • a megújuló energián alapuló autonóm, közösségi rendszerek fejlesztése az ener-

giafüggőség oldása céljából: – a megújuló energiaforrások előállítási és felhasználási lehetőségeinek a fel- térképezése, – nemzetközi tudástranszfer a megújuló energiaforrások felhasználásáról, – független, közösségi megújulóenergia-termelő létesítmények létrehozása, – egyéni használatú lakossági, lokális energia-, illetve hőtermelő egységek lét- rehozása (szélkerék, napelem, pellet, brikett stb.), – a megújuló energiákat használó közösségi távfűtőrendszerek létrehozásának, illetve fejlesztésének a támogatása, – az energiahálózati rendszerek fejlesztése;

• • az agrárenergetika fejlesztése:

– az energiatakarékos eszközök alkalmazásának támogatása, – a megújuló energiaforrások alkalmazásának elősegítése, – a melléktermékek és a hulladékok begyűjtése, illetve energetikai hasznosítá- sa (brikett, pellet stb.), – a helyi adottságokhoz illeszkedő energiaültetvények létrehozása, – a mezőgazdasági termékek előkészítése energetikai célú felhasználásra (nyersszesz, nyersolaj stb.);

• • a környezetipar, illetve a hulladékipar fejlesztése,

– a termékdíjrendszerek fejlesztése, – a környezetvédelmi ipar fejlesztése (hulladékbegyűjtő és -feldolgozó kapacitá- sok bővítése). 2. Energiahatékonyabb Erdélyt – az energiahatékonyság fejlesztése

• • energiahatékony építőipar:

– energiahatékony új épületek, – a meglévő épületállomány energetikai fejlesztése, illetve felújítása, – panelfelújítási program;

• • a közintézmények energiahatékony felújítása;
• • a távhőszolgáltatás hatékonyságának a fejlesztése;
• • zöld kkv-fejlesztések:

– a kereskedelmi és ipari épületek energiahatékony fejlesztése, – energiahatékony gyártási és szolgáltatási rendszerek fejlesztése. 3. Zöldoktatás, foglalkoztatás, szemléletformálás és K+F+I

• • zöldfoglalkoztatás:

– zöld közmunkaprogram, – a zöldberuházásokhoz kapcsolódó foglalkoztatás támogatása;

• • zöld szakképzési rendszerek:

– energetikai szaktanácsadói és mentori hálózat létrehozása, illetve fejlesztése,

145

Pagina 147

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

– rövid, közép- és hosszú távú képzési, továbbképzési, valamint csereprogra- mok;

• • környezettudatossági képzések és lakossági szemléletformálás:

– környezetvédelmi és -tudatossági kampányok a lakosság, az önkormányza- tok, illetve a vállalatok számára, – a környezetvédelem és -tudatosság oktatása a bölcsődétől az egyetemig, – zöld adatbázisok fejlesztése (a legújabb technológiai újítások, illetve a zöld- termelők és szolgáltatók katasztere stb.);

• • zöld K+F+I:

– a zöldgazdaságot támogató kutatás-fejlesztések elősegítése, – az innovatív, környezettudatos megoldások gyakorlati alkalmazásának a tá- mogatása, – bekapcsolódás a nemzetközi zöldgazdasági K+F+I programokba, – oktatási intézményi és vállalkozási együttműködések innovatív megoldások alkalmazására. 4. Az erdélyi vízipar fejlesztése

• • állapotfelmérés a forrásvidékeken: a gyógy- és termálvizek, illetve a nagyobb

hozamú édesvízforrások feltérképezése,

• • a borvizek, az ásványvizek, illetve a termál- és gyógyvizek hatékony kiaknázása

(például ásványvíz-palackozók létesítése, továbbá kapcsolódó kozmetikai és gyógyászati termékfejlesztés), illetve az előbbiek exportjának a támogatása,

• • a térségi és helyi közösségi vízellátás, valamint a közösségi fürdőhasznosítás

támogatása,

• • a vízi energia ki- és felhasználásának a fejlesztése,
• • az árterületek, illetve az időszakos elárasztásra alkalmas területek felmérése,
• • a vízminőség folyamatos monitoringja.

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

Az oktatás és szemléletformálás elsődleges területe a nagyobb városok.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A megújulóenergia-termelés aránya a teljes energiaterme- Növekvő érték léshez viszonyítva A zöldenergia-beszolgáltatás az országos energiaszolgálta- Növekvő érték tó hálózatba Az energiahatékony építészeti megoldások száma Növekvő érték A magas energiakategóriájú épületek száma Növekvő érték A környezettudatos oktatások és képzések száma Növekvő érték

146