Ediția 2013

Pagina 60

2.2. A Mikó Imre Terv célterületének társadalmi jellemzői

2.2.2. KULTURÁLIS ÉS NÉPRAJZI JELLEGZETESSÉGEK

Nemzetiségi viszonyok: a moldvai csángók A 2002. évi hivatalos népszámlálás adatai szerint Románia keleti tartományában 232 045 fős katolikus népcsoport él, amelyet a hazai és a nemzetközi szakirodalom moldvai csángóknak nevez. E túlnyomórészt magyar származású népcsoport vallá- si kisebbséget képez a Moldvának nevezett tartományban élő ortodox vallású romá- nokkal szemben. A moldvai csángók archaikus hagyományokban gazdag kultúrá- ban élnek, pontosabban a magyar nyelv és népi kultúra legarchaikusabb változatát őrizték meg. Ezt a tényt Tytti Isohookana-Asunmaa asszony, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, az Európa Tanács 2001-ben elfogadott Ajánlásá- ban is hangsúlyozta. Az Európa Tanács 1521. számú ajánlása megállapítja, hogy a moldvai csángók „hagyományos európai mezőgazdasági módszereket, hitvilágot és mitológiai hagyományt tartanak fenn, valamint őrzik a magyar nyelv legarchaiku-

sabb nyelvjárását”. A csángók nagyobb része a XIX. és XX. században többnyire állami és egyházi kényszer következtében szinte teljesen asszimilálódott. Ennek következtében e népcsoport többsége nyelvet váltott, így a legújabb kutatások sze- rint a magyarul még tudó moldvai csángók száma kevesebb mint 49 000 főre csök- kent. A moldvai csángók legfontosabb érdekvédelmi szervezetei a Moldvai Csángó- magyarok Szövetsége (MCSMSZ), a Szeret–Klézse Alapítvány, a Szent István Egye- sület és a Pusztinai Magyar Házért Egyesület. A Moldvai Csángómagyarok Szövet- sége 1995. évi megalakulása óta Bákóban működik. A szervezet ma 25 csángó te- lepülésen mintegy 50 alkalmazott pedagógussal működtet iskolán kívüli fakultatív magyar nyelvoktatást, és ezzel egy időben támogatja az Erdélyben magyarul tanu- ló csángó gyermekeket és fiatalokat is. A moldvai csángók érdekvédelmi törekvése-

it felvállaló civil szervezetek 2011-ben cselekvési tervet dolgoztak ki a téma szakem- bereinek közreműködésével (Új Csángó Cselekvési Terv – Bákó, 2011). Ez a doku- mentum cselekvési programot tartalmaz az oktatás, a kultúra, az ifjúság, a helyi politikai képviselet, a vallás, a tömegtájékoztatás, a szociális és egészségügyi kér- dések, a környezetvédelem és a tudományos kutatás terén történő előrelépések megvalósításához. Fontos lenne, hogy a cselekvési terv minden egyes pontjának a megvalósítása támogatásban részesüljön, itt viszont csak a legfontosabbaknak ítél- teket emeljük ki.

• • Oktatás:

– A román tannyelvű iskolákban anyanyelvként oktatott magyar nyelv tanítá- sának a kiterjesztése minél több moldvai csángó falura; ahol viszont az okta- tás már megszerveződött, cél azt kiterjeszteni a falu minél teljesebb gyermek- populációjára, az óvodától egészen a legfelsőbb helyben elvégezhető osztályig, – Magyar nyelvű foglalkozások bevezetése román tannyelvű állami óvodákban, – Magánóvodák létrehozása, – Kétnyelvű napközik kialakítása (különösen városi környezetben), – Iskolán kívüli foglalkozások magyar nyelven minél több helyszínen, akkor is, ha az adott településen már vannak iskolai magyarórák, – Magyar kollégium létrehozása Bákóban, – Gyermekek Háza / Magyar Házak létrehozása minél több településen,

59

Pagina 61

2. HELYZETELEMZÉS

– Gyermek–gyermek kapcsolatok kialakítása Moldva és a Kárpát-medence közt, – A helyi hagyományok kötelező jelleggel kerüljenek be az oktatásba: folklór, tánc, vallási szövegek stb.

• • Gazdaság:

– Gazdasági felmérés készítése, prezentálása potenciális befektetők számára, együttműködés a magyar kormány megfelelő szakembereivel, intézményeivel, – Befektetők vonzása Magyarországról (olcsóbb munkaerő, turisztikai potenci- ál, népművészeti hitelesség, pályázati lehetőségek a befektető számára: az EU legszegényebb régiója), – Moldvai csángó befektetők felkészítése, segítése, képzése: szemináriumok, szakmai és üzleti találkozók szervezése, tanácsadás, pályázatírás, – Hitelezési források, lehetőségek felkutatása, – Fiatal vállalkozók támogatása, – Gazdaságfejlesztő iroda megvalósítása (pályázatírás, uniós és román állami források lehívása), – Faluturizmus-hálózat kiépítése.

• • Kultúra:

– A hagyományos kultúra elemeinek a tudatosítása, az értékek felmutatása és integrálása a XXI. századi közösség életébe, – Színjátszó csoportok, bábműsorok, táncházak, énekestek szervezése, – Magyar Házak létrehozása minél több településen, – Kulturális központ Bákóban (kiállítóterem, könyvtár és előadóterem – lehető- leg az oktatási központtal, a gazdasági tanácsadó irodával és a turisztikai információs irodával egyazon épületben), – Kulturális szervezőiroda, – Hagyományos mesterségek újraélesztése és támogatása, – Falunapok szervezése, – Önálló tájszobák, tájházak, valamint a nagyvárosi múzeumok keretében te- matikus „csángó” kiállítások szervezése,

– Kulturális programok szervezése gyermekeknek.

• • Képviselet (helyi politika)

– Moldvai szervezeteket tömörítő közös platform létrehozása, – Csángó Egyeztető Tanács: tagjai a Moldvában tevékenykedő magyar szerve- zetek. A tanács félévente ülésezik, áttekinti a prioritásokat, illetve biztosítja az egyeztetés kereteit, a tennivalók leosztását, – Újabb civil szervezetek megjelenésének támogatása, a meglévő MCSMSZ- fiókok önállóságának a növelése, – Csángó–csángó és csángó–magyar testvértelepülések hálózatának a kiépítése és hivatalosítása.

• • Vallás:

– Csángó származású papok visszahozatala, – Házaknál tartott misék, – A templomokba beengedett misézés gyakoriságának a növelése, minél több alkalom megteremtése,

60

Pagina 62

2.2. A Mikó Imre Terv célterületének társadalmi jellemzői

– Hagyományos elemek bevitele a román nyelvű misébe (magyar énekek, imád- ságok – ünnepkörökhöz, időszakhoz igazítottan), – Énekcsoportok, imacsoportok, rózsafüzér-társulatok létesítése moldvai csán- gó falvakban.

2.2.3. AZ OKTATÁS

2.2.3.1. A KÖZÉPISKOLAI OKTATÁS

A meghirdetett magyar helyek száma képzési áganként Romániában Romániában 144 magyar nyelvű oktatást biztosító intézmény működik, amely a középiskolásoknak összesen 9688 helyet kínál. Szakirányonként a helyek száma a következőképpen oszlik meg:

15. táblázat: A magyar nyelven oktató középiskolákba beiskolázott diákok száma képzési ágak szerint

Képzési ág A helyek száma A helyek százalékos aránya Reál 2 688 27,75 Műszaki 2 494 25,74 Szolgáltatási 1 504 15,52 Humán 1 174 12,12 Természeti erőforrások 672 6,94 és környezetvédelem Teológia 634 6,54 Művészeti 320 3,30 Pedagógiai 144 1,49 Sport 58 0,60

Összesen 9 688 100,00

A fenti táblázatnak megfelelően a magyar iskolák a legnagyobb hangsúlyt a reál, illetve a műszaki oktatásra helyezik, hiszen az ilyen szakirányokban hirdetik meg a legtöbb helyet. A következő fontos terület a szolgáltatás-képzési paletta (ide tar- toznak a vendéglátás, a kereskedelem, a turizmus és a tanácsadás stb. területei), és csak negyedikként jelenik meg a humán képzési terület. Erdélyen kívül csak a bukaresti Ady Endre Elméleti Líceum működik, amely 28 helyet biztosító matema- tika-informatika szakos kilencedik osztályt indít.

A középiskolai helyek képzési áganként Székelyföldön A három székelyföldi megyében 69 középiskola működik, amelyek összesen 5740 helyet biztosítottak a 2010–2011-es tanévben a középiskolákba jelentkezőknek. Az alább bemutatott képzési ágak szerinti megoszlás azt tükrözi, hogy Székely- földön a legtöbb diák műszaki irányultságú osztályban végzi középiskolai tanulmá- nyait, ezt követi a reál szakirány, majd a szolgáltatás területe, és az előzőekhez képest csak kis számban (586 hely) tanulhatnak humán szakirányon a fiatalok.

61

Pagina 63

2. HELYZETELEMZÉS

16. táblázat: A székelyföldi, magyar nyelven oktató középiskolák helyei képzési ágak szerint

Képzési ág A helyek száma A helyek százalékos aránya Műszaki 1 738 30,28 Reál 1 148 20,00 Szolgáltatás 1 028 17,91 Humán 586 10,21 Természeti erőforrások 532 9,27 és környezetvédelem Teológia 326 5,68 Művészeti 236 4,11 Pedagógia 88 1,53 Sport 58 1,01

Összesen 5 740 100,00

A középiskolai helyek képzési áganként a Partiumban A Partiumban (Bihar, Szatmár és Szilágy megyében) összesen 44 iskolában zaj- lik magyar nyelvű középiskolai oktatás, így 2296 hely áll a 15–18 éves magyar fia- talok rendelkezésére, hogy anyanyelvükön tanulhassanak.

17. táblázat: A partiumi középiskolák magyar osztályainak helyei képzési ágak szerint

Képzési ág A helyek száma A helyek százalékos aránya Reál 812 35,37 Műszaki 532 23,17 Humán 364 15,85 Szolgáltatás 196 8,54 Teológia 168 7,32 Természeti erőforrások 140 6,10 és környezetvédelem Művészeti 56 2,44 Pedagógia 28 1,22 Sport 0 0,00

Összesen 2 296 100,00

A Partiumban reál képzésben részesül a legtöbb fiatal, itt azonban a műszaki képzés után már jelentősebb szerephez jut a humán képzés, maga mögé utasítva a szolgáltatás képzési ágat.

2.2.3.2. A FELSŐOKTATÁS

A romániai felsőoktatás a bolognai oktatási rendszer szerint működik. A tandíj- mentes helyek száma Romániában a 2010–2011-es tanévben összesen 62 000-re tehető. A magyar nyelven hirdetett helyek száma 5978.

62

Pagina 64

2.2. A Mikó Imre Terv célterületének társadalmi jellemzői

A magyarul meghirdetett helyek száma szakonként Romániában A romániai felsőoktatásban 10 intézmény biztosít magyar nyelvű képzést, össze- sen 51 szakon, a 18. sz. táblázatban bemutatott beiskolázási adatokkal. Erdélyen kívül csupán a Bukaresti Egyetem biztosít magyar nyelvű képzést a hungarológia szakon, ahol 15 tandíjmentes helyet hirdet meg az érdeklődőknek.

18. táblázat: A romániai magyar felsőoktatási helyek száma képzési ágak szerint

Képzési ágak Tandíjmentes Tandíjas Levelező Környezettudomány 49 87 50 Közgazdaság-tudomány 55 45 Közigazgatás-tudományok 55 75 Kulturális tanulmányok 14 10 Marketing 31 49 Matematika 21 35 Mechatronika és robotika 25 25 Menedzsment 60 75 Mérnök-közgazdász képzés 15 15 Művészetek 20 10 Nemzetközi kapcsolatok és

36 25 Európa-tanulmányok Neveléstudományok 125 712 20 Nyelv- és irodalomtudományok 171 288 Orvostudományi képzés 151 95 Pénzügy 50 125 Politikatudományok 19 15 Pszichológia 34 80 Rendszerek 20 20 Számítógépek és információtechnológia 35 60 Színház 37 34 Szociális munkás (képzés) 30 55

Szociológia 129 309 Teológia 134 70 Testkultúra és sport 27 75 Történelem 52 35 Üzletigazgatás 136 239 50 Vegyészmérnöki képzés 17 10 Zene 17 10 Összesen 2 173 3 635 170 Mindösszesen 5 978

Ha a fenti lebontást nagyobb csoportokba osztjuk tudományterületek szerint, a legnagyobb beiskolázási számmal rendelkező, jól elkülöníthető területeket a követ- kező táblázat szemlélteti:

63

Pagina 65

2. HELYZETELEMZÉS

19. táblázat: A romániai magyar felsőoktatási helyek száma tudományterületen- ként

Képzési ágak Tandíjmentes Tandíjas Levelező Alkalmazott mérnöki tudományok 10 3 Alkalmazott modern nyelvek 50 Alkalmazott műszaki tudományok 10 20 Biológia 24 25 Elektronikai és távközlési mérnöki képzés 15 35 Élelmiszer-ipari mérnöki képzés 20 30 Filmművészet és média 20 10 Filozófia 30 35 Fizika 25 9 Fogorvosi képzés 35 35 Földrajz 91 160

Geológus mérnöki képzés 18 10 Gyógyszerészeti képzés 35 35 Humán tudományok 15 Informatika 80 155 Ipari mérnöki képzés 15 35 Jogi képzés 20 60 Kémia 11 10 Kertészet 20 60 Kibernetika, statisztika és gazdasági 10 20 informatika Kommunikációtudományok 59 100 50

Könyvelés 25 25 Környezetmérnöki képzés 20 30

Az egyetemek rangsora a meghirdetett magyar nyelvű helyek alapján 20. táblázat: Az egyetemek rangsorolása a meghirdetett magyar nyelvű helyek alapján

A tandíjmentes he- Tandíj- Tandíjas Levele- lyek százalékos ará- Egyetem mentes Összesen hely ző hely nya az összes helyek hely számához képest Babeş–Bolyai 1. 1 158 2 329 3 487 33,20 Tudományegyetem Sapientia Erdélyi 2. Magyar Tudomány- 434 681 1 115 38,92

egyetem Partiumi Keresz- 3. 220 365 50 635 34,65 tény Egyetem Marosvásárhelyi 4. Orvosi és Gyógy- 221 165 386 57,25 szerészeti Egyetem

64

Pagina 66

2.2. A Mikó Imre Terv célterületének társadalmi jellemzői

A tandíjmentes he- Tandíj- Tandíjas Levele- lyek százalékos ará- Egyetem mentes Összesen hely ző hely nya az összes helyek hely számához képest Modern Üzleti Tu- 5. dományok Főisko- 50 100 150 33,33 lája Színházművészeti 6. 25 35 60 41,66

Egyetem Károli Gáspár Re- 7. 20 10 20 50 40,00 formátus Egyetem A Budapesti 8. Corvinus Egyetem 50 50 0 kihelyezett tagozata Egyetemi Fokú Pro- 9. testáns Teológiai 30 30 100,00 Intézet 10. Bukaresti Egyetem 15 15 100,00 Összesen 2 173 3 635 170 5 978 36,35

A 20. sz. táblázat a meghirdetett helyek száma szerint rangsorolja az egyeteme- ket, ugyanakkor a táblázat rámutat egy másik fontos arányra is, mégpedig a tandí- jas és tandíjmentes helyek arányára. Az egyetemek összességükben a magyar he- lyek 36,35%-át hirdetik meg tandíjmentes helyként az országos átlagnak megfele- lően. A fenti adatokból jól kiolvasható, hogy az egyetemek próbálják is tartani ezt az átlagot. A Babeş–Bolyai Tudományegyetem, mint a legtöbb helyet kínáló intéz- mény, kissé elmarad az említett arányhoz képest, és 33,20%-ban kínál térítésmen- tes helyeket a különböző szakirányain. A második legnagyobb intézmény, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem meghaladja az átlagot, és 38,92%- ban hirdet tandíjmentes helyeket. Kiemelkedő ebben a tekintetben a Marosvásár- helyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem is, hiszen a magyar helyek 57,25 százalé- kát hirdeti ingyenes helyként.

A romániai magyar felsőoktatásban az egyes intézmények piaci részesedését ille- tően a következőket állapíthatjuk meg: a Babeş–Bolyai Tudományegyetem a legna- gyobb arányban, 58,3%-ban vesz részt a képzésben, továbbá a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 18,7%, a Partiumi Keresztény Egyetem 10,6%, a Maros- vásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészi Egyetem pedig a magyar helyek 6,46%-át kínál- ja, míg a többi hat intézmény összesen 5,94%-át adja az idei magyar egyetemi alapképzési helyeknek. Az oktatásra vonatkozó legfontosabb megállapítások összesítése:

• • Romániában 144 középfokú, magyar nyelven is oktató intézmény működik,

9688 magyar helyet kínálva, továbbá 10, felsőfokú alapképzést biztosító egye- tem működik, 5978 magyar helyet hirdetve.

• • Az utóbbi három évben az érettségizőkorban lévő magyar fiatalok 70%-a érett-

ségizett. Ez megközelíti az európai átlagot.

• • Körülbelül minden ötödik magyar gyerek nem magyar nyelvű, hanem román

nyelvű felsőoktatási intézményben kezdte/kezdi el a tanulmányait.

65

Pagina 67

2. HELYZETELEMZÉS

• • A romániai felsőoktatásban nagy változást hozó és kétes megítélésű jelenség az

egyetemek kihelyezett tagozatainak elterjedése, hiszen számos kisvárosban van már egyetemi oktatás.

• • Erdélyben a magyar nyelvű képzést nyújtó szakok nagyon különböző oktatási

minőséget képviselnek, és eltérő stratégiát követnek. A felsőoktatási intézmé- nyeket három szegmensbe sorolhatjuk: elit-, tömeg- és formális „papíroktatás” (az úgynevezett diplomagyárak).

• • Az elfogadható minőségű képzést sem nyújtó „diplomagyárak” nagy részesedé-

se felelős a romániai magyar felsőoktatás és társadalom egyik legnagyobb prob- lémájáért. Ezek az intézmények töltik meg a munkaerőpiacot nagyon alacsony színvonalú szaktudással rendelkező munkavállalókkal.

• • A pályakezdő fiatalok esetében egyre inkább jellemző, hogy nincs megfelelés a

végzettség és az adott munkahely között, ami az intézményes képzés és a mun- kaerőpiac közötti aszinkronitást mutatja.

• • Romániában az oktatásra szánt állami költségvetés éves mértéke az 1994–

1995-ös tanévben a környező országoktól és a saját törvényben előírt minimális összegtől (a GDP 4%-ától) is elmaradt. A bruttó nemzeti termék 2%-a volt, és ebből a felsőoktatásra alig fél százalék jutott. 2008-ra javult a helyzet: az állami költségvetés 11,8%-a jutott ekkor már az oktatásra, ami 9688,9 millió lejt je- lentett, vagyis a GDP 4,4%-át. Ez az összeg a következőképpen oszlott meg az oktatási szintek között: óvodai oktatás-nevelés 9%, általános iskolai oktatás 20%, középiskolai oktatás 37%, felsőoktatás 25%, egyéb oktatási formák 9%.

A magyar felsőoktatási kínálat a Székelyföldön Székelyföldön hét intézmény kínál magyar nyelvű képzési lehetőséget különböző felsőoktatási szakokon, ebből három helyi székhelyű (a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Színház- művészeti Egyetem), míg négy kihelyezett tagozatként működik (a Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Modern Üzleti Tudo- mányok Főiskolája és a Budapesti Corvinus Egyetem tagozatai). A hét egyetem összesen 2425 helyet biztosít, ebből 822 tandíjmentes, 1483 tandíjas és 120 leve- lező tagozaton végezhető el. A Székelyföldön a romániai magyar oktatás 40,57%-a valósul meg. A kihelyezett tagozatok jelentős arányban kínálnak helyeket a Szé- kelyföldön tanulni vágyóknak, pontosabban a teljes beiskolázási szám 40,78%-át.

21. táblázat: A Székelyföld részesedése a jelentősebb magyar nyelvű felsőoktatá- si tudományterületekből

A helyek száma A helyek száma %-os Képzési ág (Románia) (Székelyföld) arány Neveléstudományok 857 467 54,50 Közgazdaság-tudományok 815 380 46,62 Humán tudományok, nyelv- és 524 130 24,81 irodalomtudomány Műszaki és mérnöki tudományok 418 350 83,73

66