Ediția 2013

Pagina 156

6.9. „Versenyképes erdélyi üzleti környezetet!”

• • a magyar nyelv üzleti és a marketingben történő használatának a promóciója

az etnikailag heterogénebb régiókban is (vállalkozói környezetben);

• • az üzleti kultúra fejlesztése, a magyarországi és uniós „legjobb gyakorlat”-fóru-

mok, valamint tanulmányutak támogatása a kkv-k számára;

• • szakmai és üzleti segítségnyújtás a vállalkozásoknak: könyvelés, számvitel,

adótanácsadás, vámügyintézés stb. 2. Inkubátorház létrehozása a klaszterbe lépő cégeknek

• • Közös marketing, K+F, információcsere, közös hitelgarancia stb.

3. Helyi (önkormányzati, önkormányzati társulás szintű) szakképző mikro- intézetek létrehozása

• • a helyi igények és piaci lehetőségek felmérése;
• • a szakképzésekhez kapcsolódó vállalkozások indításának az ösztönzése;
• • az induló vállalkozói (start-up) hitelek konstrukcióinak fejlesztése a helyi pénz-

intézeteken keresztül;

• • az induló kisvállalkozások működésének nyomon követése, illetve fennmaradá-

suk és további fejlődésük támogatása. 4. Erdélyi kereskedelmi és iparkamara létrehozása

• • Erdélyi Kereskedelmi és Iparkamara (EMKIK) létrehozása – együttműködésben

a magyar és román társszervekkel;

• • a kiaknázatlan együttműködési potenciálok felkutatása, gazdasági közösség-

fejlesztés, az erdélyi magyar kkv-k közötti kommunikáció megerősítése. 5. Az erdélyi fogyasztói tudatosság növelésére irányuló kampány kidolgozá- sa és kivitelezése

• • az erdélyi termékek és szolgáltatások iránti fogyasztói igények ösztönzése: a he-

lyi termékvásárlás fontosságának tudatosítása a helyi vásárlók körében;

• • az erdélyi fogyasztói öntudat erősítése és a magyar nyelv használatának ösz-

tönzése a piacon, valamint az ezzel kapcsolatos érzékenység, tudatosság, illetve proaktivitás elősegítése.

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

A lehetséges beavatkozási területek között nincs lényeges területi különbség.

TOVÁBBI KIEMELT TERÜLETI FÓKUSZOK

A rendezvényeket és a népszerűsítési kampányokat – a piac és a célcsoport mé- rete miatt – a jelentősebb magyar népességgel rendelkező városokra és vonzáskör- zetükre javasolt fókuszálni.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A klaszterekben részt vevő kkv-k száma Növekvő érték A támogatott kkv-k bevételének a változása Növekvő érték A támogatásban részesült vállalkozásokban közvetlenül Növekvő érték foglalkoztatottak száma

155

Pagina 157

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

6.10. „MINŐSÉGI ERDÉLYI MUNKAADÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ” –

HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS ÉS FOGLALKOZTATÁS-

ÖSZTÖNZÉS

A leendő és jelenlegi erdélyi munkavállalók felkészítése a munkaerő-piaci elvárásokra, valamint foglalkoztatásuk ösztönzése

A TERÜLET BEMUTATÁSA

Erdélyben – amint az egész országban és a környező államokban is – a piacgaz- daság viszonyai között két évtizede megoldatlan a munkaerő-kereslet és -kínálat összehangolása. Az oktatási-képzési rendszerek késve követik a munkaerőigények változásait, vagy egyáltalán nem tudnak megfelelni azoknak. Ennek következtében jelenlegi működésükkel nem képesek szolgálni a munkahelyteremtést, valamint az új munkahelyek létrehozását. A helyzet megváltoztatásához gyökeres átalakításra, három egyidejű – területi-tervezési, együttműködési és módszertani – modellváltás- ra van szükség:

• • a gazdaságfejlesztés és a képzésfejlesztés viszonylatában a jelenlegi késéssel

követő és egymástól elszigetelt lokális folyamatokat előretekintő, megelőző, jö- vőképközpontú, Kárpát-medencei szintű tervezéssel kell felváltani;

• • az egyes szervezetek közötti rendszertelen, spontán együttműködési formák

helyett közös jövőképre épülő, hálózatok és klaszterek közötti együttműködésre van szükség;

• • a szűken értelmezett, hagyományos oktatási-képzési formákat módszertanilag

a munkavégzésre, illetve a vállalkozásra ténylegesen felkészítő komplex, foglal- koztatás- és vállalkozás-központú munkaerő-fejlesztéssel kell felváltani. E három egyidejű paradigmaváltásra rövid távon – a korszerű munkaerő-piaci felnőttképzés eszközrendszerének az alkalmazásával – a munkaerőigénnyel megje- lenő új gazdasági húzóágazatokban van lehetőség. (Például a zöldgazdaság, az energiahatékony építőipar, a megújuló energetika, illetve az egészségipar.) A fenti rendszerhibáknak tulajdoníthatóan a tudásintenzív, képzett humánerő- forrást igénylő munkaerő-piaci szektorokban az utóbbi időben egyre gyakrabban merül fel az a probléma, hogy a külföldről érkező befektetők gyakran nem találnak megfelelően képzett helyi munkaerőt; továbbá a pályakezdő fiatalok hosszú ideig nem találnak itthon munkahelyet, és több évig vesztegelni kényszerülnek a kép- zettségüknek meg nem felelő munkakörben, adott esetben a kivándorlás, a karrier-

emigráció lehetőségét választva.

INDOKLÁS

Az a tény, hogy Románia és Magyarország is az Európai Unió teljes jogú tagja, párosulva a nemzeti összetartozással, a nyelvi és kulturális azonossággal, történel- mi lehetőséget kínál arra, hogy a régiók közötti együttműködés lehetőségeinek a kiaknázásával – a helyi, a nemzeti és az európai erőforrások összekapcsolásával – az erdélyi magyar nemzeti közösség a felnőttképzés fejlesztése érdekében is a leg- teljesebb mértékben kihasználja az európai újraegyesítési folyamat előnyeit.

156

Pagina 158

6.10. „Minőségi erdélyi munkaadó és munkavállaló”

Tekintettel az Erdélyben kialakult szellemi háttérre, valamint az anyaországi fel- nőttképzés két évtizedes fejlődésének tapasztalataira, megvalósítható a gazdaság- fejlesztéssel és környezetvédelemmel összehangolt, fenntartható erdélyi regionális felnőttképzési hálózat működtetése és továbbfejlesztése.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • viszonylag alacsony polarizáltság a felsőoktatási intézményekben, ami lehető-

séget nyújt a jó képességű hallgatók területi csoportosítására;

• • az oktatási rendszerben dolgozók magas szaktudása, dinamizmusa, fiatalsága

képes az új rendszerekhez könnyen alkalmazkodni;

• • az erdélyi magyarság képviselte nyelvi híd segíti az oktatásban részt vevő intéz-

mények közötti együttműködést (középiskolák, egyetemek és szakképzések);

• • magyar nyelvű doktori iskolák beindításának a lehetősége, ami teret enged a

képzések erősödésének;

• • a hagyományos, újraértékelt mesterségek és ezek oktatása;
• • a fiatal vállalkozók segítése;
• • a friss diplomások szakmai gyakorlatszerzésének a megszervezése;
• • szakmai „céhek” létrehozása;
• • a munkaerő-piaci kereslethez alkalmazkodó oktatás;
• • működő felnőttképzési hálózati együttműködés, az egységes felnőttképzési

programok megléte;

• • a piac pozitívan fogadja a cégorientált szakmai képzéseket.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • a minőségi követelmények standardizálásának a hiánya vagy elnéző kezelése

utat enged az alacsony képességű oktatók belépésének;

• • a magyar nyelvű publikációk leértékelése a minősítésekben; mivel ezek nem

kapnak nemzetközi értékelést, csökken a magyar nyelven történő publikálási hajlandóság – túlzott nemzetköziesedés;

• • a magyar nyelvű felsőoktatási intézmények közötti alacsony szintű kommuni-

káció;

• • az integrált Erdély-szintű oktatási stratégia hiánya;
• • a felsőoktatási intézmények közötti egyeztetések hiányában az egyes intézmé-

nyek csak a piacot figyelik, ennek következtében párhuzamosan hirdetnek meg hasonló szakokat;

• • a diák- és tanárcsereprogramokban való részvétel alacsony szintje;
• • a friss diplomások elhelyezkedési nehézségei a szakmai tapasztalatok hiánya

miatt;

• • a munkanélküliek átképzési nehézségei;
• • a szaktudás és tapasztalat nélküli oklevélhalmozás;
• • az egyes foglalkozások alacsony presztízse;
• • megfelelő piac hiányában a kis- és középvállalkozások tönkremennek, ezért az

alkalmazottakat elbocsátják.

157

Pagina 159

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Erdélyi gazdasági oktatás- és képzésfejlesztés

• • a tanár- és a diákcsereprogramok támogatása, a magyarországi és az Erdély-

ben tevékenykedő magyar vállalatok bevonása a gyakornoki programokba;

• • magyar gyakornoki és szakmai csereprogram;
• • sikeres felnőttképzési programok tudásátadása, megosztása és telepítése; az

erdélyi szervezetek részvétele a Kárpát-medencei szintű felnőttképzési együtt- működésben;

• • magyar nyelvi képzési programok támogatása (kiemelten a szórványban vagy a

vegyes házasságban élők, a romák és a fiatal románok számára);

• • képzések és továbbképzések szervezése, támogatása;
• • közoktatási iskolai, napközis és nevelési programok támogatása;
• • a felsőoktatási és továbbképzési stratégia kidolgozása, továbbá a programok és

az együttműködések támogatása;

• • a munkáltató konkrét igényei alapján kifejlesztett és lebonyolított képzés

– (Quick Start – gyors reagálású képzési modell), – oktatási intézmények és vállalkozások közötti együttműködések, amelyek célja a szakmai gyakorlat és a későbbi elhelyezkedés;

• • az Erdélyi Magyar Felsőoktatási és Továbbképzési Egyeztető Kerekasztal létre-

hozása. 2. Felnőttképzési tudáshálózat

• • az Erdélyi Magyar Felnőttképzési és Népfőiskolai Hálózat kialakítása;

– az Erdélyi Felnőttképzési Térségi Együttműködések kialakításának a támo- gatása – egységes szervezési és módszertani háttérrel rendelkező, regionális hálózatba tömörülő felnőttképzési szervezetek térségi együttműködése, – a tudatos, helyi termékeket vásárló réteg kinevelése;

• • a munkaerő-piaci kereslettel összhangban lévő életpályát segítő tanácsadó iro-

dák létrehozása;

• • a családbarát munkahelyek létrehozásának a támogatása;
• • a távmunka intézményének a kiépítése és elterjesztésének a fejlesztése.

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY ÉS A SZÉKELYFÖLD

A lehetséges beavatkozási területek között nincs lényeges területi különbség.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A friss diplomások alkalmazásának száma Növekvő érték A munkanélküliek alkalmazásának száma Növekvő érték A megvalósított fejlesztési programok és projektek száma Növekvő érték A képzésben résztvevők (a hallgatók) száma Növekvő érték Az elhelyezkedés, illetve a munkahelymegtartás aránya Növekvő érték

158

Pagina 160

6.11. „Szakmai és fejlesztési közösségek határok nélkül”

6.11. „SZAKMAI ÉS FEJLESZTÉSI KÖZÖSSÉGEK

HATÁROK NÉLKÜL” –

FEJLESZTÉSI ÉS SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

Nemzeti, fejlesztési és szakmai együttműködési programok

A TERÜLET BEMUTATÁSA

A jelen kitörési pont a gazdaság fejlesztését elősegítő úgynevezett puha beavat- kozásokat foglalja össze. Ennek keretében a romániai és magyarországi szervezetek részvételével többek között tanácsadásra, képzésre, oktatásra, rendezvények és kampányok szervezésére, közös intézményi és projekt-együttműködésre kerülhet sor. Az együttműködések kiterjednek a gazdasági társaságokra és a gazdaságfej- lesztéssel, valamint a tervezéssel foglalkozó intézményekre, illetve szakmai szerve- zetekre egyaránt. Ezek az együttműködések segítik a magyarországi és az erdélyi magyar gazdasá- gi szereplők know-how-jának kölcsönös megismer(tet)ését, az erdélyi vállalkozások piacra jutását, továbbá a magyarországi vállalatok befektetéseit az erdélyi, az anya- országi és a romániai piacokon. Ezen kívül az erdélyi magyar gazdasági szereplők ismertségét is növelik, illetve összehangolják a magyarországi, az erdélyi és a romá-

niai gazdaságfejlesztési elképzeléseket.

INDOKLÁS

Az erdélyi magyar gazdaság közvetítő szerepét csak úgy képes betölteni, ha az anyaországi vállalkozások, az erdélyi magyar vállalkozások és a román partnerek között rendszeres és szoros az együttműködés. Az erdélyi magyarság a kisebbségi létből származó előnyöket a gazdasági együttműködések révén tudja kihasználni, hiszen ilyen esetekben a piacok nagyobb eséllyel fordulhatnak egymás felé, és a két ország közötti gazdasági folyamatok szervezőivé válhatnak. Ehhez nemcsak közvetlen kereskedelmi, illetve termelési gazdasági tranzakciók- ra, célirányos intézményekre és gazdasági hálózatokra van szükség (lásd az 1. szá- mú kitörési pontot), hanem a jelen kitörési pontban összefoglalt oktatási, képzési és kapcsolatépítési együttműködésekre is. Ezek ugyanis elengedhetetlenek ahhoz, hogy hosszabb távon is megalapozottak legyenek a későbbi konkrét gazdasági ak- ciók, a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bővülése pedig folyamatos legyen.

ERŐSSÉGEK ÉS LEHETŐSÉGEK

• • az erdélyi magyarság jelentette nyelvi híd segíti a két ország közötti együttműkö-

dést, illetve az együttműködések középpontjába helyezi az erdélyi magyarságot;

• • kedvező kiindulópont, hogy az anyaországi, valamint az erdélyi magyarság kö-

zötti gazdasági kapcsolatok erősítésére igény van, és már tapasztalható a kap- csolatok erősödése;

• • elkezdődött a saját (erdélyi) brandek kialakítása, a hagyományos erdélyi termé-

kek piacbővítése, bár e téren még jelentős piaci lehetőségek léteznek mind Ma- gyarországon, mind Romániában;

159

Pagina 161

6. JAVASOLT PRIORITÁSOK ÉS KITÖRÉSI PONTOK

• • létező kölcsönös bizalmi tőke és közös nemzeti identitástudat az erdélyi, vala-

mint a magyarországi gazdasági, illetve gazdaságfejlesztési szereplők között.

GYENGESÉGEK ÉS VESZÉLYEK

• • az intézményesített erdélyi magyar és magyarországi gazdaságfejlesztési együtt-

működések csak részterületekre korlátozódnak, így nem létezik gazdaságfej- lesztési-tervezési együttműködés;

• • az erdélyi magyar gazdaság enklavizálódásának, illetve asszimilációjának a ve-

szélye;

• • a többségi nemzettel szembeni, valamint a romániai és a magyarországi gazda-

sági és gazdaságfejlesztési szereplők közötti kölcsönös bizalmi tőke még fejlesz- tendő;

• • a magyarországi, illetve a romániai vállalkozások szakmai együttműködési

készségének és vállalati kultúrájának a hiányosságai nehezítik az együttműkö- dés gyors elmélyítését;

• • az erdélyi magyar adatbázis, az ernyőszervezetek, illetve a gazdaságfejlesztési

koordináció hiánya;

• • a nyelvtudás hiánya miatt háttérbe kerülő vállalkozások;
• • a gazdasági szereplők gyenge kommunikációs és marketingtevékenysége.

LEHETSÉGES BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Az anyaországi, valamint erdélyi tervezési-fejlesztési és szakmai együtt- működések támogatása

• • a projektfejlesztés szakmai és pénzügyi támogatása, például az Erdélyi Magyar

Projekt-előkészítési Alap felállítása;

• • a közös szakmai rendezvények, képzések és csereprogramok támogatása;
• • a közös fejlesztési-tervezési folyamatok támogatása;
• • közös nemzetközi fejlesztéspolitikai érdekképviselet és lobby;
• • tervezési-fejlesztési szakmák és munkakörök, valamint ösztöndíjprogramok;
• • közös területfejlesztési és gazdaságfejlesztési felsőoktatási képzések;
• • a fejlesztési-tervezési társadalmi és civil részvétel támogatása.

2. Magyarországi és erdélyi magyar vállalkozások, valamint gazdasági sze- replők szakmai együttműködésének a támogatása

• • a nemzeti jellegű CSR-akciók ösztönzése (például magyarországi vállalatok ha-

táron túli CSR-tevékenységei);

• • a nemzeti jellegű vállalati és humánpolitika ösztönzése (például a magyar nyelv

használata a magyarországi vállalatok erdélyi tevékenységében, illetve divízióiban);

• • a nemzeti jellegű marketingstratégiák kialakításának ösztönzése (például a vál-

lalatok erdélyi piacaikon folytassanak magyar nyelvű reklámtevékenységet);

• • különféle rendezvények és vásárok szervezésének, továbbá az azokon történő

megjelenésnek a támogatása. 3. Fejlesztési-szakmai partnerségépítés

• • magyarországi és romániai üzleti, befektetési és beruházási partnerkeresési te-

vékenységek támogatása;

• • magyarországi és romániai pályázati partnerkeresési tevékenységek támogatá-

sa (például az európai uniós pályázatokra vonatkozóan is);

160

Pagina 162

6.11. „Szakmai és fejlesztési közösségek határok nélkül”

• • erdélyi magyar vállalkozói adatbázis kiépítése.

4. Az etnikai fogyasztás és kereskedelem ösztönzése

• • a magyar és az erdélyi termékek fogyasztásának népszerűsítése, piacszerzésé-

nek segítése;

• • a magyar és az erdélyi termékek piacszerzésének segítése (például erdélyi ma-

gyar bemutatótermek, illetve polcok szervezése Románia, Magyarország és más országok üzlethálózataiban).

TERÜLETI FÓKUSZOK: A PARTIUM, BELSŐ-ERDÉLY, A SZÉKELYFÖLD ÉS A

CSÁNGÓFÖLD

• • a lehetséges beavatkozási területek között nincs lényeges regionális különbség;
• • a Partiumban elsősorban a határ menti kétoldalú gazdaságfejlesztési és terve-

zési-fejlesztési együttműködésben rejlenek lehetőségek (a kapcsolódó magyar- országi gazdasági térben).

TOVÁBBI KIEMELT TERÜLETI FÓKUSZOK

A rendezvényeket és a népszerűsítési kampányokat – a piac és a célcsoport mé- rete miatt – a jelentősebb magyar népességgel rendelkező városokra, valamint a vonzáskörzetükre javasolt fókuszálni.

INDIKÁTOROK

Javasolt indikátorok Értéke/elmozdulás iránya A szakmai együttműködési megállapodást kötő intézmé- nyek és szervezetek aránya a magyarországi, valamint az Növekvő érték erdélyi gazdaságfejlesztési intézmények és szervezetek szá- mához viszonyítva A szakmai rendezvényeken és képzéseken részt vevő vállal- kozók száma az erdélyi magyar vállalkozók számához vi- Növekvő érték szonyítva Az erdélyi magyar termék- és szolgáltatásnépszerűsítő kampányok által megszólított magyarországi, illetve erdé- Növekvő érték lyi magyar lakosság aránya

161

Pagina 163

7. VÉGREHAJTÁS

7. VÉGREHAJTÁS

A végrehajtás pontos részletei a Mikó Imre Terv részletes tervezése során, a szé- leskörű társadalmi vita lefolytatása és további szakmai előkészítő egyeztetések után kerülnek kialakításra és kidolgozásra, várhatóan 2012 elején. A társadalmi és szakmai konzultációk és egyeztetések eredményeként az alábbi fejezetben összeállt a Mikó Imre Terv végrehajtására egy alapkoncepció, mely né- hány alapparamétert már tartalmaz (például mit, hogyan, mennyiért). A Mikó Imre Terv 2012–13-as Akcióterve az ebben az időszakban megvalósítan- dó beavatkozások tekintetében már részletesen ki fog térni a végrehajtás konkrét elveire és körülményeire is. Néhány szempont viszont már most megfogalmazható a 2012–13-as akcióterv végrehajtási fejezetével kapcsolatban: I. Az akcióterv végrehajtási fejezetében egyértelműen el kell különíteni a magyar

kormányzati támogatásból megvalósuló javasolt programokat (vagy azon belü- li intézkedéseket) és projekteket (azon belül kiemelt fejlesztéseket). Elsősorban azok a programok számíthatnak magyar kormányzati forrásokra, melyek más forrásból nem támogathatók, és az anyaországi részvétellel megvalósuló háló- zatok keretében valósulnak meg. II. Külön jelölni kell a romániai kormányzati és uniós forrásokból, a magyaror- szági uniós forrásokból, az uniós határ menti és transznacionális programok- ból, az egyéb nemzetközi programokból, a helyi (települési és megyei) közfor- rásokból, valamint a vállalkozói és civil/lakossági forrásokból garantáltan tá- mogatásban részesülő és támogatható beavatkozásokat. III. Ki kell jelölni a Mikó Imre Terv megvalósítását szakmailag és pénzügyileg nyo- mon követő felügyelő szervezete(ke)t, továbbá ki kell alakítani a hatékony és

eredményes végrehajtás biztosítását szolgáló Monitoring Szakbizottságok (MSZB) és Stratégia Monitoring Testület (SMT) szervezeti rendszerét és műkö- dési rendjét. IV. Alapvető fontosságú a Mikó Imre Terv végrehajtásának nyomon követése és értékelése, valamint az eredmények visszacsatolása az intézményi és pályáza- ti rendszerbe. Rendszeresen gyűjteni kell a megvalósítás különböző szintű és típusú indikátorait és azokat a kialakítandó szabályozások függvényében fél- éves, éves, középidejű és előzetes, közbenső vagy utólagos (ex-ante, mid-term, post-term) értékelésnek kell alávetni. Szükséges kialakítani és elkészíteni a Mikó Imre Terv monitoring és értékelési tervét is.

162