Ediția 2013

Pagina 148

6.8. „Vendégváró Erdély: a magyarság úti célja” – a turizmus és a kulturális ipar fejlesztése

6.8. „VENDÉGVÁRÓ ERDÉLY: A MAGYARSÁG ÚTI CÉLJA” –

A TURIZMUS ÉS A KULTURÁLIS IPAR FEJLESZTÉSE

Erdély mint a magyarság egyik fő turisztikai színtere: turisztikai és kultu- rális ipari fejlesztések

A TERÜLET BEMUTATÁSA

A turizmus nemzetközi fejlődése az 1970-es évek óta, kisebb átmeneti megszakí- tásokkal, töretlen: egyre több ember utazik, egyre változatosabb motivációval és perspektívákkal. Románia és a romániai magyarság, Erdély és részeként a Székely- föld – a meglévő természeti és kulturális értékei, valamint lehetőségei ellenére – nem volt képes kilépni a nemzetközi piacra, illetőleg meghódítani a nemzetközi turisztikai küldő piacokat. Az európai uniós csatlakozás újabb fordulatot jelentett a romániai és az erdélyi turizmus fejlődése szempontjából, mivel gyarapodtak a rendelkezésre álló források, illetve a potenciális vendégközönség elérhetőbbé vált. A legnagyobb probléma az, hogy a beindult fejlesztések mindmáig nem álltak össze jól és sikeresen működő turisztikai rendszerré. Erdély fő turisztikai vonzerejét a történelmi (mű)emlékekben gazdag városok, a csodálatos és érintetlen tájak, a meglévő termál- és gyógyvízvagyon, a gazdag für-

dőkultúra (a számos településen fellelhető gyógyító fürdők, illetve mofetták), a cso- dálatos hegyszirtek, a fenyvesek, a legendák övezte hegyi tavak, a védett lápok, az egyedülálló székely kapuk, valamint az itt élő magyarság híres vendégszeretete je- lenti. Az erdélyi magyarság, illetve a székelység évszázadok óta sajátos és önálló kulturális, gazdasági, népművészeti, valamint építészeti kultúrát őriz, ápol, de rendkívül sajátos a gasztronómiai világa is. A gyógy- és a természeti, valamint a vallási meg a falusi turizmus fejlesztésének elsősorban a székelyföldi térséget; a kulturálisörökség-turizmus és az ifjúsági tu- rizmus, továbbá a fesztiválturizmus fejlesztésének pedig elsősorban a Partium, il- letve Belső-Erdély területét kell megcéloznia. Továbbá a TDM-fejlesztés olyan terü- leteken szükséges, ahol meghatározó arányú (min. 40%-nyi) magyar vállalkozás van jelen a turizmusban, és kellő számú vendég (min. 50 000 fő/év) érkezik. A kul-

turális ipar fejlesztése a nagy- és középvárosokba koncentrálódhat.

INDOKLÁS

Az erdélyi turizmus elmaradottsága, illetve fejletlensége részben a forráshiány- nak, valamint az ebből eredő, a szükséges turisztikai és egyéb alapinfrastruktúra- fejlesztések elmaradásának tulajdonítható. Ez a probléma részben megoldódott az

147

Pagina 149

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

európai uniós csatlakozással elérhetővé vált forrásoknak köszönhetően. A sikeres nemzetközi példák azonban arra is rámutatnak, hogy a jól működő turizmust és a kulturális ipart jobbára egyetlen, átfogó iparágnak kell tekinteni. Továbbá megszer- vezésében a helyi, valamint a térségi szereplőknek, a vállalkozóknak, az önkor- mányzatoknak és a civileknek össze kell fogniuk, illetve meg kell tenniük minden tőlük telhetőt (például TDM, branding, PR, térségi marketing, humánerőforrás-fej- lesztés, helyi termékek turisztikai értékesítésének a megszervezése stb.) annak ér- dekében, hogy a turisták és a látogatók, valamint a kulturális ipar kínálata iránt érdeklődők igényeit maradéktalanul kielégítsék. A 2008. és 2009. évi gazdasági válság az erdélyi turizmusban is éreztette a hatá- sát, de 2011-ben már ismét növekedésről beszélhetünk. A kereskedelmi szálláshe- lyeken 13,2 százalékkal nőtt a turisták száma a 2011. év első negyedében az előző

év azonos időszakához képest. (Pontosabban a szállodákban és egyéb elszállásolás- ra alkalmas vendéglátó egységben összesen 1 124 000 turistát regisztráltak az év első három hónapjában, ami 13,2%-os növekedést jelent.) A vendégéjszakák eseté- ben is 12%-os növekedést regisztráltak. A külföldi és a román turisták közötti arány változatlan, a turistáknak csaknem 80%-a román állampolgár, a külföldiek pedig mindössze 20%-ot tesznek ki. Az üzleti turizmuson kívül, a „külföldiek között” a magyar(országi) turisták részaránya jelentősnek mondható. A Mikó Imre Terv turisztikai és kulturális ipari beavatkozásai lehetőséget kínál- nak arra, hogy az egyes szereplők mind a szükséges szolgáltatások és az infra- struktúra fejlesztésének a tekintetében, mind pedig a szakmai összefogás terén ér- demi előrelépéseket érhessenek el.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • kiemelkedő természeti szépségű tájak és tájelemek,
• • gazdag kulturális és történelmi örökség, garantált élményígéret,
• • vendégszerető és vendégmarasztaló attitűd a látogatókkal és a turistákkal

szemben, viszonylag alacsony árak,

• • Magyarország kiemelt turistaküldő szerepe (20% körül) a román turizmusban,
• • az összmagyar turizmusban rejlő lehetőségek még intenzívebb kihasználása,

Erdély és részeként a Székelyföld mély beágyazottsága a magyar lélekbe,

• • a városok, a Székelyföld, a fürdők és a hegyvidéki üdülőhelyek turistafogadási

hagyományai,

• • az európai uniós források jelentős infrastruktúra-fejlesztési hatása a turizmus-

ban és az alap-infrastruktúrákban,

• • a belföldi turizmus hangsúlyos szerepe – potenciális hídszerep,
• • a kulturális erőforrások gazdagsága, jelentős nyomdaipari hagyományok.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • Erdély a turizmus tekintetében elmaradott hely mind a mai napig, és ez a hely-

zet mindaddig nem fog megváltozni, amíg olyasmit nem tud ajánlani, ami nem- hogy egy külföldinek, de legalább egy belföldinek elégséges lenne;

• • a szálláshelyek és a turisztikai infrastruktúra minősége nem mindenhol megfe-

lelő, a turisztikai egységek nagy része jelenleg is elhanyagolt állapotban talál- ható, nincs felújítva, sőt akár a csőd szélén áll;

148

Pagina 150

6.8. „Vendégváró Erdély: a magyarság úti célja” – a turizmus és a kulturális ipar fejlesztése

• • hiányzik a tudatos turisztikai desztinációmenedzsment és -fejlesztés;
• • a turizmusban foglalkoztatott humánerőforrás korszerűtlen képzettsége, elma-

radottsága;

• • a turisztikai célpontok többségének elérhetősége az infrastruktúra részleges hi-

ánya miatt nehézkes;

• • gyenge a desztinációknak a nemzetközi és magyar turizmuspiacon való megje-

lenítése;

• • Románia nemzetközi (nem magyar) turisztikai imázsa gyenge (nem ismerik, il-

letve nem keresik, rossz a megítélése);

• • a romániai helymarketing töredékes, nem egységes; továbbá a magyar és a szé-

kely kultúrában, illetve identitásban rejlő turisztikai lehetőségek jobbára ki- használatlanok;

• • a turisták tájékoztatásának/informálásának lehetőségei fejletlenek;
• • rövid turisztikai tartózkodási idő és erős szezonalitás a turistaérkezésekben

(május és június–szeptember hónapok közötti csúcs), a téli félév szinte kihasz- nálatlan;

• • a kulturális ipar fejletlensége.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. TDM-elvű szervezet- és márkafejlesztés, marketing és értékesítés-ösz- tönzés

• • erdélyi és székelyföldi többszintű TDM rendszer kialakítása, illetve továbbfej-

lesztése (helyi, térségi, valamint regionális szinten) – erdélyi és székelyföldi ma- gyar TDM-szervezet kialakítása – a Magyar TDM szövetséggel és a Magyar Tu- rizmus Zrt.-vel közösen;

• • Erdély és részeként székelyföldi résztérségi, illetve tematikus márka- meg kíná-

latfejlesztés: – térségi, illetve tematikus turisztikai marketing-együttműködések létrehozása, – minősítési/minőségellenőrzési programok, – célcsoport-, téma- és területspecifikus turisztikai programcsomagok, temati- kus utak kínálatának az összeállítása (kulturális és zarándokutak, valamint szakrális utak, továbbá lehetőségek gyógyulni vágyók számára stb.);

• • marketing, promóciós és értékesítésösztönzési program a magyar (Magyar Tu-

rizmus Zrt.) és román nemzeti marketing szervezettekkel közösen: – a turisztikai termékek összefogott piacra jutásának az elősegítése, IT- fejlesztések, – a nemzetközi turisztikai fesztiválokon történő régiós, illetve termékenkénti megjelenés, – termék-, illetve régiós kampányok lebonyolítása, – a közös kutatások és piackutatások támogatása, továbbá az eredmények megosztása; 2. Humánerőforrás-képzés és korszerű vendéglátási tudásfejlesztés a turiz- musban

• • képzési és továbbképzési, illetve szakmai és gyakornoki együttműködés a turiz-

mus terén, valamint csereprogramok kialakítása Magyarországgal, továbbá más nemzetközileg sikeres országokkal,

149

Pagina 151

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • továbbképzések, képzések, konferenciák és munkamegbeszélések szervezése,

illetve támogatása (TDM- és turisztikai informatikai képzések, modern vendég- látási ismeretek átadása, értékesítésösztönzés, vendégelégedettség-menedzs- ment, kommunikációs és panaszmenedzsment, helyi kulturális ismeretek és értékmenedzsment, valamint speciális képzések [például idegen- és túraveze- tői, illetve TDM-menedzserképzés]),

• • kkv-hálózatosodási, keresztértékesítési és értékláncalkotási gyakorlatok támo-

gatása (például klaszteresedés, beszállítói láncok és helyi termékintegráció),

• • nyelvi képzések (angol, német, magyar, román).

3. Erdélyi turisztikai márkatermék-4 és vonzerőfejlesztés

• • Gyógyító Erdély Program (Gyógyító Székelyföld Program)

– a kiemelt erdélyi gyógy- és termálvízvagyonra építve fürdő-, mofetta-, illetve fürdőhely-fejlesztési program (a Medve-tó, a Szent Anna-tó stb.), – Gyógyító termékek program (például borvíz és ásványvíz, gyógynövény, illetve gyógytea, só),

• • Mária által Jézushoz – Gyalogos és zarándokturizmus fejlesztése Erdélyben:

– a vallási és a zarándokturizmus fejlesztése, illetve támogatása – kiemelten a Mária-úté (Mariazell–Csíksomlyó), zarándokszállások, szolgáltatások, továb- bá zarándok- és vallásturisztikai programok, rendezvények és marketing tá- mogatása, – kegyhelyek, búcsújáróhelyek és egyházi értékek, emlékek, valamint tartal- mak fejlesztése,

• • Kincses és Legendákban Gazdag Erdély – a kulturális és az örökségturizmus

fejlesztése: – az erdélyi örökségértékek, a kulturális hagyományok, a múzeumok, az em- lék- és bemutatóhelyek integrált fejlesztése;

• • Ízes és Boldog Erdély – A gasztro- és a vidéki-falusi turizmus fejlesztése a helyi

termékfejlesztéssel összhangban: – a falusi és a vidéki turizmus kínálatának, valamint infrastruktúrájának a fejlesztése, – jellegzetes, egyedi, helyi turisztikailag integrálható termékfejlesztési program (például pálinkafélék, borvidékek) és a helyi kulináris értékek, valamint a kéz- műipari termékek (fafaragás, szőnyegszövés stb.) megjelenésének az elősegí- tése, – gasztronómiai termékmarketing és értékesítési láncok kialakítása;

• • Hallod-e? – Kiemelt és térségi, helyi erdélyi fesztiválok, rendezvények és prog-

ramok támogatása, fejlesztése: – kulturális rendezvények (például történelmi rendezvények), nemzeti fesztivá- lok (székely, csángó stb.), zenei fesztiválok, helyi termékfesztiválok (sajt, pá- linka, kenyér, bor stb.), tematikus fesztiválok (medve, juhász, kézműves stb.),

4 Turisztikai (márka)termék: egy nagyobb vagy több kisebb, de szervesen egybetartozó turiszti- kai attrakció/terület, amely köré a turisztikai szolgáltatók tömöríthetők, és a turisztikai piacon már hatékonyan meg lehet jelenni vele.

150

Pagina 152

6.8. „Vendégváró Erdély: a magyarság úti célja” – a turizmus és a kulturális ipar fejlesztése

– szakmai rendezvények és turisztikai kiállítások rendezése (hazai és nemzet- közi), – gasztronómiai fesztiválok szervezése;

• • Zöld Erdély – az erdélyi aktív és ökoturizmus fejlesztése:

– a természetbarát gyalogturizmus fejlesztése (például teljesítménytúra, geocaching, nordic walking, hegy- és sziklamászás stb.) – a turista és hegy- mászó úthálózatok fenntartása, illetve fejlesztése, – a természeti értékek látogathatóságának és bemutathatóságának, gyalogos és kerékpáros megközelíthetőségének, valamint esztétikus környezetének fej- lesztése (látogatóközpontok, kilátók, pihenőhelyek, esőbeállók stb.), – a Hargita és az erdélyi havasok síturisztikai kínálatának fejlesztése; – a kerékpáros turizmus és a kerékpáros úti célok fejlesztése (például túrake- rékpárút-infrastruktúra és -szolgáltató egységek, a hegyi és országúti kerék- pározás lehetőségei), – a vízi és a horgászturizmus fejlesztése (például a vadvízi evezés lehetőségei- nek hasznosítása, illetve eszközbeszerzés, az induló- és végpont-szolgáltató-

helyek fejlesztése, horgászboltok), – a lovasturizmus feltételeinek a fejlesztése (lovasútvonalak kijelölése és fej- lesztése), – a vadászturizmus feltételeinek a fejlesztése (vadászlesek fejlesztése, szolgál- tatóhelyek fejlesztése, vadászboltok), – az erdélyi kisvasutak turisztikai célú fejlesztése (például Komandó, Visó- völgy),

• • Ifjú Erdély – az ifjúsági és iskolai turizmushoz kapcsolódó fejlesztések:

– a gyermektáboroztatáshoz, az iskolai kirándulásokhoz, az erdei iskolákhoz és az ifjúsági rendezvényekhez kapcsolódó termék- és szolgáltatásfejlesztés, – magyarországi gyerekek osztálykirándulásainak, terepgyakorlatainak, tábo- roztatásának és üdülésének, illetve az ehhez kapcsolódó együttműködések- nek a támogatása; 4. Infrastruktúra- és szolgáltatásfejlesztés a turizmusban

• • kiemelt turisztikai vonzerőfejlesztés, magyar nemzeti értékekre alapuló turisz-

tikai tevékenységek támogatása (például szervezés, szervezetfejlesztés, terve- zés, képzés, marketing és eszközbeszerzés) – a turisztikai termékekhez kapcso- lódó speciális szolgáltatóegységek, illetve komplex szálláshelyek fejlesztése,

• • turisztikai kkv- és szolgáltatásfejlesztés, illetve megújítás (kis léptékű szolgál-

tatásfejlesztés és bővítés, illetve a turisztikai termékekhez kapcsolódó szolgál- tatások fejlesztése),

• • szálláshely-rekonstrukció, a turisztikai fogadóképesség és a turisztikai

szuprastruktúra fejlesztése – a tájidegen turisztikai szálláshelyek és építészeti megoldások kiváltása a tájképet kevéssé romboló megoldásokkal. 5. Az Erdélyi Kulturális és Örökségipar fejlesztése

• • a nyomdaipari fejlesztések támogatása,
• • a kreatív kulturális ipari fejlesztések támogatása (például Legendárium-típusú

fejlesztések),

• • erdélyi design és kapcsolódó tervezés, valamint a prototípus-készítés támoga-

tása,

151

Pagina 153

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • a kézművesipari fejlesztések támogatása,
• • az erdélyi magyar médiához, a zenéhez és a kulturális tartalomszolgáltatáshoz

kapcsolódó fejlesztések támogatása: a térségi és a helyi média- és információ- szolgáltatási tevékenységek támogatása,

• • kiemelt erdélyi kulturális fesztiválok, kiállítások, bemutatók, rendezvények, al-

kotótáborok és események támogatása,

• • kulturális, zenei és képzőművészeti alkotások, valamint kiadványok megjelené-

sének, elkészítésének, illetve exportjának a támogatása,

• • a Magyarországról érkező és Erdélyben eszközölt turisztikai és kulturális be-

fektetések ösztönzése (kötelező helyi – nem csak magyar – vállalkozói partner- ség),

• • Magyar Ingatlanmegmentési, Örökbefogadási és Hasznosítási Program – a ki-

emelt magyar nemzeti és helyi örökségértékek megőrzése, illetve fejlesztése [például örökségleltár készítése]),

• • a kreatív hasznosításra és alkotóképességre való nevelés támogatása,
• • a táji értékek és az épített örökség bemutatását célzó fejlesztések támogatása,

illetve kialakítása (szervezés, marketing, eszközbeszerzés és műemlékmegőr- zés).

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

• • a gyógy- és természeti, a vallási, valamint a falusi turizmus fejlesztése elsősor-

ban a székelyföldi térségben;

• • a kulturálisörökség-turizmus, valamint az ifjúsági, illetve a fesztiválturizmus

fejlesztése elsősorban a Partium, Belső-Erdély, illetve a Bánság területén;

• • TDM-fejlesztés olyan területeken, ahol meghatározó arányú (min. 40%-nyi)

magyar vállalkozás van jelen a turizmusban és kellő számú vendég (min. 50 000 fő/év) érkezik.

TOVÁBBI KIEMELT TERÜLETI FÓKUSZOK

A kulturális ipar fejlesztése a nagy- és középvárosokban.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A vendégszám Növekvő érték A vendégéjszakák száma Növekvő érték A turisztikai termékláncok száma Növekvő érték A turisztikai szolgáltatások száma Növekvő érték Az egy vendégre jutó költés mértéke Növekvő érték A turisztikai rendezvények száma Növekvő érték A helyi (turisztikai) termékértékesítő pontok száma Növekvő érték

152

Pagina 154

6.9. „Versenyképes erdélyi üzleti környezetet!”

6.9. „VERSENYKÉPES ERDÉLYI ÜZLETI KÖRNYEZETET!” –

A VÁLLALKOZÁS ÉS AZ ÜZLETI KÖRNYEZET, VALAMINT

AZ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

A magyar vállalkozások üzleti és pénzügyi hátterének a fejlesztése, a ma- gyar üzleti szolgáltatások és gazdasági infrastruktúrák kiépítése

A TERÜLET BEMUTATÁSA

A globalizáció hatására formálódó, átalakuló gazdaságokban az egyik legmar- kánsabb folyamat a lokalizáció felerősödése. A vállalkozásfejlesztés és a regionális gazdaságfejlesztés lényege, hogy a régióban jelen levő iparágak versenyelőnyeit kell tartósan megerősítenie, részben a háttérfeltételek fejlesztésével, mivel munkahelyet és így foglalkoztatást csak a versenyszféra tud létrehozni. Mindegyik globális iparágban erőteljes a verseny. A vállalatok csak akkor tudnak versenyelőnyt szerezni és azt megtartani, ha készen állnak stratégiájukat, vállalati szervezetüket az állandóan változó körülményekhez igazítani. Az üzleti környezet elemei határozzák meg a lokális versenyelőnyök forrásait. Szükséges, de nem elégséges a helyi termelési tényezők mennyisége, fontosabb azok minősége, illetve specializáltsága; továbbá, döntő a helyi rivalizálás és a befek- tetéseket ösztönző környezet, az igényes helyi vásárlók és a versenyképes helyi

beszállítók, valamint az elszigetelt iparágak helyett a klaszterek jelenléte. A gazdasági infrastruktúra az eladók és a vevők közötti kapcsolatokat biztosító létesítmények összességét jelenti. A műszaki infrastruktúra (a közlekedési hálózat, a hírközlési rendszer, a postai és a csomagküldő szolgáltatások, a fizetési átutalá- sok, az egészségügyi rendszer, a lakásállomány és a kulturális intézmények stb.), a közigazgatási infrastruktúra (a központi jogszabályok, a helyi rendeletek, valamint az intézmények hatékonysága), az informatikai infrastruktúra (az informatikai há- lózatok kiépültsége, az adat- és információtovábbítás gyorsasága és megbízhatósá- ga, az adatbázisok elérhetősége [Internet]), a tudományos és technológiai infrast- ruktúra [a tudományos, technikai és üzleti-piaci ismeretek révén az egyetemeken, az állami kutatóintézetben, valamint a magán üzleti kutatási egységekben, az adat- gyűjtő-statisztikai ügynökségekben, illetve a gazdasági kamaráknál felhalmozódott

tudás stb.]), együttesen képezik a szükséges hátteret a gazdasági sikerekhez.

INDOKLÁS

Romániában a 2010. évi adatok tükrében az üzleti környezetet a megkérdezett vállalatok több mint 75%-a a vállalatok fejlődésére nézve gátoló hatásúnak ítélte meg. Az üzleti lehetőségek között az első helyen található az eladások növelése a helyi piacokon 68%-kal, ezt követi az új termékek kifejlesztése (51%), az új piacok felku- tatása (47%), az üzleti partnerségek (34%), az új technológiák alkalmazása (27%), a finanszírozás megszerzése (17%), valamint az export növelése (10%). A vállalkozók megítélése szerint a jelen időszakban a nehézségeket az üzletvitel- ben többek között az alábbiak jelentik: a belső kereslet csökkenése (66%), a túlzott

153

Pagina 155

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

adóterhek (54%), a bürokrácia (47%), az infláció (36%), a korrupció (36%), a hitel- felvétel nehézsége (30%), az adósságtörlesztések késése (26%), a bérköltségek nö- vekedése (20%), az alkalmazási és a továbbképzési nehézségek (20%), az importter- mékek (18%), illetve a tanácsadás és képzés hiánya (4%). A globális versenyben fontos minden olyan költségcsökkentő lehetőség, amely lokális szinten tud csak megvalósulni: a tranzakciós költségek csökkentése a helyi stratégiai szövetségek, az üzleti hálózatok és a klaszterek révén, továbbá a dönté- sekhez kapcsolódó szellemi-stratégiai tevékenység területi koncentrálódása, vala- mint a folyamatos innováció és az alulról történő szerveződés.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • kihasználatlan a magas bizalmi index (klaszterlehetőségek) és a társadalmi

szerkezet;

• • alacsony verseny a magas hozzáadott értékű ágazatokban;
• • az innovációs kapacitás;
• • a munkaerő felkészültsége;
• • kedvező adottságok és lehetőségek a magasabb hozzáadott értékű termékek

előállítására, valamint értékesítésére.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • az alacsony életszínvonal;
• • a fejletlen közlekedési infrastruktúra és logisztika;
• • a korrupció és a bürokrácia;
• • a vállalkozói és vállalati kultúra hiányosságai;
• • az agyelszívás, a jól képzett munkaerő elvándorlása.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Erdélyi Kereskedőház és E-értékesítési Központ alapítása

• • az export ösztönzése a külföldi piacokon történő versenyképes, egységes fellé-

pés érdekében;

• • a multinacionális cégekhez való beszállítás növelése érdekében, a megfelelő

feltételek mellett kiemelt feladata lenne a megfelelő ajtók kinyitása, az üzleti le- hetőségek feltárása az érdekelt kkv-k számára, valamint a legmegfelelőbb stra- tégia kimunkálása a piacra lépés, a penetráció idejének lerövidítése érdekében (direkt export, indirekt export, partnerségek, vegyes vállalkozások létrehozása stb.), elsősorban az alábbi területeken: – a hagyományos export, a külkereskedelmi tanácsadás, a bizományosi, saját- számlás közreműködés, – a mezőgazdasági rendszerek és áruk, a faipari termékek és a járulékos szol- gáltatások, – a környezetvédelmi rendszerek exportja, – az informatikai export és az informatikai vállalkozások exportja, – a műszaki-tervezési szolgáltatások exportja (vízügyi, infrastrukturális, kör-

nyezetvédelmi és közlekedési rendszerek), – az építési-szerelési vállalkozások exportja, a projektmenedzsment;

154